199882. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új, vazopresszin antagonista hatású, polipeptidek és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására
t HU 199882 B 2 I. táblázat Kb K, ED300 (sertés) (sertés) (patkány) A. 12 3,9 10,1 B. 170 — 73,6 C. 7,1 4,3 12,2 D. 72 — 30,8 A C és D jelölésű vegyületek PAS egységének sztereokémiái helyzetét e vegyületek biológiai aktivitása révén határoztuk meg. Az I. táblázatban szerepló eredmények azt mutatják, hogy a Pas1'6 vegyületek azonos vagy nagyobb biológiai hatással bírnak, mint a nekik megfelelő ismert ditia-származékok. A találmány szerinti eljárást, és a találmány szerinti hatóanyagok formálását és alkalmazását példákban mutatjuk be. Az alkalmazott megjelölések és rövidítések azonosak a peptidkémiában szokásosan alkalmazottakkal. 1. referencia példa Spirocikloalkilén-2-amino-alkándisavak előállítása A) l-(5-pent-l-enilVciklohexánkarbonsav-metil-észter előállítása Lítium-diizopropilamid-oldatot készítünk a következő módon 15,0 ml, 109 mmól diizopropil-amin 170 ml száraz tetrahidrofuránban készült oldatához —78 °C-on, argongáz atmoszférában hozzáadunk 37,0 ml, 100 mmól 2,7 mól/l-es hexános n-butil-lítiumot, majd a kapott elegyet — 78 #C- hőmérsékleten 20 percig keveijük. Az oldathoz 13,0 ml, 91 mmól ciklohexánkarbonsav-metil-észtert adunk és a reakcióelegyet 30 percig — 78 #C-on keverjük, majd 18 g, 91,8 mmól 5- -jód-pent-l-ént adunk hozzá-és —78 °C-on 10 percig reagáltatjuk. A reakcióelegyet ezután lassan hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, majd vízzel meghígítjuk, 3 n hidrogén-kloriddal pH = 2-re savanyítjuk, majd éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot telített, vizes nátrium-tioszulfáttal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, majd vákuumban bepároljuk. így 16 g l-(5-pent-l-enil)-ciklohexánkarbonsav-metil-észtert nyerünk. B) l-(Q-tozil)-hidroxi-metil-l-(5-pent-l-én)-ciklohexán előállítása Az A) lépésben előállított 16 g, 76,0 mmól metil-észtert szobahőmérsékleten hozzáadjuk 205 ml tetrahidrofuránban oldott 4,6 g, 120,9 mmól lítium-alumínium-hidridhez, és a kapott elegyet 3 órán át visszafolyás mellett forraljuk. A reakcióelegyet ezután 0 °C-ra hűtjük, 5 ml vizet, majd 5 ml 32 n nátrium-hidroxid-oldatot, végül 15 ml vizet adunk hozzá, ezután leszűrjük. A szűrletet vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, majd bepároljuk. így a cím szerinti alkoholt nyerjük. JH-NMR (CDCI3): 6,17-5,60 (m, 1H), 5,20- -4,80 (m, 2H), 3,40 (s, 2H) és 2,43 - 0,80 (m, 17H). A kapott alkoholt 89 ml piridinben feloldjuk, és 0 “C-on 4 órán át 27 g, 142,5 mmól p-toluolszulfonil-kloriddal reagáltatjuk. A reakcióelegyet ezután vízbe öntjük, petroléterrel, petroléter és etil-éter 1:1 arányú elegyével és etil-éterrel extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 0,5 n vizes hidrogén-kloriddal, telített vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és vízzel mossuk, majd vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, és szűrjük. így 30,0 g l-(0-tozil)-hidroxi-metil-l-(5-pent-l-én)-ciklohexánt nyerünk. *H-NMR (CDCI3): 7,98-7,20 (m, 4H), 6,03- -5,53 (m, 1H), 5,13-4,78 (m, 2H), 3,82 (s, 2H), 2,43 (s, 3H), és 2,23-0,73 (m, 16H). C) 1-ciano-metil-1-(5-pent-l-én)-ciklohexán előállítása A B) lépésben előállított 30 g tozilátot 13,6 g, 279 mmól, nátrium-cianiddal 219 ml dimetil-szulfoxidban oldjuk. A kapott elegyet 18 órán át 150 °C-on tartjuk. Ezután a reakcióelegyet lehűtjük, telített vizes ammónium-kloridba öntjük, majd az elegyet petroléterrel extraháljuk. A szerves extraktumot szárítjuk, szűrjük, majd bepároljuk. A visszamaradó anyagot flash kromatográfiás eljárással tisztítjuk szilikagélen, 15% etil-acetát/hexán eluens alkalmazásával. így a ciklohexánkarbonsav-metil-észter reagensre számított 57%-os hozammal 9,9 g 1-ciano-metil-1- -(5-pent- l-én)-ciklohexánt nyerünk. 1H-NMR (CDCI3): 6,12-5,57 (m, 1H), 5,20- -4,87 (m, 2H), 2,30 (s, 2H) 2,23-1,82 (m, 2H) és 1,50 (széles s, 14H). D) 1-ciano-metil-1- (4-bután- l-állilj-ciklohexán előállítása 4,9 g, 25,6 mmól, a C) lépés szerint előállított nitrilt 80 ml metanolban oldunk. A kapott oldatot —78 °C-ra hűtjük, majd ózonnal reagáltatjuk (amelyet Welsbach ózon-generátorból nyerünk), amíg az oldatban ózonmaradék jelenik meg (ezt kék szín jelzi). A nyers ozonidot —78 °C-on 2Ö ml metil-szulfiddal reagáltatjuk, majd lassan szobahőmérsékletre melegítjük. 18 óra múlva az elegyről vákuumban eltávolítjuk az oldószert, és a visszamaradó anyagot flash kromatográfiás eljárással tisztítjuk szilikagélen, 20% etil-acetát/ /hexán eluens alkalmazásával. így 63%-os hozammal 3,1 g 1-ciano-metil- l-(4-butan- 1-alil)-ciklohexánt nyerünk. ^-NMR (CDCI3): 9,80 (széles s, 1H), 2,63- -2,38 (m, 2H), 2,33 (s, 2H) és 1,47 (széles s, 14H). E) 2-D.L-amino-5- í ( 1-karboxi-metill-ciklohexill-pentánsav előállítása A D) lépésben előállított 3,1 g, 16 mmól aldehidet 30 ml 60%-os vizes etanolban oldjuk, 860 mg 17,6 mmól nátrium-cianiddal és 4,0 g, 41,6 mmól ammónium-karbonáttal reagáltatjuk. A kapott oldatot visszafolyató hűtő alatt 18 órán át forraljuk. A karbonátfelesleget a reakcióelegynek 1 órán át, visszafolyató hűtő nélkül végzett 90 °C-on való melegítésével távolítjuk el. A viszszamaradó oldószert vákuumban távolítjuk el. A 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
