199687. lajstromszámú szabadalom • Eljárás prosztaglandin E1-származékokat tartalmazó transzkután gyógyszerkészítmények előállítására

HU 199687 B A találmány tárgya eljárás hatóanyagok­ként prosztaglandin El-származékokat (PGEl-származékokat) tartalmazó, transz­­kután beadásra alkalmas gyógyszerkészít­mények előállítására. A DË-A-27 53 986 számú német szövet­ségi köztársaságbeli és a megfelelő US-A­­-4 205 178 számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírás ismertet 6-keto-prosz­­taglandin El-származékokat, elsősorban a 6-keto-PGEl-metil-észtert. Ezeknek a vegyületeknek számos bioló­giai és farmakológiai hatását ismertették. A kezelendő, különféle fajta betegségekhez különböző beadási módokat javasoltak, így orális, intravénás, szubkután, intraartériás, bukkális, rektális és intravaginális beadást. A helyi alkalmazást ismertetik a bőrsérülé­sekkel vagy bőrbetegségekkel kapcsolatban, a sérülés vagy betegség helyén vagy ehhez közel. 6-keto-prosztaglandin E1 -származékokat ismertet a DE-A-28 40 032 számú német szö­vetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás is, amelyben a szerzők a farmakológiai aktivi­tás és beadás különféle formáira is utalnak. A prosztaglandin El (PGE1) és a.6-keto­­-prosztaglandin El (6-k-PGEl) többféle be­tegség kezelésére alkalmazható. Ezek a be­tegségek a perifériás elzáródásos betegségek, szövődmények az érelmeszesedésben, így a Meniére-féle betegség vagy a hallás heveny elvesztése, héveny miokardiális infarktus, nem-stabil angina pectoris, heveny ischemiás rohamok, impotencia, bronchiális asztma, csökkent hajnövekedés és veseátültetést kö­vető szervkivetés [H. Sinzinger and W. Ro­­gatti: Prostaglandin El in atherosclerosis, Springer verlag Berlin-Heidelberg-New York, 1986; S. Schrey: PGE1, Therapie der arteri­ellen Verschlusskrankheit, Universitätsdrucke­rei and Verlag Dr. C. Wolf und Sohn, Munich, 1981], A PGEl-et használják krónikus arté­riás elzáródásos betegségek kezelésére a III. és IV. fázisban. Az ilyen állapotban intraar­tériás vagy intravénás infúzióra van szükség, amelyet erősen korlátoz az, hogy ha PGEl-et használnak, az infúzió nemcsak megterhe­lést jelent a betegnek, de az artériás vérzés kockázatával is jár. Az ambuláns betegel­látásban folyamatos kezeléshez a beadás egyik módja (i.a. és i.v.) sem felel meg. Ezek­nél a betegeknél azonban legtöbbször a hosszú ideig tartó beadás lenne a legmegfelelőbb. A PGE1 orális beadása mindig problematikus, mivel igen kis bioalkalmassága használha­tatlanná teszi ilyen felhasználásra vagy a tipikus nemkívánatos hatások (émelygés, há­nyás, hasmenés) korlátozzák használatát, mi­vel a gyógyszer nagy koncentrációban van jelen a gyomor-bél traktusban, ha orálisan alkalmazzák. Az US-A-4 254 145 számú amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírásban utalás található PGE2-származékok transzkután úton való beadhatóságára. Ezek a PGE2-1 2-származékok a természetes prosztánsavtól igen eltérő szerkezetűek, és a szakemberben azt a benyomást keltik, hogy a transzkután beadhatóság feltétele az alsó oldallánc drasz­tikus módosítása. Megjegyzendő, hogy a PGE2 transzkután alkalmazása hatástalan­nak bizonyult. A szakirodalom alapján te­hát semmiképpen sem volt várható, hogy karb­­oxicsoporton észterezett PGE1-származék transzkután beadása hatékonyan megvalósít­ható. A PGEl-származékokat, amelyeket mint farmakológiásan hatásos szereket transz­kután beadásra fejlesztettünk ki, a bőr ab­szorbeálja, majd ezután hidroláz segítségé­vel prosztaglandin-El-re vagy 6-keto-PGEl­­re és alkoholra hasítja. A PGE1-származé­kok így betöltik a „Pro-Drug" fogalom kí­vánalmait, és elkerülik a PGE1 és 6-keto­­-PGE1 hátrányait, amelyek fellépnek, ha eze­ket artériásán, intravénásán vagy orálisan adják be. A találmány tárgya tehát eljárás ható­anyagként (I) általános képletű prosztaglan­din El-származékokat — a képletben R, hid­rogénatom (PGE1) vagy a szénatommal kar­­bonilcsoportot képez (6-k-PGEl) és R2 1—4 szénatomos alkilcsoport — tartalmazó transz­kután gyógyszerkészítmények előállítására. Az 1. ábra a PGE1 és a PGE1 -etil-észter felszívódási arányát szemlélteti, amit a transz­kután beadást követő, kumulálódó vizeletki­választással határoztunk meg. Az (I) általános képletben az alkilcsoport például metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n­­-butil-, izobutil- vagy terc-butilcsoport. A csoportok toxicitását tekintve, R2 a leg­előnyösebben etilcsoport. Az (I) általános képletű vegyületeket ön­magában ismert eljárásokkal, PGE1 és 6-k­­-PGE1 észterezésével állítjuk elő. A metil- és etil-észtert például úgy állítjuk elő, hogy a vegyületeket diazometánnal vagy diazo­­etánnal reagáltatjuk (Ch. J. Sih et al.: J. Am. Chem. Soc., 97, 857—865 (1975)]. Az (I) általános képletű vegyületeket tar­talmazó gyógyszerkészítmények alkalmazha­tók keringési elégtelenségek, például az agy, a szív és a végtagok keringési elégtelensé­geinek kezelésére,' a vérlemezkék aggregá­­ciójának (trombocita-aggregációnak) és im­potenciának a gátlására és allergiás reak­ciók, így bronchiális asztma, a szervátülte­tést követő szervkivetés és csökkent hajnö­vekedés kezelésére. Az agyi vérellátás defek­tusainak tipikus példái az átmeneti agyi isché­­mia, a hallás heveny elvesztése, a keringé­si elégtelenségek által előidézett szédülés és az ischémiás rohamok. A miokardiális vérellátás elégtelenségeinek tipikus példái az angina pectoris és a szív­izom infarktus. A végtagok vérellátásának ti­pikus elégtelenségei például a perifériás arté­riás keringési elégtelenségek az érelmesze­sedésben és a Raynaud-féle betegségben és a Raynaud-szindróma. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents