199753. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvíz tisztítására

HU 199753 A A találmány szennyvizek tisztítására szol­gáló eljárásra vonatkozik. A találmány sze­rinti eljárással egyaránt kezelhetők lebegő anyagokat, emulziókat, szuszpenziókat, oldott vagy kolloid állapotú anyagokat — vagy ezek közül többet, vagy valamennyit — tar­talmazó szennyvizek, valamint szennyvíz­­iszapok és -zagyok. Amint ismeretes, a szennyvizek világszer­te egyre nagyobb tömegben termelődnek, és növekszik a keletkező szennyvízféleségek száma is. A talajba vagy élővizekbe kerü­lő szennyvizek súlyos környezeti ártalmakat okoznak, ezért hatékony tisztításuk fontos feladat. Minden ilyen irányú erőfeszítés ellenére azonban a szennyvizeknek csak vi­szonylag kis része kerül tisztítótelepre. A települések egy részén a vízhálózat és vízfogyasztás növekedése mellett vagy egyál­talán nem állnak rendelkezésre szennyvíz­­tisztító kapacitások, vagy a kapacitás elég­telen (ezt a problematikát a „közműolló nyí­lásaiként szokták megjelölni). A meglévő kapacitás intenzifikálására irányuló törek­vések részben a magas beruházási költség­­-igény, részben a javasolt módszerek nehéz­kessége miatt nem jártak különösebb ered­ménnyel. A kommunális — és más, szerves szennye­ződéseket tartalmazó — szennyvizek tisztí­tására alkalmazott ismert eljárások a szennye­ződések biológiai lebontásán alapulnak. Kü­lönféle berendezésekben több lépcsőben és több műtárgyban (homokfogó, előülepítő, levegőztető, utóülepítő, iszapkezelő, stb.) vég­rehajtott kezelés során a szennyvízben lévő szerves és szervetlen szennyeződéseket a ke­zelőrendszerben elszaporított mikroorganiz­musok élettevékenységük során átalakítják, felhasználják és beépítik a szervezetükbe. Az élő szervezetek nagy része a tisztítás so­rán keletkezett szennyvíziszapok egy részét alkotja, és ezek az iszapok további anaerob vagy aerob — biológiai — kezelést igényel­nek. Az anaerob kezelés járulékos műtárgy­­-igénye jelentős többletráfordítással jár. A biológiai folyamatok meglehetősen nagy időigénye miatt a szennyvíztelepekre érke­ző napi szennyvízmennyiségnek megfelelő térfogatot jóval meghaladó térfogat-kapaci­tás beépítésére van szükség, ha optimális tisztítási hatásfokot akarnak elérni. Ugyan­akkor a biológiai folyamatokhoz szükséges körülmények megteremtése érdekében szüksé­ges szennyvíztömeg-mozgatás és -levegőzte­tés elektromos energiával működtetett nagy­teljesítményű gépészeti berendezésekkel old­ható meg. E tényezőkre visszavezethetően a biológiai szennyvíztisztító telepek szenny­­víz-m3-re vetített fajlagos beruházási költsé­ge igen magas, és minél kisebb a létesíten­dő telep tisztítási kapacitása, annál maga­sabb a fajlagos beruházási költség. A biológiai tisztítási eljárások kiegészítése­képpen olyan másodlagos vagy harmadlagos vegyszeres kezeléseket szokás alkalmazni, 1 2 amelyekkel a szennyvíz biológiailag nem vagy csak részben lebontható alkotóit távolítják el, például foszfort csapnak ki a szennyvízből. Túlnyomórészt az ivóvíz-tisztításban alkalma­zott vegyszereket például alumínium-szul­fátot, mésztejet, háromértékű vassókat, poli­­elektrolitokat stb. használnak a szennyvíz­­tisztításban is. A nem, vagy legalábbis túlnyomórészt nem szerves szennyeződéseket tartalmazó ipari szennyvizek kezelése alapvetően különfé­le vegyszereknek a szennyvízhez keverésé­vel történik. A bekevert vegyszerek rendelte­tése általában az ipari folyamatokból a szenny­vízbe jutó vegyi anyagok közömbösítése, lekötése. Ismeretesek olyan szennyvíztisztítási mód­szerek is, amelyek során — általában egy-egy konkrét szennyvízfajta esetében — kezelő­­szerként cementet alkalmaznak. Az „Industrie abwasser“ (1963, 2—7.) például olyan eljá­rást ismertet, amely savas vagy lúgos fém- és bőripari szennyvizek tisztítására szolgál. Ha savas a szennyvíz, mészadagolással a pH-értéket 6 alá szorítják, majd flokkulá­­lószerként cementet adnak a szennyvízhez. A 72 63 904 bejelentési számú közzétett japán szabadalmi leírásból (C.A. 81.54 118 k) zsíros savakat tartalmazó szennyvizek cement és/vagy CaC03 adagolásával végzett szenny­vízkezelési eljárás ismerhető meg. A 73 50.521 bejelentési számú közzétett japán szabadalmi leírás (C.A. 83. 15 287 n) szerint szennyvízből nehézfémeket kalciumszi­­likátok bekeverésével távolítanak el. Kalcium­­szilikátként cementet is adagolhatnak. A 80/32 720 bejelentési számú japán sza­badalmi leírás tárgya olyan szennyvízkezelé­si eljárás, amelynél szennyvíz vagy iszap derítése céljából nem szilárduló cementet, elsősorban cementművekből származó isza­pot adnak a derítendő anyaghoz. A 78/164,902 bejelentési számú közzétett japán szabadalmi leírásból olyan eljárás is­merhető meg, amely szerint szuszpenziók flok­­kulásához cementet vagy Ca(OH)2-t, vala­mint polimer koaguláló port használnak. Az ismert eljárások közös jellemzője, hogy a cementet, illetve egyéb ismert tisztítás­technológiai vegyszereket egy-egy részfeladat — koaguláció vagy flokkuláció — elősegíté­sére használják, és a részfolyamatok végbe­meneteléhez szükséges reakcióidők meglehető­sen hosszúak, ami az egész tisztítási folya­matot elnyújtja. További problémát jelent, hogy a tisztítás hatékonysága és a keletke­zett pelyhek vízteleníthetősége nem mindig kielégítő, ezért mind a folyékony-, mind az iszap-fázis járulékos és költséges kezelési műveleteket is igényelhet. A találmány feladata, hogy olyan eljárást szolgáltasson a legkülönfélébb szennyvizek tisztítására, valamint szennyvíz-zagyok, -isza­pok kezelésére, amelynek segítségével a fázis­szétválasztási művelet igen rövid idő alatt 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents