199664. lajstromszámú szabadalom • Peremes főző és/vagy forraló edény habzásképes anyagok, főként tej kifutásmentes forralására
HU 199664 B A találmány peremes főző és/vagy forraló edény habzás képes anyagok, főként tej forralására, amely a párolgó felület többszörösére való hirtelen megnövelésével megakadályozza a forralás közben habzásra képes anyagok, főként tej kifutását. A találmány szerinti edénynek hengeres oldalfala van, amelynek egyik végéhez célszerűen lekerekítéssel fenék lap, másik végéhez pedig az oldalfallal 20— 60°-os szöget bezáró perem van csatlakoztatva. A gyakorlati életben ismert jelenség, hogy a főzés és/vagy forrás közben habzásra képes anyagok a forráspont elérése után az edényben felfelé mozognak és annak felső peremét túlhaladva kifutnak. Ezen anyagok mint például a tej, több alkotó elemet (fehérjéket, zsírokat, sókat, egyéb szilárd és folyékony részeket) tartalmaznak, amelyek melegítés, illetve forralás hatására eltérően viselkednek. Egyes összetevők forráspont növelők, pld. a sók, más összetevők habzást képeznek és a folyadékban keletkezett buborékok felületi feszültségét növelik, pl. a tejnél a zsírok és fehérjék. A forraláskor keletkezett hab a folyadék felszínén egybefüggő záróréteget képez, (fedő hatás) és meggátolja ezzel a folyadék párolgását. További forralásnál ezt a záróréteget az alatta lévő felfelé áramló folyadék részek felfelé tolják, az edény felső peremének elérése után a folyadék azt elhagyja, vagyis kifut. A kifutás megakadályozására alkalmaznak (főként a kolloid kémia területén) habzás gátló anyagokat, módszereket. Ilyen pl. a folyadék belső súrlódásának csökkentésével, vagy az adszorpciós réteg szerkezetének megváltoztatásával, vagy a kapilláraktív anyagoknak a folyadékban való nagy mértékű feloldásával (amellyel a haboztató anyagot a folyadék felszínéről kiszorítják és a hablamellák szerkezetét úgy változtatják meg, hogy csökken a lamellák szilárdsága) érik el. A habzás gátló anyagok alkalmazása főként az élelmiszereknél nem megengedett, vagy nem kívánatos, az ízhatás és egyéb egészségügyi problémák miatt. A kifutás megakadályozására több féle edényt alkalmaztak, illetve alkalmaznak a gyakorlati életben, de egyik sem oldja meg maradéktalanul a problémát. A gyakorlatban alkalmazott egyik főző, illetve forraló edény oly módon van kialakítva, hogy a fenék lapjához lekerekítéssel, a fenék laphoz viszonyítva kb. 60*“80°-ot bezáró körkeresztmetszetű oldalfal van csatlakoztatva. Ezen edény hátránya, hogy az oldalfal magasságát igen nagyra kell választani (illetve igen magas edényt kell kialakítani) ahhoz, hogy a kifutás elkerülhető legyen. Ismertek továbbá a gyakorlati életben a kettős falú edények, amelyeknél a kéi fal között levegő, vagy valamilyen folyadék van. 1 2 Ezen edények alkalmazásával inkább csak a forralandó folyadéknak az .edény aljához való odaégése (lekozmálása) akadályozható meg, a habképződés továbbra is fennáll és a kifutás is. További forraló edényt matat be 4,485,801 lajstromszámú USA szabadalmi leírás,‘ amelyben fedővel ellátott nyeles serpenyőt ismertetnek. Ezen serpenyő két azonos vagy különböző anyagból készített, egymásba helyezett és egymáshoz rögzített hengeres oldalfalú, külső és belső edény, amelynél a külsőrész a belső részhez — az oldalfala 1/2—2/3 magasságában — a kerülete mentén van rögzítve. A külsőrész alaplapja és a belsőrész oldalfala csövecskéket magába foglaló bordákkal össze van kötve, amely csövecskék a külsőrész aljában kialakított vályúhoz csatlakoznak. A külsőrész a belsőrész fölé nyúlik. Az edényhez párolgó nyílással ellátott fedél is tartozik. A forralás hatására felemelkedő folyadék a fedélnél letörik. A folyadékból a víz kipárolog. Az el nem párologtatott és visszamaradt folyadék a külsőrész vályúban összegyűlik és a csövecskéken át visszajut a belső edény aljába. Ez az edény, kialakítását és gyártási megoldását tekintve, bonyolult, több lépésben és drágán állítható elő. Működése forralás közben nem tökéletes, a folyadék nyomásra a fedő felemelkedik. Az ismert megoldások tehát nem elégítik ki azt a jogos igényt, hogy a forralás közben habzásra képes anyagok ki ne fussanak, károsítva ez által a főző berendezést. Ezen hátrányokat igyekszik kiküszöbölni a találmány szerinti edény. A találmány olyan peremes főző és/vagy forraló edény, amely a párolgó felület többszörösére való hirtelen megnövelésével megakadályozza a habzásképes anyag kifutását azzal, hogy henger alakú oldalfala van, amely henger alakú oldalfal egyik végéhez célszerűen lekerekítéssel fenéklap, másik végéhez az oldalfallal 20—60°, célszerűen 35°-ot bezáró perem kapcsolódik. A fenéklap és az oldalfal készülhet egy darabból is, pl. mélyhúzással. A perem az oldalfalhoz csatlakozhat lekerekítéssel is. A perem felső széle többféle módon képezhető ki, pl. lekerekítve, szögben meghajlítva. A perem akkor optimális méretű, ha a párolgófedő felület 3—4 szeres hirtelen megnövelését biztosítja. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha a főzés és/vagy forralás közben habzásképes folyadékot magába foglaló edény felső, a folyadék felszíne feletti részét az edény középtengelyéhez viszonyítva kifelé szögben meghajlítva alakítjuk ki, vagy az oldalfalhoz viszonyítva azzal 20—60°, célszerűen 35°-os szögben az oldalfalhoz peremet csatlakoztatunk, akkor ezzel hirtelen radikálisan megnöveljük a párolgó felületet. A felület ily módon való növelésével a folyadék forralása közben keletkező habképződést megakadályozzuk, mi2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
