199662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony anyagok szárítására
HU 199662 B 8 hőmérsékletre van beszabályozva. Természetesen a találmányunk szerinti megoldás oltalmi terjedelmén belül több, például három szárító gázréteg is előfordulhat. Ugyancsak változtatható a rétegek (szárító gázrétegek) hőmérséklete. Az eddig ismertetett berendezési változatoknál a szárító gáz áramlásának iránya szimmetrikus a hordozó gázban lévő anyag sugárhoz képest. Amint az legjobban a 3. ábrán látható, a szárító gáz a porlasztóit parányi anyagrészecskéket igyekszik távoltartani a 12 porlasztó csőalakú héj falától. A más irányba elmozduló cseppecskéket vagy részecskéket a sugárirányban befelé vezetett szárítógáz a beáramlási keresztmetszet síkjában a középponti szimmetria tengely irányába vezeti. Egy fúvóka jellegét meghatározza a gáz sebessége, jellege, nevezetesen a magasabb gázsebességek a középső, tengelyközeli övezetben és az alacsonyabb sebességek a kerületi, középponti tengelytől távolabbi övezetekben. Amint a gáz sugár különböző részeinek sebessége az említett jelleg szerint alakul, ennek megfelelően csökken a szélső gázrétegek környezetből gázt magukkal ragadó sajátossága és így a korábbiakban már említett előnytelen „recirkuláció" jelensége csökken. Előnyös továbbá, hogy a befelé áramló szárító gáz a 12 cső alakú héj fala mentén találkozik a fúvóka visszamaradó gázfelvételével. A szárító gáz átáramlásának mértéke a héj falán a hossztengely mentén felülről lefelé irányulva célszerűen túllépi a gázszállítási teljesítmény egységnyi sugárhosszra eső értékét. Ezáltal egy bizonyos lefelé irányuló szárítógáz áramlás keletkezik a sugár külső oldalán. Ha a szárítógáz áramlásának egységnyi tengelyhosszra eső része alacsonyabb, mint a gázszállítási teljesítménye a sugárnak, a többlet szárítógáz áram hiányosságokat okozhat. Fordított esetben a szárítógáz hiánya a felső övezetben kevésbé kívánatos. A gázáramlási mértékek vizsgálata és szabályozása arra irányul, hogy elkerüljük a recirkulációt. A gázsugár valóságos gázszállítási teljesítménye a bevezetett szárítógáz esetén nem számítható ki egészen pontosan. Mindazonáltal egy olyan sugár esetében, amelyet egy adott hordozó gázsugár hoz létre, egy adott fúvókán keresztül, a valóságosan kialakuló gázszállítási teljesítmény kevesebb lesz, mint a vonatkozó úgynevezett szabad sugáré, azaz egy olyan sugáré, amelyet egy hordozó gázsugár alkot, azonos áramlási sebességgel és kilépési sebességgel, azonos fúvókából egy végtelen nagy térbe minden közbenső akadályozó odairányított szárítógáz nélkül. A gázszállítási teljesítmény hosszúságegységenként = E szabad sugár esetén: 0,26 (M0) E=----------D 7 ahol M0 a tömegáramlás mértéke a fúvókán átbocsátóit hordozógáznál és D a fúvóka torkának átmérője. Szabadalmi bejelentésünk szóhasználatában az „elméleti gázszállítási teljesítmény" arra a gázszállítási teljesítményre vonatkozik, amelyet a fenti képlettel az úgynevezett szabad sugárra számíthatunk. Ha a befelé haladó szárítógáz áram egyenlő mértékű, vagy túllépi az elméleti gázszállítási teljesítményét a sugárnak, akkor a gázszállítási teljesítmény valóságos értéke a szállítógáz áramlásánál magasabb lesz az úgynevezett szabad sugárnak megfelelő esetnél. A kívánatos arányosság a következő képlettel fejezhető ki: x=q x=q Rdx Edx x=o x=o ahol R a szállítógáz áramlásának aránya a héjfal tengelymenti hosszegységén keresztül; je a tengelymenti távolság a fúvóka torkától áramlásirányban lefelé és q egy tetszés szerinti állandó (tetszés szerinti érték). A fent említett összefüggés a gázszállítási teljesítmény és a szárítógáz áramlás között célszerűen abban az övezetben érvényes, ahol a tengelymenti távolság azonos vagy nagyobb, mint a fúvóka átmérő tízszerese, azaz q-nak bármely értéke lehet 0 és 10 D között. A találmányunk szerinti megoldásnál a porlasztva szárítás oly módon történik, hogy bizonyos tényezők egyidejűleg hatnak, hogy elkerüljük a szárított terméknek a szárítókamra falaira való rászáradását. Az adhézió tipikusan abból ered, hogy a nedves anyag a kamra falának ütközik: ezzel szemben a száraz anyag nem tapad a falhoz. A tökéletesített keveredés és a célszerű gázhőmérséklet eloszlás elősegíti a gyors száradást, mielőtt még a (nedves) anyag a fallal ütközhetne. A korábban már említett recirkuláció a szárítandó anyagot a kamra irányába taszítaná, és ezáltal a kamra falával való összeütközést és az arra való feltapadást segítené elő. A recirkuláció lecsökkentése a szárító gáz bevezetésével egyidejűleg az adhézió lecsökkentését eredményezi. A nedves anyag fallal való ütközését elkerülendő a falat a felső övezetben célszerűen a sugár (alacsonyabb sebességű) szélső rétegével hozzuk kölcsönhatásba. A héj falat célszerűen egyaránt kialakíthatjuk párhuzamosan a hosszanti szimmetriatengellyel vagy ettől a tengelytől bizonyos szöggel elhajlítva, például mintegy 3,5°-kal vagy annál kisebb szöggel. Ezáltal egy kúpszerű héjfal célszerűen 7°-nál nem nagyobb szögben illeszkedik egymáshoz. Ha a héjfal egy, a kúptól különböző forgásfelület lenne, a forgásfelület minden egyes pontjában az alkotóknak az érintési szöge nem lehet nagyobb 3,5°-nál. Abból a célból, hogy a legjobb 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
