199703. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gázból por-, vagy/és gáz-, vagy/és gőz-halmazállapotú anyag eltávolítására
HU 199703 B egysége van, továbbá mosófolyadékbetápláló és gázbetápláló vezetéke, gázkibocsátó nyílása és mosófolyadék-kibocsátó nyílása van, és a gázbetápláló vezeték az alul elhelyezkedő első gáztisztító egységbe, a mosófolyadék betápláló vezeték pedig a porlasztásos kolonna felső részébe torkollik, és a berendezésnek a mosófolyadékot a porlasztó kolonnába recirkuláltató vezetéke van. Célszerűen a porlasztásos kolonna házának keresztmetszeti területe a feláramló gáz sebességének mintegy a negyedére csökkenését eredményező mértékben nagyobb, mint az alsó folyadék-gáz érintkeztető első gáztisztító egység keresztmetszeti területe. Egy előnyös kiviteli példa szerint az alsó folyadék-gáz érintkeztető első gáztisztító egységet habkolonna alkotja. Célszerű, ha a habkolonnának felső hengeres része és alsó kúpos része van, a hengeres részében — előnyösen annak az alsó felében — például perforált lemez által alkotott, nyílásokkal áttört tányér van, és a gázbetápláló vezeték e tányéron lefelé keresztülvezetett, távközzel e tányér alá nyúló — előnyösen függőleges — vezeték-szakasszal rendelkezik, amely a berendezés függőleges geometriai középtengelyével célszerűen koncentrikusan helyezkedik el; és a habkolonnában túlfolyócső van beépítve, amelynek felső vége távközzel a tányér fölé nyúlik, és alsó vége a habkolonnából ki van vezetve; továbbá ha a habkolonna tányér alatti részében második túlfolyócső van, amelynek felső vége a tányér alatt távközzel helyezkedik el, és alsó vége a habkolonnából ki van vezetve. Általában a gázbetápláló vezeték gázkibocsátó pereme profilos, célszerűen fogazott kialakítású, és a haBkolonna alsó részéből ürítő-csonk lép ki, amely zagyszivattyút tartalmazó zagyvezetékbe torkollik, amelybe előnyösen a túlfolyócső vagy -csövek is csatlakoztatva van(nak). A berendezés egy további kiviteli alakjára az jellemző, hogy az áramlástermelő sapka a centrális nyílás feletti magasságának állítását — a sapka és a tányér közötti légrés keresztmetszetének szabályozását — lehetővé tevő módon, például sapkatartó tüskék segítségével van felszerelve. Célszerű továbbá, ha az áramlástermelő sapka pereme az alatta levő centrális nyílás peremén felülnézeti vetületben tekintve túlnyúlik, valamint ha a gázáramlás-módosító és folyadékgyűjtő betét tányérja folyadékgyűjtő vályút alkot a porlasztásos kolonna házának az oldalfalával, és e tányérnak a vízszintessel bezárt hajlásszöge 10—20° között van. Általában a tányérban levő centrális nyílás keresztmetszeti területe a gázáramlásmódosító és folyadékgyűjtő betét környezetében 1,5— 2,0 m/s lineáris gázsebességet eredményező módon van megválasztva, ami a porlasztásos kolonna-ház keresztmetszeti területének előnyösen mintegy 18—23%-át teszi ki, továbbá az áramlásterelő sapka és a tányér közötti légrés mérete a gázáramlásmódosító 3 és folyadékgyűjtő betétben legfeljebb mintegy 200 N/nr nyomásesést eredményező módon van megválasztva. Egy másik találmányi ismérv szerint a porlasztásos kolonna porlasztóterében a porlasztó és a gázáramlásterelő és folyadékgyűjtő betét felett a ház legnagyobb vízszintes méretét mintegy 1,5—2,5-szörösen meghaladó magasságban helyezkedik -el. Elő nyös az a kiviteli alak is, amelyre az jellemző, hogy a porlasztásos kolonna háza körhenger alakú; az áramlástermelő sapka és a tányér, valamint az abban kiképzett centrális gázátbocsátó nyílás felülnézeti vetületben kör alakú; magától értetődő azonban, hogy a berendezés ezektől eltérő alakú házzal, illetve szerkezetrészekkel is megvalósítható. Egy további kiviteli példa szerint a porlasztásos kolonna felső részébe torkollik a mosófolyadék-betápláló cső, és e felett cseppválasztó egység helyezkedik el, továbbá a házból tisztított gázt kibocsátó cső vagy csőcsonk torkollik ki. A berendezés teljesítménye jelentősen növelhető annak a találmányi megoldásnak az eredményeként, amely szerint a porlasztásos kolonna felett további porlasztásos ko Ionná vagy -kolonnák van(nak) elhelyezve, amelyeket egymástól további gázáramlásmó dosító és folyadékgyűjtő betét (ek) választanak) el; mindegyik porlasztásos kolonna saját porlasztóval vagy abba torkolló, a porlasztásos kolonna saját folyadékgyűjtő vályújából kilépő és recirkuláltató szivatytyút tartalmazó recirkulációs vezetékkel rendelkezik, és a mindenkori legfelső porlasztásos kolonna felső részébe van a mosófolyadék bevezetve, és e legfelső porlasztásos kolonna felett helyezkedik el a cseppleválasztó egység, és a tisztított gázt kivezető-cső vagy kivezetőcsonk innen torkollik ki. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesen, amely a berendezés egy előnyös kiviteli példáját vázlatos függőleges tengelymetszetben tartalmazza. A berendezésnek felül elhelyezkedő II második gáztisztító egysége, alul elhelyezkedő I első gáztisztító egysége, e két gáztisztító egységet összekötő III átmeneti szakasza, valamint legfelül elhelyezkedő IV cseppleválasztó egysége van. A nedves I első gáztisztító egységet — előtisztító egységet — a jelen kiviteli példa esetében habkolonnás egység alkotja; a habkolonnát egészében 4 hivatkozási számmal jelöltük. A 4 habkolonnának 4a hengeres része és ehhez alul csatlakozó 4b kúpos része van. Ez utóbbi legalsó pontján 15 ürítőcsonk torkollik ki, amelybe 15a zárószerelvény van beiktatva. A 4 habkolonna 4a hengeres részébe 1 gázbetápláló vezeték torkollik, amelynek az egész berendezés x függőleges geometriai középtengelyével koncentrikus, leíelényúló la vezetékszakasza van, amelynek 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
