199903. lajstromszámú szabadalom • Vákuumkemence fémes munkadarabok hőkezelésére

1 HU 199903 B 2 A találmány fémes munkadarabok hőkezelé­sére alkalmas vákuumkemencére vonatkozik, o­­lyan hengeres nyomásálló házzal, amelyben ten­gelyirányban beállított hővezetékekkel körülvett, hőszigeteléssel ellátott munkatér és olyan gázhű­tőrendszer van, amelynek segítségével hűtőgáz vezethető át a munkatéren és egy hőcserőlőn. Az ilyen vákuumkemencéket különösképpen külön­féle acélfajtákból készített szerszámok és egyéb fajta alkatrészek edzésére használják. Ezeket részben más hőkezelési célra is lehet alkalmazni, például izzításra és olvasztásra. A 28 39 807 és 28 44 843 számú DE szabadal­mi leírásokban vannak a szóban forgó vákuum­kemencék leírva. Ezek lényegében olyan henge­res nyomásálló házból állnak, amelyben hőszige­telő fallal határolt, fűtőelemekkel fűtött munka­tér és gázhűtőrendszer van. A szerszámokat és alkatrészeket a munkatérben vákuum alatt az ausztenitképződési hőmérsékletre hevítik és le­hűtésükkor nyomás alatt hűtött inert gázt ára­moltatnak át a kemencén. A hűtőgáz ilyenkor nagy sebességgel áramlik a forró termékekre, el­vonja ezek hőenergiáját és hőcserélőn kerül átve­zetésre, ahol lehűl és ismét a munkatérbe jut. A munkatérbe a hűtőgáz bevezetése a 28 39 807 számú DE szabadalmi leírás szerint olyan fúvó­­kákon keresztül történik, amelyek különálló, tengelyirányba beállított gázbevezető csövekre vannak szerelve. Ennek az összeállításnak hátrá­nya a kemencében a gázbevezető csövek nagy anyagigénye és előállítási költsége. A csöveknek és a fúvókáknak magas hőmérsékletnek ellenálló anyagból kell lennie. A 28 44 843 számú DE sza­badalmi leírás szerinti ventilátorok hátránya az, hogy a hűtőgáz tetemes mennyiségben csak a forró termékfelület mentén áramlik és nem ha­tol be a termékek közé. A 19 19 493 számú DE közzétételi iratból is­mert a termékek felhevítésének a felgyorsítása a környezet hőmérséklete és a körülbelül 750 °C közötti hőmérséklettartományban, amennyiben a kemencében ventilátorral inert gázt áramolta­tunk és így a sugárzás mellett konvekciós hőáta­dást hozunk létre. A fűtővezeték és a munkada­rabok között a hőátadás azonban ilyenkor sem a legkedvezőbb. A jelen találmány feladata ezért az volt, hogy fémes munkadarabok hőkezekésére hengeres nyomásálló házzal olyan vákuumkemencét alkos­sunk, amelyben tengelyirányba beállított hőveze­tőkkel körülvett, .lőszigeteléssel ellátott munka­tér és olyan gázhűtőrendszer van, amellyel fúvó­­kákon keresztül a hűtőgázt át lehet vezetni a munkatéren és a hőcserélőn. Ennek a vákuum­kemencének biztosítania kell a felhevített mun­kadarabok lehetőség szerinti gyors- és egyenletes lehűtését, lehetőleg egyszerű szerkezettel kell rendelkezni és lehetőleg gyorsan felfűthetőnek kell lennie. A találmány szerint ez a feladat olymódon oldható meg, hogy a fűtővezetékek csövek for­májában vannak megvalósítva, a munkatérbe ve­zető furatokkal vannak ellátva és elektromos szi­getelésen keresztül a hűtőgázclosztó szerkezet­tel vannak összekötve. Előnyös módon a hűtőgáz-elosztó szerkezet­hez olyan ventilátor tartozik, amely átnyomja a fűtőcsöveken a hűtőgázt és ismét kiszívja a mun­katérből. Ezen kívül előnyös az, ha a hőszigetelő falnak a hűtőgáz elosztó szerkezet közelében elzárható nyílása van. A munkadarabok felfűtési szakasza alatt ezzel a hőcserélő kikerülésével lehet fenn­tartani a fűtőgáz áramlását a kemence belső te­rében. Drága hűtőgáz esetében ugyancsak előnyös a kemence felszerelése hűtőgáz visszanyerő beren­dezéssel. Az 1. és 2. ábra a találmány szerinti vákuum­kemence egyik kiviteli példájának vázlatos hosszmetszetét tünteti fel úgy, hogy az 1. ábra a kemencét a körülbelül 750 °C-ig terjedő felfűtési fázisban, a 2. ábra pedig a lehűtési fázisban ábrá­zolja. A kemence hengeres nyomásálló 1 házból áll, amelynek a homlokfelülete olyan 2 ajtóként van kiképezve, amelyen keresztül a kemencét meg lehet tölteni és ki lehel üríteni. A 3 munkateret kívülről hengeres cső alakjában 4 hőszigetelés határolja, ami hőszigetelő anyagból készül és a homlokfelületein olyan megfelelő falakkal ren­delkezik, amelyek közül legalább az egyik 5 fal elmozdítható. Ez a 4 hőszigetelés a 3 munkatér­ben fellépő sugárzást úgy árnyékolja kifelé, hogy csak csekély energiaveszteség jelentkezik. A 4 hőszigetelésen belül a 3 munkatérben körben van az az elektromos fűtővezeték tengelyirány­ban elhelyezve, amely 6 fűtőcsőként van kiképez­ve és a 3 munkatér felé 7 furatokkal van ellátva. Ennek a 6 fűtőcsőnek példaképpen 1 — 3 mm kö­zötti falvastagsága és 40—150 mm szabad széles­sége van. A 7 furatok átmérője úgy van méretez­ve, hogy az egyes fűtőcsövek furatai felületének összege a szabad keresztmetszetnek felel meg. A 6 fűtőcsövek 8 elektromos szigetelés segítségével vannak azon a 9 hűtőgáz-elosztó szerkezettel szomszédos falán olyan 12 nyílása van, amelyet 13 tolózárral lehet elzári és kinyitni. A nyomás­álló 1 ház és a 4 hőszigetelés között vannak a víz­hűtés 14 hőcserélő csövek. A 3 munkatérnek például szerszámokkal való megtöltése után ebbe inert gázt juttatunk és fel­­fűtjük. A 13 tolózár a hőszigetelés 12 nyílását szabaddá teszi úgy (lásd az 1. ábrát), hogy az inert gázt a 11 ventilátor a 6 fűtőcsövekbe tudja nyomni, ahonnan az a fűtőcső hossza mentén el­osztott 7 furatokon keresztül a 3 munkatérbe nyomul és a hőszigetelés 12 nyílásán át ismét visszajut a 11 ventilátorhoz. Mivel az inert gázt átvezetjük a 6 fűtőcsöveken, ez nagyon gyorsan felveszi a fűtőcső hőmérsékletét, aminek követ­kezménye a munkadarabok gyors- és egyenletes felhevülése a fekete sugárzásnak megfelelő hő­mérséklettartományban a forró gáz hatására. A munkadaraboknak a forró gáz által történő közvetlen átáramoltatása következtében a tétel egyenletesen hévül fel a belsejében is. Ezt a fel­fűtési folyamatot védőgázban körülbelül 750 #C- ig használjuk ki. Az olyan hőkezeléseknél, ante-5 10 IS 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents