199741. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet bálabontáshoz

HU 199741 B A találmány szerkezet bálabontáshoz, fő­ként szárított növényi anyagokból, pl. gyógy- és fűszernövényekből készült bálák bontá­sához. Számos mezőgazdasági termék esetében szokásos a bálázás, így pl. széna, szalma, lu­cerna és hasonló szálastakarmányok és egyéb szárított szálas növényi anyagok, vagy gya­pot, gyapjú és más nyersanyag, de akár hulla­dékanyagok esetében is. Ezek az anyagok ugyanis természetes megjelenésükben terje­delmesek, és — különösen ha nagyobb távol­ságra történő szállításuk szükséges — a köny­­nyebb kezelhetőség céljából a bálába tömö­rítés igen célszerű. Természetesen, minél nagyobb a szállítási távolság, annál inkább igyekeznek tömör bálákat sajtolni, hogy ezál­tal a térfogatsúlyt növeljék, és így a szállí­tási költséget csökkentsék. Különösen kom­pakt, kisméretű és nagytömörségű bálákat állítanak elő a gyógy- és fűszernövények­ből, amelyeket gyakran tengerentúlra szállí­tanak, pl. Indiából Európába, stb. A tömö­rítési törekvés oda vezetett, hogy a bálába sajtolt anyagot felhasználás előtt külön mű­veletben, erre alkalmas berendezéssel kell szétbontani. Az ismert bálabontó berendezések külön­böző típusúak, vannak ún. „dézsás" bála­­örlő berendezések, bontóhengeres berende­zések és forgókéses berendezések. Az utóbbi­aknál a bála álló helyzetben van megtartva, ill. a bontóhengernek vagy forgókésnek neki van szorítva, és a bontóeszköz az anyagot le­marja, levágja a bálából. A „dézsás" bála­­örlő berendezések egy dézsa alakú forgó tar­tályból állnak, amelynek fenéklemeze alul egy darabon ki van vágva, és itt egy kala­pácsos daráló forgókései helyezkednek el. A dézsa forgó palástja magával forgatja a belehelyezett bálát, főleg körbálát, az alul elhelyezett forgókések (kalapácsok) szét­zúzzák a bála alsó részét, az apríték pedig egy rostán keresztül kihullik. Mindezek a berendezések főleg szálasta­karmány és szalmabálák bontására és őr­lésére készülnek, nagy teljesítményűek és nagy az energiafelvételük. Hátrányuk, hogy a bontást, őrlést végző eszközöket, pl. késeket rendszeresen cserélni kell, ami költséget és üzemidő kiesést okoz. Továbbá az adott célra, tehát gyógy- és füszernövénybálák bontásához hátrányosnak mondható a nagy teljesítmé­nyük is, hiszen a továbbfeldolgozás üteme nem igényli azt, tehát a nagy energiafogyasztás felesleges, gazdaságtalan. A találmány célja olyan, egyszerű konst­rukciójú és az eddigieknél lényegesen ala­csonyabb energiafelvételű bálabontó szerke­zet létrehozása, amely kisméretű, nagytö­­mörségű bálák, főként gyógy- és fűszernö­vénybálák bontásához alkalmas, mégpedig a technológiailag megkövetelt, aránylag kis, például kb. 1 bála/óra teljesítménnyel. A találmányunk alapja az a felismerés, hogy a gyógy- és fűszernövényekből készült 1 2 bálák, bár nagy térfogatsúlyra vannak tö­mörítve, többszöri ütögetés hatására szét­­mállanak, ha tehát olyan eszközt készítünk, amely ilyen ütőhatást képes létrehozni, elma­radhatnak az eddig alkalmazott, kopásnak kitett és időnként cserére szoruló alkatré­szek. E felismerés alapja a kitűzött cél eléré­sére a találmány értelmében olyan szerke­zetet hoztunk létre, bálabontáshoz, főként gyógy- és fűszernövényekből álló nagytö­mörségű bálák bontásához, amelynek a bála befogadására alkalmas, forgatható dobja, valamint bontóelemei vannak, és amelynek lényege, hogy a dob szokszögü hasáb alakú, amelynek két végén egy-egy sokszögű kerete, a kereteket egymáshoz kapcsoló összekötő­­rúdjai, és a sokszögű hasábot burkoló háló­palástja van. Előnyös, ha a keret öt- vagy többszögű szerkezet, és az összekötőrudak a keretek sarkait kapcsolják össze. Egy előnyös találmányi ismérv értelmé­ben a szerkezetnek a hálópaláston kívül elren­dezett, a kerethez kapcsolt, szabályozható feszítőelemei vannak, előnyösen a sokszögű hasáb alakú dob minden oldalának közepén egy-egy feszítőelem van elrendezve. A találmány szerinti bálabontó szerkezet bontóelemei a dob belsejében elrendezett, célszerűen a kereteken és/vagy az összekötő­­rudakon rögzített foszlató fogak lehetnek. A találmányt az alábbiakban egy példa­ként kiviteli alak kapcsán, a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen. A rajzokon: az 1. ábra a találmány szerinti szerkezet keresztmetszetét mutatja; a 2. ábra az 1. ábra szerinti C—C metsze­tet tünteti fel. Az 1. ábrán a találmány szerinti szerke­zetet olyan metszetben mutatjuk be, amely a 2. ábrán bejelölt A—A síkban a B nyíl irá­nyából tekintve vehető fel. Amint az 1. ábrán látható, a bálanbontó szerkezet dobja 1 ke­retből, két ilyen keretet összekapcsoló, olda­lanként párosával elrendezett 2 összekötőru­­dakból és 3 hálópalástból áll. Mind az 1 ke­retek, mind a 2 összekötőrudak célszerűen idomacélból, hegesztett szerkezetként készül­hetnek. A dob palástját képező 3 hálópalást nagyszemű drótfonat lehet, amely a szétbomló bálából kihulló töretét (száraz, összetört gyógy- vagy fűszernövényt) átereszti. A 3 hálópalást cserélhető, különböző szem nagy­ságú töret biztosításához különböző lyukbő­­ségű drótfonatot lehet alkalmazni. A két 1 ke­ret által meghatározott képzeletbeli hasáb, a jelen esetben hatszögű hasáb oldalain végig­vezetett két-két 2 összekötőrúd között egy-egy, a 2 összekötőrudakkal párhuzamos 4 feszítő­elem van elrendezve, amelynek két vége a megfelelő 1 keretekhez van rögzítve, mégpe­dig 5 csavar segítségével, amelynek kijjebb vagy beljebb hajtása révén a 3 hálópalást feszessége szabályozható. A dobot két végén az 1 keretekhez erősített 6 zárólap zárja le, 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents