199715. lajstromszámú szabadalom • Lengőkaros hajtás
HU 199715 B a vezetőrudakon ágyazott hajtótengely vagy excentertengely középvonala közötti távolság szorzatával. A találmány szerinti lengőkaros hajtás egyik fő előnye, hogy segítségével a rezgőmozgást végző berendezések lényegében változatlan alkatrészekből építhetők fel, mint a találmány szerinti tömegkiegyenlítést nem tartalmazó berendezések. Éppen ezért gazdaságosnak tekinthető és kis helyet foglal el. A széles körben használt lengőkaros hajtást kéttömegű rendszerré alakítottuk, amenynyiben a hajtótengely vagy excentertengely ágyazását nem az alapkereten, hanem az egyik vezetőrúd végén, a vezetőrúd alapkerethez való rögzítési helyükön kiképzett forgásponton túlnyúló meghosszabbításán rendeztük el, és a teljes hajtáselrendezést úgy toltuk el, hogy a lengőkeret súlypontját és a hajtótengely vagy excentertengely súlypontját összekötő egyenes merőlegesen áll a vezetőrudak síkjára. A találmány szerinti tömegkiegyenlítő szerkezet egy előnyös kiviteli alakja értelmében a motor szíjhajtáson keresztül áll a hajtótengellyel vagy excentertengellyel hajtáskapcsolatban, ahol a hajtótengellyel vagy excentertengellyel párhuzamosan húzódó motortengely metszi a középhelyzetű vezetőrúd középvonalát. Ezzel a szíjhajtást tartalmazó elrendezéssel a motortengely és a hajtótengely vagy excentertengely közötti tengelytávolság megközelítően állandó értéken tartható. Annak érdekében, hogy lehetővé tegyük a hajtómotor tetszés szerinti elhelyezését, a találmány szerinti lengőkaros hajtás egy toyábbi előnyös kiviteli alakja értelmében a szíjhajtás hajtótengelyen vagy excentertengelyen felerősített szíjtárcsája excentrikus aggyal rendelkezik, ahol a szíjtárcsa excentritása a, hajtótengely vagy excentertengely fél lengésamplitudójának és a középhelyzetű vezetőrúd középvonala és a motor motortengelyét a hajtótengellyel vagy excentertengelylyel összekötő egyenes által bezárt szög szinuszának szorzatával egyezik meg. A találmányt az alábbiakban a rajz segítségével ismertetjük részletesebben, amelyen a tömegkiegyenlítő szerkezet példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti lengőkaros hajtás egy lehetséges kiviteli alakjának oldalnézete, a 2. ábrán egy további lehetséges kiviteli alak részletének oldalnézete látható, a 3. ábrán egy harmadik lehetséges kiviteli alak részletét tüntettük fel, a 4 ábra az 1. ábra szerinti lengőkaros hajtás részletét mutatja elolnézetben, és az 5. ábrán a találmány szerinti lengőkaros hajtás excenteres kapcsolatának kialakítására mutatunk példát. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében 5 lengőkeret csuklósán van 3, 4 vezetőrudakban ágyazva, amelyek 6 alapkerettel 3 vannak 7, 8 forgáspontokon keresztül összekötve. A 4 vezetőrúd a 7 forgásponton túlnyúlóan van kiképezve és a túlnyúló rész végén 1 hajtótengely van ágyazva. Az 1 hajtótengely 2 hajtórúdon keresztül van az 5 lengőkerettel összekapcsolva. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak esetén m2 kiegyenlítő tömeg azonos nagyságú, mint az 5 lengőkeret mozgatott m, tömege és az m2'kiegyenlítő tömeget az 1 hajtótengely testesíti meg. Az m2 kiegyenlítő tömeg máshol például a 4 vezetőrúdon is rögzíthető. Az m2 kiegyenlítő tömeg súlypontjának a központban, azaz az 1 hajtótengely forgástengelyében kell lennie. A 4 vezetőrúd három 7, 12 forgáspontja, melyek közül egyiket az 1 hajtótengely középpontja képez, egy egyenesen fekszik és szimmetrikusan van elrendezve, úgy hogy az 5 lengőkereten kialakított 12 forgáspont és a 6 alapkereten kiképzett 7 forgáspont közötti a, távolság megegyezik a 7 forgáspont és az 1 hajtótengely középpontja közötti a2 távolsággal. Ezért a 6 alapkeret 7 forgáspontjában kialakított ágyazásban rezgéscsomópont alakul ki. A 4 vezetőrúd vezérlőfunkciót tölt be és elsősorban az 5 lengőkeret m, tömege és az m2 kiegyenlítő tömeg súlyerejének felvételére szolgál. Egyébként az egész lengőkaros hajtásra ugyanazok az alapszabályok érvényesek, mint minden más ismert, kinematikailag helyesen elrendezett lengőkaros hajtásra, azaz a W rezgésirány merőleges a 4 vezetőrúd helyzetére, az erőbevezetés a rendszerbe rezgésirányban történik és az erő hatásvonala keresztülhalad az 5 lengőkeret s, súlypontján. A bemutatott lengőkaros hajtás működtetésére ismert módon 19 motor szolgál, amely a 6 alapkerettel együtt szilárdan van a talajon rögzítve. A 19 motor hajtó 20 szíjtárcsája 18 ékszíjon keresztül van az 1 hajtótengellyel összeerősített hajtott 13 szíjtárcsával összekötve és a hajtó 20 szíjtárcsa forgáspontja a középhelyzetű 4 vezetőrúd M középvonalának meghosszabbításába esően van kialakítva. A 2. ábrán bemutatott kiviteli alak esetében 1’ excentertengelyen 9 görgő van ágyazva, amely az 5 lengőkeret 10 nyúlványával működik együtt. Az 1’ excentertengely ennél a kiviteli alaknál is a meghosszabbított 4 vezetőrúd túlnyúló végén van ágyazva, amely a 6 alapkerettel 7 forgásponton keresztül áll összeköttetésben. Természetesen lehetőség van arra is, hogy az 1’ excentertengelyen elhelyezett 9 görgő magán az 1 excentertengelyen gördüljön le egy olyan görgő, amely például az 5 lengőkeret 10 nyúlványára van felerősítve. A 2. ábra szerinti kiviteli alaknál mindenesetre szükség van olyan visszaállító erőre, például a rajzon látható 11 rugóra, amely legalább akkora, mint a fellépő legnagyobb tömegerő. Jelen esetben a 11 rugó tekercsrugó, amely egyik végével a 4 vezetőrúd alsó végéhez csatlakozik, másik vége a 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
