199772. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fluorozott diamino-hexin, savaddíciós sói és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 HU 199772 B 2 A találmány (I) képlett! fluorozott diamino-hexin és savaddíciós sói előállítására alkalmas eljárásra vonatkozik. Az új fluorozott diamino-hexin és gyógyszerésze­­tileg elfogadható savaddíciós sói, amelyek valamely dekarboxiláz enzim (omitin- dekarboxiláz) inhibitorai, a servezetben végbemenő poliaminképződés velejárói. A találmány kiterjed az ilyen vegyületek hatóanyag­ként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítása is. Az omitin dekarboxilezése putreszcinné olyan re­akció, amelyet az omitin-dekarboxiláz (ODC) enzim katalizál a spermidin- és spermin-poliaminok biosz­intézisének első lépésében. A spermidin egy aktivált amino-propil-résznek S-adenozil-S-metil- homociszte­­aminból putreszcinra való átvitelénél képződik, míg a spermin egy második amino-propil-résznek sper­­midinre történő átvitelénél keletkezik. Az S-adeno­­zil-S-metil-homociszteamin az S-adenozil-metionil (SAM) dekarboxilezésénél, azaz egy olyan reakciónál képződik, amelyet az S-adenozil-metionin-dekarboxi­­láz (SAM-DS) enzim katalizál. Azokról a poliaminokról, amelyek az állati szöve­tekben és a mikroorganizmusokban találhatók, ismert, hogy fontos szerepük van a sejtnövekedésben és a - burjánzásban. A sejtnövekedés és - burjánzás mind az ODC aktivitás jelentős növekedésével, mind pedig a putreszcin és a poliaminok szintjének az emelkedésével társul. Jóllehet a poliaminok szerepének pontos me­chanizmusa a sejtnövededésnél és -burjánzásnál nem ismert, mégis úgy tűnik, hogy a poliaminok valószí­nűleg megkönnyítik a makromolekuláris folyamatokat, így a DNS-, RNS- vagy a protein-szintézist. Ismeretes, hogy a poliaminszint magas az embrionális szövetben, a burokban, a hasi részben és a csecsemőmirigyben, a daganatok szövetében, a pikkelysömörös bőrben és más olyan sejtekben, amelyek gyors sejtnövekedésen és -burjánzáson mennek át. Mivel a putreszcin mind a spermidinnek, mind pedig a sperminnek az elővegyülete (prekurzora), az omitin putreszcinné való átalakulásának a blokkolása, például az ODC gátlása útján, ezeknek a poliami­­noknak az új bioszintézisét akadályozhatják és így kedvező fiziológiás hatások keletkeznek. A4 139 563. számú USA-beli szabadalmi leírásban többek között olyan (A) általános képletnek megfelelő vegyületek vannak leírva, amelyek omitin-dekarbo­xiláz inhibitorok, R ,C=CH H2N-CH-(CH2)2-CH-NH2 (A) e képletben R hidrogénatomot vagy valamely 1^4 szénatomos alkilcsoportot jelent. A4 421 768. számú USA-beli szabadalmi leírásban a (B) általános képletű vegyületek vannak leírva, mint omitin-dekarboxiláz inhibitorok, ,CFpH3-p C=CH H2N-CH-(CH2)2-CH-NH2 (B) amelyben p értéke 1 vagy 2 szám. A találmány szerinti eljárással előállítható fluoro­zott diamino- hexin az (I) képletnek felel meg. (ChCH H2N-CH2-CF2-CH2-CH-NH2 (I) Az (I) képletű vegyület gyógyszerészetileg elfo­gadható savaddíciós sóinak ez előállítása szintén a találmány körébe tartozik. Az (I) képletű vegyület és sói gátolják az orni­tin-dekarboxiláz (ODC) enzimet in vitro és in vivo, ezenkívül a putreszcin és spermidin csökkenését okoz­zák azokban a sejtekben, amelyekben a poliaminok aktív bioszintézise végbemegy. A szóbanforgó vegyü­letek ennélfogva hasznosak a nem kívánt sejtnöve­kedés és sejtburjánzás gátlására emlősöknél, és olyan gyógyászati készítmények hatóanyagaiként használ­hatók, amelyek alkalmasak olyan betegségek vagy állapotok kezelésére, amelyekre jellemző a nagy ODC aktivitás. Különösen jól alkalmazhatók ezek a ve­gyületek a daganatos szövetek növekedésének a rend­szeres szabályozására emlősöknél, jóindulatú prosz­tatanagyobbodás kezelésére és patogén, parazita pro­tozoák szaporodásának a visszaszorítására háziálla­toknál és embereknél. Az (I) képletű vegyületek felhasználhatók továbbá az ODC-gátlás meglétének és fíziolfógiai működésé­nek a tanulmányozására biológiai rendszerekben és azok patológliai módszerekkel való összefüggésének a vizsgálatára. A vegyületek ODC aktivitása in vitro meghatároz­ható B. Metcalf et al. által a J. Am. Soc.. 100, 2551 (1978) irodalomban leírt módszerrel. Az (I) általános képletű vegyületek ODC aktivitása in vivo meghatá­rozható C. Danzin által a Biochemical Pharmacology, 28, 627 (1979) irodalomban ismertetett módon. A találmány szerinti eljárással előállítható (I) kép­letű vegyület gyógyszerészetileg elfogadható sói olyan nem-toxikus savaddíciós sók, amelyeket e vegyületek szervetlen savakkal, így hidrogénkloriddal, hidrogénb­­romiddal, kénsavval, foszforsavval, vagy szerves sa­vakkal, így szerves karbonsavakkal, például szalicil­savval, maleinsavval, malonsavval, borkősavval és aszkorbinsavval, vagy szerves szulfonsavakkal, pél­dául metán- szulfonsavval, alkotnak. Úgy véljük, hogy az (I) képletű vegyület és sói az omitin- dekarboxiláz „szubsztrátum által okozott irre­verzibilis inhibitorai”. Ilyen inhibitorok a szakterületen „enzim által aktivált inhibitorok”, „önemésztő enzim inhibitorok”, Kkat inhibitorok” vagy „mechanizmus alapú inhibitorok” néven is ismertek. Annak érdekében, hogy egy vegyület egy szubsztrátum által indukált ir­reverzibilis enzim inhibitor legyen, a vegyületnek a célenzim szubsztrátumának kell lennie és a vegyület­nek tartalmaznia kell egy olyan rejtett reakcióképes csoportot, amelynek érzékenynek kell lennie arra, hogy az enzim normális katalizáló hatására szabaddá váljék. Az enzim katalizáló hatására felszabaduló rejtett reak­cióképes csoport egy szelektív csoportot gerjeszt, amely alkilez egy az enzim aktív oldalán lévő nukleofil maradékot. Ilymódon kovalens kötés alakul ki az in­hibitorok és az enzim között az akív oldalon és ez az enzim irreverzibilis inaktivitását eredményezi. Az ilyen inhibitorok rendkívül specifikusak, mivel az inhibitor­nak a célenzim szubsztrátumának kell lennie és azért is, mert az inhibitor a célenzim általi bioátalakításának meg kell történnie az enzim inaktiválása előtt. Bár így véljük, hogy az (I) általános képletű vegyületek álta­lában a szubsztrátum által kiváltott mechanizmus se­gítségével fejtik ki hatásukat, a gátlás más mechaniz­musok szerint, így versengő gátlás útján is történhet. Az itt használt „daganatos szövet” megjelölés mind a jóindulatú, mind a rosszindulatú daganatokra vagy neoplazmákra vonatkozik és a fehérvérűséget, nyi­­rokmirigy-daganatokat, pigmentsejt-rákot és a szar­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents