199886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vas-oxiddal bevont gyöngypigmentek előállítására

1 HU 199886 B 2 A találmány tárgya eljárás fém-oxiddal bevont lemezformájú, különösen csillámszerű, gyöngy­­házpigmentek előállítására, amelyekben a fém­oxid réteg titánt és vasat is tartamaz. Vastartalmú csillámpigmentek már ismertek és ezeket több éve sikerrel alkalmazzák. Olyan pigmenteket is leírtak már, amelyekben a vas­­oxidot más fém-oxiddal együtt, különösen litán­­dioxiddal a csillámlemezeken kicsapják, vala­mint ismertek olyan pigmentek is, amelyeknél a kicsapasl egymásután végzik. A 3 087 028. számú amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírásból ismertek olyan aranyszínű pigmentek, amelyekben titán-dioxid rétegre Fe2Öj-réteget választanak le, és amelyek izzításkor vörös színeződést kapnak. A 19 59 998. számú német szövetségi köztársaságbeli sza­badalmi leírásban olyan pigmenteket közölnek, amelyek csillámra felvitt titán- és vas-oxid ke­vert réteget, majd ezen titánból és/vagy cirkóni­­um-dioxidból készített fedőréteget tartalmaz­nak. A 22 44 298. számú német szövetségi köztár­saságbeli szabadalmi leírásban egy eljárást adnak meg aranyszínű gyöngyházpigmentek előállításá­ra. Az eljárás szerint egy titán-dioxiddal és/vagy cirkónium-dioxiddal bevont csillámpigmentet először vas(U)-hidroxiddal bevonnak, majd ezt Fe2Ü3-dá oxidálják. A 23 13 331 számú német szövetségi Köztár­saságbeli közrebocsátási irat előnyösen olyan vas-oxid tartalmú pigmenteket ír le, amelyekben a vas-oxid meghatározott kristálymódosulatban fordul elő. Végül a 27 23 871. számú német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratban közölt csillámpigmenteknél egy igen vékony titán-di­oxid vagy alumínium-oxid rétegen egy vastag FejO^-réteg található. Ezekben az esetekben a titán-dioxidot anatáz­­ként viszik fel. A pigment izzításakor a kivált vas-oxid a titán-dioxid rétegbe erősen bediffun­­dál, így kicsapáskor, amelyben először titán-di­oxid és Fe20-, rétegek szeparáltan kiválnak, és izzítás után lényegében pszeudobrookitból álló kevert réteg keletkezik. A 25 22 572. számú német szövetségi köztár­­saságbeli szabadalmi leírásban azt javasolják, hogy a rutil-formájú titán-dioxiddal bevont csil­­lámpigmenlel pótlólagos még egy elszínez.ődő fém oxid fedő réteggel vonják be, erre példaként a FeiO^-t is megnevezik. Ténylegesen ilyen be­vonást viszonylag csekély vas-oxiddal végezlek. Ugyanaz a hatás jelentkezik, mint izzításkor, vagyis az alap rutilrélegbe diffundálő vas-oxid miatt pszeudobrookitból álló kevert réteg kelet­kezik. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a rutil és az anatáz viselkedése az izzításkor megfigyel­hető vas-oxid diffúzió tekintetében lényegesen különbözik. Miközben anatáz esetében izzításkor a nagy­­mennyiségű vas-oxid is gyakorlatilag teljesen a ti­tán-dioxid rétegbe diffundál, addig rutilréteg esetében a diffúzió olyan csekély, hogy csak egy viszonylag vékony pszeudobrookit-réteg képző­dik, így a vas-oxid kicsapáskor ténylegesen Fe2Ü3 formában marad meg. Ténylegesen bebizonyítható röntgensugár el­hajlás méréssel, hogy a fényesség és a stabilitás tekintetében a technika állásából ismert pigmen­tekkel összevetve jelentősen jobb tulajdonságú pigmentekben - amelyben egy anatáz rétegre vas-oxid réteget választunk le — szeparált rutil- TÍO2 és Fe2Í)3 rétegek találhatók. Meglepő módon az ilyen 3-rétegű pigmentek jelentősen jobb színeződési tulajdonsággal ren­delkeznek (jobb színerősség és csillogás és jobb fedőképesség), valamint jobb vegyi ellenálló ké­pességük van (például a fotoaktivitás tekinteté­ben vagy olvadékokban fénymázok és emailok készítésekor), mint a technika állásából ismer­teknek. A fotoaktivitás-fokot például a mintegy 20 óra hosszat tarló Kronos-teszttel határozhat­juk még. A teszt során a titán-dioxid tartalmú pigmentet fény, víz és oxigén hatásának tesszük ki egy ólomorganikus vegyület jelenlétében. Eközben a titándioxid fotoaktív része ólomkép­ződés közben reagál redox folyamatban az ólom­vegyülettel. A fotoaktivitás függvényében a pig­ment erősebb vagy gyengébb szűkülése követke­zik be. (Tiszta titán-dioxid esetén a színeződés fekete.) A találmány szerinti eljárással előállított pig­mentekben a titándioxid a védendő vasoxid fedő­réteg révén inaktívvá válik, így a Kronos-teszt so­rán elszürkülés nem lép fel. A találmány tárgya fém oxiddal bevont lemez­formájú, különösen csillámszerű gyöngyházpig­mentek előállítása, amikoris a fém-oxid réteg ti­tánt és vasat is tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a többrétegű pigmentben a rutil formájú titán­­dioxidot tartalmazó első rétegét egy pszeudobro­­okit réteg és egy vas-oxid réteg követ. A találmány tárgya eljárás gyöngyházpigment előállítására lemezszerű anyag, különösen csil­lám vasat és titánt tartalmazó fém-oxiddal törté­nő rétegezésével, azzal jellemezve, hogy először a titán-dioxidot-, illetve a titán-dioxid-akva réte­get kicsapjuk, amikoris a kicsapást ismert mó­don úgy végezzük, hogy izzításkor rutilréteg ke­letkezik és hogy ennek a pigmentnek az izzítása előtt vagy után egy vas-oxid-, illetve hidroxidréte­­get kicsapunk és a pigmentet elválasztjuk, adott esetben mossuk és izzítjuk. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a ti­tán-dioxid réteget úgy visszük fel, hogy izzításkor rutil-módosulat keletkezik. Ez történhet egy is­mert eljárás szerint, amikoris idegen iont külö­nösen ón (IV) iont juttatunk a rétegbe. Ezt az eljárást például a 22 14 545 és a 25 22 572 számú német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi le­írások közük. Az eljárás szerint ón-dioxidot jut­tatunk a csillámba vagy a titán-dioxid diszkrét rétegei között rutilizálást váltanak ki. Ismertek más eljárások is, így például a 208 578 számú csehszlovák szabadalmi leírás szerint cink-oxidot vagy a 19 59 998 számú német szövetségi köztár­­saságbeii szabadalmi leírás szerint vas (lll)-t jut­tatnak a titán-dioxid rétegbe, így rutilréteg ala­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents