199761. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony kommunális szennyvizek, szennyvíziszapok és hígtrágyák mezőgazdasági hasznosítására
1 HU 199761 A 2 folyékony hulladék elhelyezését valósítottuk meg. A szippantókocsikból nagy sugárban kiürüld szennyvíz a barázda elején kialakuló 60-70 cm-es vízmagasságból következően még a vízszintes barázdafenekeken is gyorsan végigfolyt, így a lebegő szervesanyag a teljes nedvesített barázdahosszban szétterült A barázdák terhelési sorrendjét úgy határoztuk meg, hogy a 4-6 hetenként időszerű tarlóápolás (tárcsázás) idejére egybefüggő beszikkadt barázdasávokat kaptunk, ahol a barázdafenék kiülepedett szilárd szervesanyagát a bakhátakon járó, tárcsázást végző erőgépek segítségével takartuk be, anélkül, hogy a szervesanyagot kevertük, illetve a rétegüledéket megbolygattuk volna. így a vizes fázis elszivárgása és a szilárd szervesanyag visszamaradása következtében létrejött fázisbontás mellett lokális szervestrágyázást valósítottunk meg minden külön technikai művelet nélkül. Az említett mennyiségű, 4 termőévre tervezett szerves trágya adag ennek megfelelően a következő évben, felszántáskor kapcsolódott be a tápanyag viszszapótlásba. A fenti módon a nyár folyamán 4-6 hetenként végeztünk tarlóápolást és ennek során mindig a keletkezett folyékony hulladék mennyiségének megfelelő barázdát készítettünk. Az őszi mélyszántáskor viszont az egész téli és tavaszi időszakban várható folyékony hulladék mennyiségének megfelelő barázdahosszt alakítottunk ki, hogy a hulladék elhelyezése folyamatosan történhessen. A következő évben a trágyázott területre kukoricát vetettünk. így az előző júliusi betakarítás és a kukorica májusi vetésideje között 9-10 hónapos növényzet nélküli időszak állt rendelkezésünkre a trágyázás elvégzésére. Természetesen a kukorica májusi vetése előtt a télen és tavasszal kiülepedett barázdákat a magágy készítő művelet során betárcsáztuk. A területen a következő évben ismét kukoricát, majd ezt követően burgonyát vetettünk. A találmány szerinti eljárást az említett területen két termelőszövetkezet végzi el Velencei Intéző Bizottság felügyelete mellett és hasonló megoldást üzemeltetünk már negyedik éve a Hévízi tó védőövezetében is. Az eljárás semmilyen káros hatását nem lehetett észlelni a legszigorúbb ellenőrzés mellett sem, ugyanakkor mód nyílt az adott körzetekben keletkező hígtrágya, illetve kommunális szennyvíz teljes mennyiségének folyamatos hasznosítására. Természetesen a találmány szerinti eljárás alkalmazása során nem csupán 4 éves, hanem annál hosszabb trágyaforgó is alkalmazható és ennek során az őszibúza és a kukorica páros kötelező betartása mellett a forgóban alkalmazható többek között cukorrépa, burgonya, cirok vagy egyéb hasonló szántóföldi növények. Az elmondottakból látható, hogy a találmány szerinti eljárás nem csupán a folyékony hulladék elhelyezésének módját foglalja magában, hanem olyan komplex rendszert alkot, amely magában foglalja az adott mezőgazdasági terület trágyaforgóban történő hasznosítását, oly módon, hogy az a hulladék felhasználásával teljesen összhangban van. Az eljárás alkalmazása során a szántóföldi növénytermesztés keretében a talaj tökéletes szervesanyag körforgása valósítható meg eredeti ökológiai közegében, agronómiái irányítással és gazdaságos technológiával. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás folyékony kommunális szennyvizek, szennyvíziszapok és hígtrágyák mezőgazdasági hasznosítására, amikor is a folyékony hulladékot a talajban létrehozott barázdákba folyatjuk, azzal jellemezve, hogy a hasznosítást legalább négyéves trágyaforgóban végezzük, oly módon, hogy őszi búza tarlóhántása során, illetve után bakhátas szántással barázdákat alakítunk ki, a művelést végző erőgép tengelytávolságának megfelelő térközzel, majd 4-6 termőévre tervezett szervestrágya mennyiséget tartalmazó folyékony hulladékot engedünk a barázdákba, a barázdákat legalább négy hét eltelte után a betakarjuk, és az ily módon trágyázott területre kukoricát vetünk, majd kívánt esetben, trágyaforgó során a továbbiakban burgonyát, cukorrépát, cirkot vagy ismét kukoricát vetünk. Elsőbbsége: 1988. XH. 9. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bakhátas szántást és takarást nyáron a folyékony hulladék keletkezésével arányos mennyiségben, a tarlóápolásnak megfelelően 4-6 hetenként végezzük. Elsőbbsége: 1988. XH. 9 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy ősszel a téli-tavaszi hulladék elhelyzéshez szükséges barázdamennyiséget elkészítjük. Elsőbbsége: 1988. XH. 9. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a barázdák készítését háromvasú ekével, oda- vissza menetben végezzük. Elsőbbsége: 1988. XH. 9. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 20 cm széles és 80 cm mély barázdákat készítünk, 2 méteres térközökkel. Elsőbbsége: 1988. XH. 9. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hulladék elhelyezését legalább 2000 m3/ha terheléssel végezzük. Elsőbbsége: 1988. XH. 9. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a barázdákat nyáron a tarló ápolás során tárcsázással takarjuk be. Elsőbbsége: 1988. XH. 9. 8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a barázdákat tavasszal a kukorica magágykészítő műveleteként tárcsázzuk be. Elsőbbsége: 1988. XH. 9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a trágyaforgó során a továbbiakban burgonyát, cukorrépát, cirokot vagy ismét kukoricát vetünk. Elsőbbsége: 1988. XH. 9. Kiadja az Országos Találmányi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető SZÜV LASER GYŐR Felelős vezető: Dr. Monoki Árpád igazgató 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
