199719. lajstromszámú szabadalom • Eljárás porkohászati célokra alkalmas vaspor előállítására finom vasoxid forró gázzal végzett redukálása útján

HU 199719 B 2 A találmány tárgya eljárás porkohászati célokra alkalmas vaspor előállítására finom vasoxid forró gázzal végzett redukálása útján. Itt különösen finom (100 pm-nél ki­sebb) közepes szemcsenagyságú vasoxidpor­­ból kell kiindulni, ahol az egyes részecskék­nek önmagukban még nagy belső porozitásúk van. Ilyen típusú vasoxidpor például mara­tósav regeneráláskor keletkezik nagy mennyi­ségben. Az AT 318 677 sz. szabadalmi le­írásból már ismert, hogy a vasporok présel­­hetősége nagy mértékben a megfelelő elő­kezeléstől függ. A fenti ismert eljárás sze­rint a vasporokat izzítóeljárásnak vetették alá, ahol azokat 650 és 700°C közötti hőmér­sékleten redukálva, kiizzították. Ily módon a már ismert eljárás esetén biztosítható, hogy a porok ne süljenek össze, úgy hogy nincs szükség utólagos szétdarabolásra és olcsóbb és teljesítőképesebb kemencéket például forgó­dobos kemencéket lehet alkalmazni. A vasporoknak a porkohászatban történő további feldolgozása érdekében a jó présel­­hetőség mellett, amely az AT 318 677 sz. sza­badalmi leírás célkitűzése, azt is figyelembe kell venni, hogy a vaspornak jól olvasztha­tnak, nagy töltési tömörségűnek, jól szinte­­rezhetőnek és a zsugorítatlan sajtolt mun­kadarabnak jó szilárdságúnak kell lennie. Ezek az egyidejűleg anyagra vonatkozó fi­gyelembeveendő kritériumok, amely anyagot később porkohászati úton kell tovább feldol­gozni, részben ezeknek ellentmondásos előke­zelési előfeltételei vannak és részleteiben ezek­hez a megkívánt előfeltételekhez a követke­zőket kell betartani. 1. Olvaszthatóság A sajtolt testek nagy mértékben automati­zált eljárással történő előállítása esetén töl­tési folyamat alatt a pornak rövid idő alatt az egész matricaformát egyenletesen ki kell töltenie. A legbonyolultabb alakú részeknél sem, azaz többszörösen osztott hengereknél sem léphet fel töltési egyenetlenség és híd­­képződés. Jó olvaszthatóságuk azoknak a po­roknak van, melyek nem túl kis szemcse­­nagyságúak és gömb alakúak. 2. Töltési tömörség Annak érdekében, hogy egy meghatározott pormennyiséghez szükséges töltési magassá­got és ezzel a szerszámmagasságot lehető­leg alacsonyan tarthassuk, a sajtolási tömör­ségnek a töltési tömörséghez viszonyított arányának lehetőleg alacsonynak kell lennie, általában arányuk nem nagyobb mint 2:1. Ezen törekvés alapján a lehetőség szerinti nagy sajtolási tömörséget az jelenti, hogy a töltési tömörséget is lehetőleg nagy érték­re kell felvenni. Hasonlóan az olvasztható­­ságnál leírtakhoz a nagy töltési tömörség gömbalakú poroknál nem túl finom részek­nél érhető el. 1 3. Jó sajtolhatóság A lehetőség szerinti nagy tömörség elérése érdekében az adott sajtolási nyomás esetén ill. a meghatározott sajtolási tömörséghez megkívánt sajtolási nyomás lehetőség szerin­ti redukciójának elérésé érdekében (amely a szerszámkopás csökkenését okozza) a gömb alakú részecskék és lehetőleg a részecske­nagyságok ideális Gauss-eloszlása a kívá­natos. Mivel a porrészecskék közötti súrló­dás sajtoláskor a növekvő szemcsefinomság­gal nő, ezért a finom por elérése éppúgy nem kívánatos. 4. A szinterezetlen sajtolt -munkadarabok szilárdsága („zölszilárdság“) Mivel a sajtolt testeknél szinterezés előtt biztos manipulációt kell alkalmazni, ezeknek a testeknek megfelelő szilárdságúaknak kell lenniük, és mindenek előtt a beépítésre kész pontos részeknél semmi esetre sem léphet fel élkitörés. Ebben az esetben a nemsza­bályos szemcsealak a kívánatos, amely az egyes porrészecskék egymás alatti jó illesz­tését biztosítja. 5. Szlnterezhetőség A sajtolt munkadarabokban a porrészecs­kék arra való képessége, hogy hőkezelésnél (szinterezésnél) szilárd kapcsolatok alakul­hassanak ki, főképpen a porrészecskék kémiai tisztaságától függ. Minél kisebb a nem re­dukálható oxidok tartalma (A1203, Si02 stb.) annál jobb a szinterezhetőség. Ezen kívül a szinterezhetőség még a szemcsefinomság­tól is függ. A nagyobb összfelület és ezzel a nagyobb felületienergia miatt, amely csök­kenése a színterezési folyamat fő hajtóereje, a finom porok szinterezése gyorsabb, mint a durvábbé. Ennek alapján részben az ellentmondásos követelményeknek megfelelően a porkohásza­ti célokra alkalmas vasporok előállítására van egy technológia, amely nagy tapaszta­latot feltételez és eddig az egész világra kiterjedően csak kevés gyártó képes a töké­letes megvalósításra. Jelenleg a porkohászat­ban alkalmazott vasporokat vagy olvadékok víz vagy levegő porlasztásával állítják elő (ahol általában a vízporlasztású porokat a jobb sajtolhatóságuk miatt alkalmazták) vagy a vasoxid redukciójával. A vízporlasztású (atomizált) vasporok általában az abból elő­állított porkohászati alakos részek jobb tulaj­donságait adják, mindenek előtt jobb sajtolási tömörséget, mivel az egyes porrészecskék messzemenően gömb alakú szemcsék és ön­magukban kevésbé porózusak. Ezzel ellen­tétben a redukcióval előállított vasporoknak mindig vannak belső pórusai és inkább sza­bálytalan szemcsealakúak, ami az elérhető sajtolási tömörséget csökkenti. Ennek a szem­csealaknak mégis kedvező a hatása a szín­­terezett munkadarab szilárdságára (zöldszi­lárdság). A redukcióval előállított vaspo­rok (szivacsvasporok) nagy előnye abban áll, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents