199900. lajstromszámú szabadalom • Eljárás biológiailag aktív, LL-F 28249 jelű új anyagok és hatóanyagént ezeket tartalmazó állatgyógyászati készítmények előállítására,továbbá hatóanyagként a fenti anyagokat tartalmazó nematocid,inszekticid és akaricid készítmények
1 HU 199900 B 2 levélre helyezzük, majd együtt elszívófülkébe tesszük szárítani. Ezután a levelet a gézzel együtt 240 ml-es 6 cm magas, 9,5 cm felsó átmérőjű, 8 cm alsó átmérójű Dixie-csészébe (2167- — ST) helyezzük, amelyben egy 5 cm hosszú, nedves tampon van. A csészét átlátszó műanyag tetővel lefedjük, és a pusztulást 3 nap múlva meghatározzuk. B) Aphis labae, vegyes lárvák (fekete levéltetű) Egyetlen, kb. 5 cm magas sarkantyúka növényt (Tropaeolum sp.) tartalmazó edényeket kb. 100 levéllelúvel fertőzünk, a kísérlet megkezdése előtti napon. Elszívófülkében minden egyes növényt bepermetezünk a vizsgálandó szuszpenzióval, egy 4 fordulat/perc sebességű forgó asztal 2 fordulata alatt, DeVilluss (154) permetezőt használva. Az edényeket oldalukra fektetve fehér zománctálcákra helyezzük, és két napon át ott tartjuk. Ezután meghatározzuk az elpusztult tetvek számát. C) Empoasca abrupta, kifejlett (nyugati burgonya kabóca) Egy kb. 5 cm hosszúságú Sieva limabab-levelet 3 másodpercre a vizsgálandó szuszpenzióba merítünk, és ott keverjük, majd elszívófülkében megszáríljuk. A levelet 100x10 mm-es Petri-csészébe helyezzük, amelynek alján nedves szűrőpapír van. Minden egyes Petri csészébe 10 kifejlett kabócát helyezünk, majd 3 nap múlva meghatározzuk a pusztulást. D) Trichopulsia ni, harmadik lárvaállapot (káposztaaraszolólepke hernyója) Sieva limabab-növény kb. 7 — 8 cm hosszúságú leveleit 3 másodpercre a vizsgálandó szuszpenzióba merítve mozgatjuk, majd elszívófülkében megszáríljuk. Ezután 1 levelet levágunk és 100x10 mm-es Petri csészébe helyezzük, amelynek alján nedves szűrőpapír van, majd a csészébe 10 darab, harmadik lárvaállapotú lárvát helyezünk. 3 nap múlva meghatározzuk a pusztulást, és a táplálékfogyasztás csökkenését. E) Spotoptera eridanis, harmadik lárvaállapot (.sereghernyó) Sieva limabab-növény kb. 7-8 cm hosszúságú leveleit 3 másodpercre a vizsgálandó szuszpenzióba merítve mozgatjuk, majd elszívófülkében megszáríljuk. Ezután egy levelet levágunk, és ÍOOxltí mm-es Pelri-csészébe helyezzük, amelynek alján nedves szűrőpapír van. A Petri-csészébc 10 harmadik lárvaállapotú rovart helyezünk, majd 5 nap múlva meghatározzuk a pusztulási, a táplálékfelvétel csökkenést, vagy a normális átalakulás zavarait. F) Heliothis virescens, harmadik lárvaállapot (dohányrügy-hernyó) Gyapotnövény szikleveleit a vizsgálandó szuszpenzióba merítjük, majd elszívófülkében megszárítjuk. A sziklevelet négyfelé vágjuk, és minden egyes részt egy 30 ral-es műanyag orvosságos csészébe helyezünk, amelyben egy 5-7 mm-es, nedves fogászati tampon van. Minden egyes csészébe egy harmadik lárvaállapotú lárvát helyezünk, és a csészét egy kartonlemezzel lefedjük. Három nap múlva meghatározzuk a pusztulást, és a táplálékfogyasztás csökkenését. G) Musca dornestica (há/ilégy) A vizsgálandó vegyületet a kívánt koncentrációban standard C’SMA lucerna-korpa lárva-táphoz adjuk. 0-4 órás há/ilégy-petéket adunk a kezelt táphoz, majd megfigyeljük a pete-kikelést, a lárvák fejlődését és a kifejlett rovar megjelené sét. H) Tribolium confusum (kis lisztbogár) A kis lisztbogarat laboratóriumban tenyésztettük, teljes búza és fehér liszt keverékén. A vizsgálatban a fehér lisztet a vizsgálandó anyag acetonos oldatával kezeljük. 30 ml-es szélesszájú lombikban 5 gramm liszthez 1 ml oldatot adunk. Az aeetont elszívófűikében egy éjszaka alatt elpárologtatjuk. A vizsgálandó oldatból képződött csomókat spatulával eldörzsöljük. A lombikot ezután Vortes-GenieK vibrációs keverőberendezésbe helyezzük, ahol a vizsgálandó anyagot a táppal alaposan összekeverjük. Minden egyes lombikba 10 kis lisztbogarat teszünk, és a lombikot lazán lefedjük. 5 nap múlva, miután a bogarak lepetéztek, a bogarakat eltávolítjuk, és meghatározzuk a pusztulást is. Az eiedeti fertőzés után 2, illetve 4 héttel megvizsgáljuk a lisztben fejlődő lárvák előidézte nyomok számát és mére tét. A fenti megfigyelésekből következtetünk a késleltetett fejlődésre, a lárvák vagy peték pusztulására vagy egyéb, a normális fejlődést zavaró tényezőkre. A 27 °C-on végzett kísérletet közel 9 hét múlva fejezzük be oly módon, hogy a lombik tartalmát 50 mesh-es szitán átszitáljuk, és meg vizsgáljuk a kifejlett bogarak, bábok és lárvák számát, továbbá a szitán fennmaradó törmeléket, az abban lévő elpusztult peték vagy kikelt lárvák számának megállapítása céljából. I) Tetranychus urticae (P-rezisztens törzs) (kétpettyes fonóatka) 7 — 8 cm-es primer levelekkel rendelkező Sieva limabab-növényékét válogatunk ki, és edé nyenként egy növényig visszanyessük. A fő tenyészet egyik leveléről levágunk egy kis darabot és a vizsgált növény minden egyes levelére teszünk egy-egy darabkát, a kezelés előtt 2 órával, így az atkák a vizsgált növényre átmászhatnak, és ott petét rakhatnak. A levágott levéldarabka méretét úgy választjuk meg, hogy kb. 100 atka kerüljön egy levélre. A kezeléskor az atka áttelepítésére használt levéldarabot levesszük és eldobjuk. Az atkával fertőzött növényeket 3 másodpercre a vizsgálandó készítménybe merítve mozgatjuk, majd elszívófülkében megszárítjuk. A növényeken két nap múlva meghatározzuk az elölt kifejlett atkák számát, az első levélen. A második levelet további 5 napon át a növényen hagyjuk, majd meghatározzuk a peték pusztulását és/vagy az újonnan kikelt nimfákat. J) Spodoptera eridania, harmadik lárvaállapot. szisztémás hatás vágott száron (sereghernyó) A vizsgálandó vegyüietből 0,1 g hatóanyagot, 0,4 g vízben 0,1 g polietoxilezett növényi olajat, 10 ml aeetont és 90 ml vizet tartalmazó emulziót készítünk. A kapott emulziót vízzel 10-sz.eresére hígítva 100 ppm koncentrációjú emulziót ka-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 20
