199743. lajstromszámú szabadalom • Eszköz és eljárás csomag, bála összefogásához és egybetartásához
HU 199743 A melyik 6 pereme felé mindig nyitottak. Az 1. ábrán bemutatott 1 rácsszerkezet 4 rései felváltva hol az egyik, hol a másik 6 perem felé nyitottak. Az 1 rácsszerkezet ellenkező végén 2 fül van 3 rögzítő réssel. A 4—10. ábrák további kiviteli alakokat mutatnak. A 4. ábra szerinti kiviteli alak esetében például a 3 rögzítő rés egybeolvad 1 rácsszerkezet szomszédos 4 résével. Az 5. ábrán az 1 rácsszerkezetet két ellentétes irányba nyíló fésűs-szerkezet alkotja, a 6. ábrán a fésűs szerkezet teljes hosszában azonos 6 peremen nyílik, a 7. ábra olyan kiviteli alak, melynek szimmetriája miatt a 2 fül és 3 rögzítő rés egyenértékű 5 rácsrúddal és 4 réssel, 8. ábrán 2 fül két részre van osztva és 3 rögzítő rés 6 pereme helyett 2 fül felé nyitott. A9.és 10. ábrák görbevonalú 5 rácsrudakkal és 4 résekkel rendelkező 1 rácsszerkezetet mutatnak. A 2. és 3. ábrák a találmány szerinti eszközt az 1. ábra A-A metszete szerint mutatják. A 2. ábrán 1 rácsszerkezetbe fűzött 9 hurkolt hevedervég és 8 hurkolatlan hevedervég még átlapolatlan állásban vannak, a 3. ábrán 1 rácsszerkezet átfordított helyzetben és a 8,9 hevedervégek átlapolt állapotban vannak. A 11. ábra a 2,109.453 angol szabadalom szerinti megoldás elvi vázlata, aholis a 9 hurkolt hevedervég egy 11 kerethez kötődik, nem a feszítést végző 12 karhoz. A 12 karhoz csak a 8 hurkolatlan hevedervég van rögzítve. A 12 kar az F (=forgási középpont)-ban van csapokkal 11 kerethez kötve. A 12. és 13. ábrák a 2,589.830 francia szabaoalom szerinti megoldás sematikus rajzát adják. A találmány szerinti eszköz működése a 2. és 3. ábrák alapján jól megérthető. A példa szerint a 9 hurkolt hevedervég van 1 rácsszerkezet F forgási középpontjától távolabb t, távolságra befűzve és 8 hurkolatlan hevedervég közelebb, t2 távolságra. Az előzetes manuális feszesre húzás mindig 8 hurkolatlan hevedervéggel történik, és ez eredményesen végrehajtható, függetlenül attól, hogy melyik hevedervég került t,, s melyik t2 távolságra. Az F forgási középpont helye abból adódik, hogy az 1 rácsszerkezetet egykarú emelőként használjuk, és megtámasztása a csomag, illetve bála felszínén történik. Mivel F forgási középpont a helyben maradó pont, 1 rácsszerkezet átfordításakor 8 hurkolatlan hevedervég is helyben marad, azaz az F forgási középponthoz képest nem mozdul el csupán a t2 szakasznak megfelelő része az 1 rácsszerkezettel együtt visszahajlik. Könynyen belátható, hogy rövidülés csak akkor következne be, ha 8 hurkolatlan hevedervég a 2. ábra szerint balról jobbra elmozdulna. Ez azonban a visszahajlás során csak elhanyagolhatóan kis mértékben, 5 rácsrúd vastagságának megfelelően megy végbe. Ezzel szemben 9 hurkolt hevedervég az átfordításkor 2.t, hosszúságban mozdul el 8 hurkolatlan hevedervég felé és átlapolja azt. A valóságban természetesen a 10 heveder hosszán a feszítő erő húzóerő formájában a 8 hurko-5 latlan hevedervégre is átadódik és mindkét hevedervégen egyenletesen jelentkezik. A találmány szerinti eszköz működése szempontjából viszont döntő, hogy a feszítőhatást adó rövidülés kizárólag a t, távolság beállításától függ. Az elmondottak még jobban kiviláglanak, ha találmányunkat összehasonlítjuk a technika állását reprezentáló 11. és 12—13. ábrákon bemutatott megoldásokkal. 11. ábrán a 12 kar áthajlításakor az F pont felett t2 távolságban befűzött vagy rögzített hevedervég saját folytatására hajlik vissza t2 hosszban. A 11 keretbe rögzített 9 hurkolt hevedervéghez nem közelít, rövidülés csak olyan mértékben történik, amennyi hevederhosszúságot az F pontban lévő tengely kerülete felvesz áthajlításkor A 12. és 13. ábrákon egy 10 heveder a-b-cvel jelölt 5 rácsrudak közt van átfűzve. Az 1 rácsszerkezetnek nincs feltámasztási pontja, mivel nem egy bála vagy csomag felszínén fekszik, hanem egy kifeszített pánton helyezkedik el. így forgási középpontja a befüzési helyen van. A rövidülés két szomszédos 5 rácsrúd közötti t3 távolság kétszerese, azaz 2.t3. Ez utóbbi megoldás lényegében úgy működik, mint a kötél megcsavarására a kötélbe helyezett bot. A találmányunk és a technika állásában ismert korábbi megoldások közötti különbséget a heveder és rácsszerkezet együttes geometriai szerkezete adja: az F pont és az erő-, valamint teherkarok elhelyezkedése. 1. példa Kartonlemez csomagolású árut műszálfonalból készült hevederrel fogjuk körül, a csomag sarkain védőalátétekkel védve bemélyedés, bevágás ellen. A csomag két ellentétes oldaláról körbevezetett hevedervégeket úgy készítjük elő, hogy az egyik hevedervéget rövid szakaszon visszahajtva, azon hurkot képezünk, s a visszahajtást sűrű tűzéssel rögzítjük. A hurkolt hevedervéget nyílt-résű rácsszerkezet végéhez közeli, de nem legközelebbi rácsrúdjára fűzzük, a másik hevedervéget pedig a következő két rácsrúdon vezetjük körül. Mindkét felfűzést úgy végezzük, hogy a rácsszerkezet egyik vége sem kerül a heveder alá. Ekkor a hurkolatlan hevedervéget mindaddig húzzuk át a rácsszerkezeten, míg a csomag felszínén körös-körül feszessé válik. Ezután a rácsszerkezetet az egyik végén, itt célszerűen a hurkolatlan hevedervég felé eső végén megfogva másik vége körül elforgatva a csomag felszínéből kiemeljük az ellenkező oldalon a csomag felületére nyomjuk, majd a forgásponttól legtávolabbi rácsrúdját a heveder alá csúsztatva visszacsapódás ellen biztosítjuk. Ha később a heveder lazává válik, a biztosítást oldjuk, a rácsszerkezetet visszafordítjuk, a hevedert kézzel újra feszesre húzzuk és a rácsszerkezet ismételt átfordításával a megfeszítést, biztosítást megismételjük. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
