199804. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített kinolinszármazékok és ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 HU 199804 B 2 A 2. példa vegyiiletét feloldjuk a citromsavban és a pH-t a nátrium-hidroxid- oldattal lassan 3,2-re állítjuk be. Az oldatot ezután vízzel 100 ml-ig töltjük fel, szűréssel sterilezzük és megfelelő méretű ampullákba és fiolákba töltjük. Biológiai adatok AJ H+K+ATPáz aktivitás Az (I) általános képletű vegyület egyetlen magas koncentrációjának (100 |lM) a kálium-stimulált ATPáz aktivitásra gyakorolt hatását határozzuk meg liofil izált gyomormirigyekben. Az előnyös (I) általános képletű vegyületeket széles koncentrációtartományban is vizsgáljuk az IC50 értékek megállapítása céljából. i) Liofüizált gyomormirigyek előállítása [H/K-ATPáz] Liofilizált gyomormirigyeket sertés gyomorfenéknyálkahártyából állítunk elő Keeling és munkatársai eljárása szerint (Biochem. Pharmacol. 34, 2967 (1985)). ii) K+ -stimulált ATPáz aktivitás A K+-stimulált ATPáz aktivitást 37°C-on határozzuk meg a következő összetételű keverékben: 10 mM PIPES (Trisz puffer pH 7,0; 2 mM MgS04 ; 1 mM KC1, 2 mM Na2ÄTP és 3 |4g fehérje/ml liofilizált gyomorvezikulum. 30 perc inkubálás után az ATP-ből felszabadult szervetlen foszfátot Yoda és Hokin szerint határozzuk meg (Biochem. Biophys. Res. Commun. 40. 880 (1970)). Az (I) általános képletű vegyületeket dimetil-szulfoxidban oldjuk, amely a használt legnagyobb koncentrációban sem befolyásolja a K+-stimulált ATPáz aktivitást. Az (I) általános képletű vegyületek legmagasabb koncentrációjának hatását standard mennyiségű szervetlen foszfát visszanyerésére is meghatározzuk. iii) Eredmények Az 1-4. és a 6-10. példák vegyületeinek IC50 értéke az 1,05 - 16 pM tartományba esik. B) Aminopirin (AP) felhalmozódása ép gyomormirigyekben Meghatározzuk, hogy egy (I) általános képletű vegyület egyetlen magas koncentrációja (100 |iM) miként befolyásolja az AP-nek ép gyomormirigyekben való felhalmozódását. Az előnyös (I) általános képletű vegyületeket széles koncentrációtartományban is vizsgálunk az IC50 értékek meghatározása céljából. i) Ép gyomormirigyek előállítása Ép gyomormirigyeket sertés gyomorfenéknyálkahártyájából preparálunk Keeling és munkatársai módszerével (Biochem. Pharmacol. 34, 2967 (1985)), azzal az eltéréssel, hogy a nem-folytonos sűrűségű Ficoll/szacharóz gradiensben összegyűlt anyagot nem centrifugáljuk és liofilizáljuk, hanem egyenlő térfogatú 60%-os szacharózoldattal keverjük el és -70“’C-on tároljuk. ii) AP felhalmozódás A vizsgálandó vegyületeket ép gyomormirigyekkel inkubáljuk [25 pg fehérje/ml] szobahőmérsékleten, a következő összetételű inkubációs közegben: 10 mM PIPES/Trisz puffer pH 7,0; 2 mM MgSCU; 150 mM KC1; 9 pM valinomicin; 2 mM Na2ATP, 0,1 mg/ml borjúszérum-albumin és 3 pM 14C-aminopirin (110 mCi/mmol, azaz 4,07.109 Bq). 30 perc múlva gyors szűrés útján meghatározzuk az AP-felhalmozódás mértékét. A valinomicint metanolban oldjuk; a próbában 0. 5. koncentrációjú oldatot alkalmazunk. Az (I) általános képletű vegyületeket dimetil-szulfoxidban oldjuk, amely az alkalmazott legmagasabb koncentrációban sem befolyásolta az AP felhalmozódást. iii) Eredmények A példák vegyületeinek IC50 értéke a 0,04 - 7,56 pM tartományba esik. C. Patkány: Gyomorlumen perfuzió (pentagasztrin-stimulált gyomor savkiválasztás ) Ghosh és Schild (Brit J. Pharmacol. 13, 54 (1958)) módosított eljárását használva a 2-4., 7-10. példák vegyületek 10 pmol/kg iv. alkalmazás után a pentagasztrin-stimulált gyomorsavkiválasztást 42-83 %-kal gátolják. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás az (I) általános képletű vegyületek - ahol R'l jelentése 1-6 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi- (1-4 szénatomos)-alkil-, 3-6 szénatomos cikloalkil- vagy fenilcsoport; R2 jelentése fenilcsoport,mely adott esetben egy vagy két 1-4 szénatomos alkil- vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal vagy halogénatommal lehet helyettesítve; R3 hidrogénatomot, vagy 8-helyzetű 1-4 szénatomos alkilcsoportot vagy 1-4 szénatomos alkoxicsoportot jelent; n = 1 -és gyógyszerészetileg elfogadható sóik előállítására, azzal jellemezve, hogy egy (II) általános képletű vegyületet (EH) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, amelyekben R1 és R2 jelentése a fenti és X aminnal kicserélhető csoportot jelent; és kívánt esetben a kapott vegyületet gyógyszerészetileg elfogadható sóvá alakítjuk át. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol R2 az 1. igénypont szerint szubsztituált fenilcsoportot jelent és R1, R3 és n az 1. igénypont szerinti, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulóanyagokat használunk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol R2 egyetlen, az 1. igénypont szerinti szubsztituenst viselő fenilcsoportot jelent és R1, R3 és n az 1. igénypont szerinti, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulóanyagokat használunk. 4. A 3. igénypont szerinti eljárás olyan (1) általános képletű vegyületek előállítására, ahol R2 a 2-helyzetben egyetlen, az 1. igénypont szerinti szubsztituenst viselő fenilcsoportot jelent és R1, R3 és n az 1. igénypont szerinti, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulóanyagokat használunk. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek előállítására, ahol n = 1, R3 1-4 szénatomos alkil- vagy 1-4 szénatomos 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
