199731. lajstromszámú szabadalom • Beállítható támaszlap gépjármű üléshez

HU 199731 B 2 A találmány tárgya: beállítható támasz­lap gépjármű üléshez, amely egyénileg ala­kítható. A gépjárművek rohamos elterjedése követ­keztében fokozott igényként jelentkezik az ülés­re rögzíthető, cserélhető támla. Ezek elter­jedését a gépkocsikban az átlagosnál huza­mosabb időt töltő gépkocsivezetők szükség­lete indokolta. A háttámlákkal szemben kez­detben nem támasztottak különösebb igénye­ket, ezért á görbült gerincű gépkocsivezetők számára sem nyújtottak olyan többlethatást, amelyet ergonómiai szempontból a test ana­tómiai felépítését követő kontúrral rendelkező háttámláknak nyújtani kell. A konstruktőrök tehát arra törekedtek, hogy a gépkocsi típusának megfelelő, az ülé­sen utólag elhelyezhető olyan támaszlapot alakítsanak ki, amely rugalmas, kényelmes és lehetőleg igazodik az emberi test gerin­cének anatómájához. Ezek a törekvések csak részben sikerültek, mert az egyes emberek gerincvonala nem azonos. Az US 4,296.965 lajstromszámú amerikai szabadalmi leírásból például egy olyan tá­maszlap ismerhető meg, amelynek az emberi testet a derék táján megtámasztó domboru­latát egy csuklós mechanizmus segítségével lehet elérni. Hátránya az, hogy teljesen egye­di és elsősorban betegek számára készült. Az EP 101.529 sz. szabadalmi leírás egy olyan üléstámla szerkezeti megoldását ismer­teti, mely lényegében egy flexibilis tömlő és ennek belsejében egymás mellett elmozogni képes plasztikanyagú idomdarabok vannak. Ezek az idomdarabok korlátolt határok kö­zött az emberi test gerincvonala által meg­határozott kontúrhoz igazodnak és így a ko­csiban ülő személynek kényelmes elhelyezke­dést biztosítanak. Az EP 94.281 számú szabadalmi leírás­ból ismerhető meg egy olyan háttámla, amely­nek rugalmas anyagból álló belsejében üreg van kiképezve. Ebbe az üregbe semleges gázt — célszerűen levegőt — lehet befújni; a le­vegő nyomásának fokozásával, vagy csök­kentésével lehet a háttámaszt a test anató­miájához, — a gerinc vonalához — hozzáiga­zítani. Ugyanilyen megoldást ismertet a DE 3,115.269 számú szabadalmi leírás is. A meg­oldás hátránya a levegőnyomás megteremtésé­hez szükséges szerkezet (mikrokompresszor) kialakításának és elhelyezkedésének költséges voltában van. Érdekes megoldást ismertet a DE 3,037.659 számú szabadalmi leírás. A háttámaszt eb­ben a konstrukcióban rugalmas műanyag­testek alkotják, amelyek a test vonalát kö­vetik. A középső és méretre legnagyobb mű­anyagtesten belül gázzal (célszerűen leve­gővel) felfújható kamra van kiképezve. A befúvott levegő nyomásának mértéke hatá­rozza meg a háttámasz alakváltozási lehe­tőségét. A háttámasz másfajta, de ugyancsak az emberi test gerincvonalához igazodó megol­1 2 dásra nyújt kitanítást az US 4,449.751 sz. amerikai szabadalmi leírás. Egy függőlegesen állítható, rudazatokra csatlakozó kilincsszer­kezettel lehet a háttámasz vonalát fokoza­tonként beállítani. A szerkezet meglehetősen bonyolult, nem levehető, nem cserélhető, en­nélfogva egyedi és költséges. Cserélhető háttámla megoldását ismerteti az US 4,502.728 sz. szintén amerikai leírás. A háttámla rugalmas műanyagból készült, alatta függőleges irányban laprugók vannak felszerelve. A test gerincvonalához igazodó ívet a háttámasz mögött keresztirányban, fokozatonként mozgatható csúszószerkezettel ellátott domború testtel lehet kialakítani. Mindezek a megoldások több-kevesebb si­kerre! alkalmazhatók. Hátrányuk az, hogy beállításuk fokozatos működtetésű, általá­ban bonyolult és költséges, a működtető me­chanizmus nem mindenhol cserélhető. Al­kalmazásuk igényes felhasználót (főként va­lamilyen betegségben szenvedő embert) felté­telez. Célunk a találmány létrehozásával az volt, hogy szerkezetileg egyszerű, cserélhető, eltérő testi felépítésű emberek gerincéhez igazodó, illetve hozzáigazítható, kevés kölltséggel előállítható gépkocsi-ülés tárnaszlapot ala­kítsunk ki, amely ugyanakkor több kocsi­típushoz is alkalmazható. A kitűzött cél alap­jául szolgáló feladatot úgy oldottuk meg. hogy a gépkocsi üléséhez pántokkal, vagy ehhez hasonló, bármilyen, önmagában ismert kapcsolóelemmel az üléshez rögzíthető, eny­hén ívelt támaszlapra függőleges helyzetű laprugókat szereltünk fel. Ezzel a műszaki intézkedéssel követtük a korábban is ismert háttámlák szerkezetét. Erre a támaszlapra azonban egy olyan rugalmas tömlő van két ponton (alul és felül) rögzítve, melynek bel­sejében szintén rugalmas műanyagból készült golyók vannak. A rugalmas tömlőre végül két szelepes csőcsonk van szerelve (célsze­rűen gumiból, vagy egyéb rugalmas anyag­ból készítve.) A háttámasz felső — tehát a fej tartomá­nyában lévő — szakaszán a támaszlap pere­mébe szerelt rugós kitámasztású golyók ál­tal arretálható, keresztirányú szorítóléc van felszerelve. Végül a támaszlap alsó harma­dának tartományában, a támaszlap és a rugal­mas tömlő között, a támaszlap peremén kia­lakított csúszócsapágyakba tengelyével il­leszkedő excenter-tengely van szerelve. A csú­szócsapágyakba illeszkedő tengelyvégnek az ülés oldalán kinyúló végére kézikerék van szerelve. A találmány jobb megértése végett a le­íráshoz rajzokat mellékeltünk. A rajzok váz­latosan, de az elvi felépítést világosan szem­léltetve mutatják be a támaszlapot. A raj­zok közül az 1. ábra előlnézetben (textiltakaró és ru­galmas tömlő nélkül) ábrázolja a támaszlapot, a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents