199871. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dezaza-purin-nukleozid-származékok előállítására, valamint eljárás az említett vegyületeket tartalmazó vírusellenes szerek előállítására

1 HU 199871 B 2 kony fázistranszfcr eljárás, melynek során szi­lárd, poralakú kálium-hidroxidot, kriptandokat, valamint (II) és (III) általános képletű vegyüle­­tekct használunk aprotikus oldószerben. Az olyan (I) általános képletű vegyületekel, amelyekben R° vagy R7 halogénalomot vagy azi­­docsoportot jelent, előnyösen úgy állítjuk elő, hogy olyan (1) általános képletű vegyületekből indulunk ki, ahol R6 vagy R7 hidroxilcsoport. Az S’-hidroxil-csoportot először szelektíven védjük. Ehhez is a szakemberek számára ismeri eljárá­sok állnak rendelkezésre. A nukleotid-kémiában például a 4,4’dimetoxi-trifenil-metil-csoport váll be. Ezt utólagos reakcióval ismételten, könnyen, enyhén savas körülmények között leha­síthatjuk, míg a szintén savra érzékeny glikozi­­dos kötés ilyen reakciókörülmények közölt nem hidrolizálódik. A védendő nukleozidnak az 5’­­hidroxil-csoport védésére szolgáló, oxigénatomot védő reagenssel történő reakcióját megfelelő szerves oldószerben, célszerűen vízmentes pirid­­inbcn, az oxigénatomot védő reagens csekély fe­leslegének, valamim adott esetben megfelelő se­géd-bázis, például N-etil-diizopropil-amin jelen­létében végezzük. Az ílymódon végzett (I) álta­lános képletű vegyüleiet halogeniddel, célszerű­en egy alkáli-aziddal általánosan ismert módon reagáítatjuk A 3’-helyzelű szénatomnál lévő hidroxilcsoportot emellett nukleofil reakcióval halogenid- illetve azidocsoporttal szubsztituál­­hatjuk. Az olyan (1) általános képletű vegyületekel, amelyekben Rö vagy R7 hidroxilcsoportot jelent, az S’-helyzetű hidroxilcsoport előzőekben ismer­tetett módon történő védése után, ismert mód­szerekkel dezoxigénezhetjük, így olyan (I) általá­nos képletű vegyüleiekhez jutunk, melyekben R6 és R7 hidrogénatom. Ezt a reakciót úgy végez­zük, hogy az olyan (I) általános képletű vegyüle­­tet, melyben Rfi vagy R7 hidroxilcsoportot jelent és az 5’-helyzetű hidroxilcsoport az előzőekben leírt módon védett és a további jelenlevő funk­cionális csoportok szintén védetlek, először 3’­­-O-tiokarbonil-származékká alakítjuk, melyet azután tributil ónhidriddel radikális módon re­dukálunk. A 2’-dczoxi-nuk!eozidok ilyen módon történő 2’,3’-dezoxi-nukleozidokká történő dez­­oxidálása a szakemberek számára ismert. Külö­nösen előnyösnek bizonyult a Barton-dezoxigé­­nezési módszer |J. Chem. Soc., Perkin Transz. 1 (1975) 1574 j. Az Y csoportként hidrogénatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyülclekbe a foszfátcso­portokat az ismert módon vezetjük be. A mono­foszfátokat például úgy nyerjük, hogy olyan (I) általános képletű vegyületekel, amelyekben Y hidrogénatomot jelent, foszforoxikloriddal tri­­mctilfoszfátban loszforilezzük. Az ilyen módon nyert trietil-ammóniumsökat ismert módszerek szerint más sókká alakíthatjuk át. A di- illetve Irifoszfátokat ismert módszerekkel, előnyösen a monofoszfátokat o••foszfátokkal, illetve pirofosz­­fátokkal reagállatva állíthatjuk elő. Ezek külön­böző sói szintén ismert módszerekkel állíthatók elő. A (II) általános képletű vegyületek ismertek vagy az ismert vegyüleiekhez hasonlóan állítha­tók elő. Ilyen jellegű előállítási eljárásokat pél­dául a következő helyeken írnak le: Chemische Berichte UÜ (1977) 1462; J. Chem. Soc. 1960, 131, illetve Tetrahedron Letters 21 (1980) 3135. A (III) általános képletű vegyületek részben szintén ismertek. Az eddig még nem ismert ve­gyieteket a Úriakhoz teljesen hasonlóan állít­hatjuk elő. Egy ilyen vegyület előállítását például a Chem. Bér. 93 (1960) 2777, illetve a Synthesis 1984,961 helyeken mulatják be. A találmány szerinti új vegyületek értékes gyógyászati tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek elsősorban a reverz transzkriptáz enzim gátlása révén gátolják a retrovírusok szaporodá­sát, azaz a találmány szerinti vegyületek elsősor­ban citosztatikus, valamint vírusellenes tulajdon­ságúnk. A nukleinsavak építőelemei glikozid-kompo­nensként vagy a béla-D-ribofuranozil-csoportot vagy annak 2’-dezoxi-származékál tartalmazzák. Ezen aglikon-csoportok mellett a nukleozid-an­­tibiotikumokban módosított D-ribofuranozil­­származékokal is találtak. így például a kordice­­pin, mely a Cordyceps militaris lenyészlevéből izolálható, a kordicepóz monoszaharidot tartal­mazza. A ribonukleozid 2’-, illetve 3’-dezoxi­­számazéka mellett szintetikusan is előállítottak 2’,3’ didezoxi-nukleozidokat. Ezek vírusellenes hatásúak és speciálisan a reverz transzkriptáz enzim gátlása következtében gátolják a retroví­­rusok szaporodását (Proc. Natl. Acad. Sei. USA 83 (1986) 1911, illetve Nature 325 (1987) 773). Különösen fontos terápiás jelentősége van a HIV-vírussal szemben mutatott gátló hatásnak, mely vírus az AIDS kórokozója. E vegyületek hátránya azonban, hogy egyben a celluláris DNS­­-polimerázt is gátolják, így citotoxikus hatásúak. Ezen kívül különböző celluláris enzimeket deak­tiválhatnak. A találmány szerint előállított (I) általános képletű vegyületek a fenti hátrányokkal nem rendelkeznek, azaz vírusellenes hatásúak, citoto­xikus hatás nélkül. Az (1) általános képletű, találmány szerinti vegyületek előnyösen alkalmazhatók a Sanger­­-módszerével végzett DNS-szekvenciálásra. A d((i-C)-dus DNS fragmensek szekvenciálása különösen nehéz, a szekunder szerkezetek kép­ződése következtében, melyek a d(G— C)-kap­­csolási tartományban sávkompresszióhoz vezet­nek. Ennek oka a guanozin-molekulák Hoogstecn-bázispár-képzésében keresendő. A 2’-dezoxi-guanozin-trifoszfátnak az R6 helyén hidroxiesoportot tartalmazó találmány szerinti vegyületekkel történő helyettesítésével a sáv­kompresszió jelentős mértékben kiküszöbölhető. Az (I) általános képletű találmány szerinti ve­gyületek, melyekben R6 és R7 hidrogénatom, a Sanger-féle DNS-szekvenciálás során az ismert 2',3’ didezoxi-vegyületek helyett lánc-terminá­­torként alkalmazhatók. A nukleinsavak, melyek alkotórészként egy vagy több, (1) általános képletű vegyületet tartal-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents