199662. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony anyagok szárítására

HU 199662 B tói. Amint azt a szabadalmi bejelentésünk további részében ismertetjük, a „recirkuláció" egy térben és időkoordinátákban rögzített helyen fixen alakuló örvény létrehozását je­lenti. Szabadalmi bejelentésünk további részé­ben a turbulencia alatt olyan örvényt értünk, amely egy nagyobb, az örvényt körülvevő gázáramlásban keletkezik, tehát az ily módon keletkező örvény a nagyobb gázáramban ben­ne foglaltatik, és ezen örvénynek magasabb az áramlási sebessége. Ez a turbulencia jelen­ség nem befolyásolja a hordozó gáz által ma­gával ragadott anyag perdítési nyomatékát, és nem járul hozzá az anyag visszakering­­tetéses, azaz recirkuláció jellegű áthaladásá­hoz a szárító berendezésen. A találmányunk szerinti megoldásnál a szárító környezet hőmérséklete minden egyes konkrétan megadott helyen illetve a felülről lefelé haladó anyagáramlás irányában a tech­nológia által kívánt módon szabályozható. Mivel a szárító gáz a teljes anyagáram hosz­­szában oszlik el, továbbá az anyagáram szem­közti oldalairól körülveszi az áramlást, a szárítandó anyag olyan hőmérsékleten van tartva, mint amely a konkrét mértani helyen a hordozó gázárammal szállított anyagáram­ra irányuló szárító gáz hőmérséklete. A felül­ről lefelé irányuló hordozó gázárammal moz­gatott anyagáram hosszanti kiterjedése men­tén különböző hőmérsékletű szárító gázáram lépcsőket rendezhetünk el. Például felülről lefelé irányban a hordozó gázárammal szál­lított anyagáram szárítására a magasabb övezetekben forró, az alacsonyabb övezetek­ben hideg szárító gázáramot vezethetünk be. Ennek révén megoldjuk a termék kívánato­sán gyors szállítását, illetve az előállítandó termék közbenső technológiai hőmérsékleté­nek meghatározását. A találmányunk szerinti megoldással ugyancsak tökéletesedik az anyag parányi részecskékre való porlasz­tása. A találmányunk szerinti eljárással to­vábbá az átlagosan használatosoknál (a régi megoldásoknál) nagyobb méretű szemcsék is hatékonyan száríthatok. Ennek következ­tében az olyan anyagok, amelyek viszkózus, nyúlós jellegüknél fogva nehezen porlaszt­­hatók parányi részecskékre, a találmányunk szerinti eljárással hatékonyan száríthatok. A találmányunk szerinti többlethatást gya­korlatilag a javított keveredési viszonyoknak, és a szabályozott, kívánatos gázhőmérséklet beállításának tulajdoníthatjuk zömében. A találmányunk szerinti eljárást egy to­vábbfejlesztett szárító berendezéssel valósít­juk meg. A berendezés magában foglal egy porlasztó részt, amely a szárítandó anyagot parányi részecskékre porlasztja és azokat illetve az anyagáramot lefelé irányuló áram­lásba vezeti. A találmány szerinti berende­zés lehetővé teszi továbbá a szárító gáz áram turbulens áramlásban vezetését az anyag­áram szemközti oldalairól (átellenes oldalai­3 ról). A berendezés konkrét kialakítása révén lehetővé válik egymás felett lépcsőzetesen elhelyezett, különböző hőmérsékletű szárító­gáz sugarak ráirányítása az anyagáramra. A találmányunk szerinti berendezés megle­hetősen tömör szerkesztésű, illetve felépítésű méreteit tekintve a korábbi megoldásokhoz képest azonos szárítókapacitást alapul véve. A találmányunk szerinti kompakt, tömör konstrukciójú szárító berendezés befoglaló térfogata csupán egyszázad része egy hason­ló porlasztó^ szárító befoglaló térfogatának A találmányunk szerinti megoldáshoz tartozó eljárást és berendezést a továbbiakban rész­letesebben, konkrét példák és rajzok segít­ségével szemléltetjük. A rajzon az 1. ábra a találmányunk szerinti porlasztva szárító be­rendezés vázlatos függőleges hosszmetszeti képe, a 2. ábra a találmányunk szerinti be­rendezés vázlatos hosszmetszeti képének az 1. ábrán 2 jelzőkörrel jelölt része nagyítva, a 3. ábra az 1. ábrán 3—3 vonallal jelölt rész­let vázlatos metszeti képe, a 4. ábra a talál­mányunk szerinti berendezés egyik további kiviteli alakjának részlet vázlata, az 5. és 6. ábra a találmányunk szerinti berendezés to­vábbi kiviteli alakjainak térbeni képe. A találmányunk szerinti berendezés egy 10 fúvóka elrendezéssel van kialakítva, amely áramlásirányban egy porózus diffúzor tetején van elhelyezve, amely porózus diffúzor egy 12 csőalakú héj formájában van kialakítva. A 10 fúvóka elrendezés magában foglalja a 14 gázcsövet, amely egy 16 púpos átvezető darabbal van kialakítva. A 18 fúvóka a 16 pú­pos átvezető cső áramlásirányban eső végé­nél van elhelyezve. A 18 fúvóka belső forgás­felülete egy 22 szimmetria tengely körül he­lyezkedik el, és egy 24 torokkal van a 18 fúvó­ka alsó végén kialakítva. A 26 házat a 14 gáz­­csövön belül 27 központosító csavarokkal ve­zetjük meg. A 28 tápvezeték a házhoz van csat­lakoztatva. A 28 tápvezetéket hőszigeteléssel vettük körül a 26 házon belüli részen. A 27 központosító csavarok révén oldottuk meg a ház a fúvóka és a tápvezeték egytengelyű elrendezését. A fúvóka elrendezés oly módon van kialakítva, hogy a 18 fúvóka a 12 cső alakú héjjal egytengelyű elrendezésű. A fúvó­ka a 12 cső alakú héj áramlásirányban felső végén van kialakítva. Egy 29 zárófal van a fúvóka és a 12 cső alakú héj között elrendez­ve, amely 29 zárófal 30 sík alakú, a fúvókához áramlásirányban alulról csatlakozó homlok­kal van elrendezve. A 12 cső alakú héj fala magában foglalja a forgásfelületű áramlás­irányban szimmetrikusan elrendezett 31 gal­lért, a 10 fúvóka elrendezéshez illeszkedően (1. ábra), amely 31 alsó gallér a felső gallér­ral egytengelyűén van elrendezve. Mindegyik gallért porózus, színtér fémből alakítottuk ki. A felső 31 gallért a 34 első ház 36 körkö­rös kamrájában rendeztük el. Az alsó 32 gallér egy hasonló 38 házban van elhelyezve, amely 'gy egy körkörös 40 kamrában van kialakítva. A 38 elem alsó vége egy kivezető 42 csővel 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents