199780. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-amino-dihalogén-benzolszulfonsav- és szulfonsavamid-származékok, valamint az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására, továbbá növényvédőszer készítmények
1 HU 199780 B 2 Az eredményt az alábbi táblázat foglalja össze. Csoportok Elhullott állatok Elve marad száma (db) állatok (db) sz. L 8 2 II. 5 5 III. átlag 1 9 4-amino-3,5-dijód-benzol-szulfonsav 0 10 4-amino-3,5-dijód-benzolszulfonamid 2 8 4-amino-2,3-dijód-benzolszulfonsav 3 7 4-amino-3,5-dibróm-benzolszlfonsav 1 9 4-amino-2,6-dibróm-benzolszulfonsav 2 8 4-amino-3,5-dibróm-benzolszulfonamid 1 9 4-amino-2,5-diklór-benzolszulfonsav 3 7 4-amino-3,5-diklór-benzolszulfonsav 0 10 4-amino-2,5-diklór-benzolszulfonamid 1 9 4-amino-3,5-diklór-benzolszulfonamid 0 10 4-amino-2,6-diklór-benzolszulfonamid 1 9 19. példa Vírus ellenes hatás vizsgálata uborka növényen Az (I) általános képlett! vegyületek fitotoxicitását vizsgáltuk először Chenopodium, Datura, Cicumis, Nicotiana növényeken. A vegyületek 1%- hatóanyag tartalmáig nem voltak fitotoxikusak. A vírus ellenes hatás vizsgálatához a Prunus Necrotic Ringspot Vírust (PNRV) használtuk a provokatív vizsgálatok során, mint vírusizolátumot. A PNRV mechanikai úton könnyen átvihető Cucumis sativusra (uborka). A tesztnövények fertőzése után tüneti diagnosztizálással követtük nyomon az (I) általános képlett! vegyületek vírusra gyakorolt hatását. A kísérletet virológiái üvegházban 18-20°C léghőmérsékleten, 55- 65% relatív páratartalom mellett természetes fényviszonyokban állítottuk be. Tesztnövényként szikleveles Cucumis sativust használtunk, melyeket 10 cm-es átmérőjű műanyag cserepekben ötösével előneveltük. A készítmények - 14. példa szerinti - 0,1; 0,5; 1,0%-os hatóanyag koncentrációban permetezéssel lettek felhasználva. Kezelésenként 5-5 cserép azaz 25— 25 tesztnövényt használtunk fel. A permetezéseket a fertőzés előtt (pre) 2 órával illetve a fertőzés után (post) 2 órával végeztük el. A vizsgálatba beállítottuk kontrollként (Ki) 25 fertőzött kezeletlen, valamint 25 fertőzetlen kezeletlen tesztnövényt. A fertőzés pH~8,0 0,02M-os koffeines PBS pufferrel végeztük. Értékeléseket a kezeléstől számított 8, 11, 14. napon végeztük. Az eredményeket a II. táblázat tartalmazza. II. táblázat Értékelés időpontjakor Vegyidet észlelt fertőzöttség (%) Kezelés 8. nap 11. nap 14. nap Ki (fertőzött kontroll)-92 100 100 K2 (fertőzetlen kontroll)-0 0 0 4-amino-3,5-dijódpre 0 1 2-benzolszulfonsav post 2 3 4 Értékelés időpontjakor Vegyidet észlelt fertőzöttség (%) Kezelés 8. nap 11. nap 14. nap 4-amino-2,3-dijódpre 1 2 2-benzolszulfonsav post 3 6 7 4-amino-3,5-dijódpre 3 4 7-benzolszulfonamid post 5 6 8 4-amino-2,5-dijódpre 4 6 7-benzolszulfonamid post 5 10 11 4-amino-3,5-dibrómpre 3 6 7-benzolszulfonsav post 5 8 10 4-amino-2,5-dibrómpre 4 6 7-benzolszulfonsav post 6 7 12 4-amino-3,5-dibrómpre 4 7 10-benzolszulfonamid post 8 9 11 4-amino-3,5-diklórpre 5 7 10-benzolszulfonsav post 8 10 12 4-amino-3,5-diklórpre 4 6 10-benzolszulfonamid post 7 8 11 A 14. nap után még 14 napig tartottuk megfigyelés alatt a növényállományt. Ez alatt az idő alatt fertőzést túlélő növények a K2 növényekhez hasonlóan fejlődtek. 20. példa Vírus ellenes hatás vizsgálata gyümölcsfákon PNRV-vel fertőzött 10-10 db szilva (Besztercei), cseresznye (Van), és kajszi (Magyar kajszi) fákat kezeltünk az (I) általános képletű - halogénként jódot tartalmazó - vegyületek 14. példa szerint készített 85 WP-kből vízzel 0,5% hatóanyagtartalmura hígított permetlevekkel virológiái kertünkben. A fák fertőzöttségéről szerológiai vizsgálattal győződtünk meg virológiái laboratóriumunkban. Kontrollként 10-10 db kezeletlen, PNRV-vel fertőzött fát használtunk. A 14. nappal a permetezés után vizsgálatra levélmintákat szedtünk a kezelt és kontroll fákról. A 19. példában leírt biológiai tesztet hajtottuk végre. A kezelt és a kontroll fákról levélmintákat szedtünk, azok pépjéből cenrifugálással a vírust elválasztottuk, s az így előkészített anyagot használtuk a Cucumis sativus 19. példában leírt módon történő fertőzésére. Tszetnö vény ként szikleveles Cucumis sativust használtunk, melyeket 20 cm-es átmérőjű műanyag cserepekben tízesével elnöveltünk. A fertőzést pH~8,0 0,02 M-os koffeines PBS pufferral végeztük, melyek külön-külön készültek a 10—10 fából és a 10 nem kezelt fából. Értékelést a fertőzéstől számított 14. napon végeztünk. Az eredményeket a III. táblázatban foglaltuk össze, melyből kitűnik, hogy a kezelt fák levelének pépjéből centrifugálással elválasztott elvileg PNRV-t tartalmazó frakció lényegében nem volt fertózőképes, míg a kezeletlen fák levelének pépjából származó frakció minden tesztnövényt fertőzött. III. táblázat Értékelés időpontjában észlelt fertőzöttség (%) Szilva Kezeletlen 100 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6
