199661. lajstromszámú szabadalom • Készülék drogokat tartalmazó üdítőital, vagy tea hatóanyagainak a tartósítására

HU 199661 A A találmány tárgya készülék drogokat tartalmazó üdítőital vagy tea hatóanyagai­nak a tartósítására, amely készülékben egy­mástól távtartókkal elválasztott felső tartály és alsó tartály van elhelyezve, továbbá az alsó tartály alsó részén a tartályt két részre vá­lasztó membrán van, míg a két tartályt a felső tartályban elhelyezhető nyersanyagot az alsó tartályba átvezető, zárószervvel ellátott veze­ték köti össze. Mint ismeretes, az üdítőitalak és teák elő­állítására sok esetben nem fejeződik be az alapanyagok keverékének, a receptnek a meg­adásával és összeállításával, hanem magának a főzetnek az elkészítése is olyan (különle­ges) eljárással történik, amelyet nem bízunk rá a fogyasztóra. Ezek a teák folyadékok alak­jában kerülnek forgalomba. A teáknak folya­dék állapotban való tartósítása csak viszony­lag rövid időre oldható meg és a tartósító­szerek a tea ízét kedvezőtlenül befolyásol­ják. A teák azonban még tartósítókkal kezel­­ten is romlékonyak, főként hűtés nélkül. A cukormentes, a diétás teáknak ez a romlé­­konyság még fokozottabban fennáll. Üdítő­italoknál a tartósítószerek ízrontó hatása még a teáknál is kellemetlenebb. Ismeretes továbbá, hogy bizonyos italok pl. kávék gyors elkészíthetősége érdekében olyan eljárásokat alkalmaztak, amely ered­ményeként létrejött készítményt pl. vízbe ada­golva, az teljes mértékben feloldódik és azon­nal ihatóvá válik. Ilyen eljárás pl. a fagyaszt­va szárítás, a liofilizálás, amellyel ízzavaró tartósítószerek elhagyása ellenére a készít­ményt minden károsodás nélkül a zamat megőrzése mellett évekig is el lehet tartani. Tea kivonatok szakaszos és folyamatos készítésére ismertet eljárást és készüléket az 1 490 370 lsz. angol szabadalom, azzal a céllal, hogy megőrizze az ízt, aromát, a tea karakterisztikáját. Lényege, hogy oldat át­eresztő hártya egyik oldalán áramoltatja a tealevelek- és a 95—98°C-ú víz alkotta zagyot, közben a zagyból gőzzel kivonja a tea aroma­anyagait és tárolja azokat, a hártya másik oldalán áramoltatja a hasonló hőfokú vizet, amelybe enyhe nyomáskülönbség hatására átdiffundálnak az oldott tearészecskék, ext­­rakciós folyadékot képezve, majd a zagyot elvezeti és kipréseli, majd az elvezetett újból visszavezeti a készülékbe és vízzel az előbbi­vel megegyező kivonást végez, újból elkülönít­ve aromaanyagokat, a zagyot megint kiprése­li, mindkét zagy préselvényét egyesíti s hozzá­adja a kétszerre kapott extrakciós folyadék­hoz majd az egyesített kivonatot kondenzá­ciós eljárással besűríti, a sűrítménybe táp­lálja be az ugyancsak bekoncentrált aroma­anyagokat, majd fagyasztó szárítással azon­nal oldódó teaport nyer, amelyet vízzel hígít­va ugyanolyan ízű és aromájú teát kap, mint a tealevélből frissen főzőtté. Az eljárásra szolgáló készülék nem más, mint egy folya­matos teakivonat előállítására alkalmas ext­­raktor, amely központi hengerből áll, amely­1 be tealevelet és vizet táplál be, s a keletkezett zagyot szivattyú áramoltatja és a henger lyukacsos falán és ehhez illeszkedő hártyán keresztül diffúzió útján kerülnek át az oldott tearészecskék a hengert körülvevő köpeny­részbe, amelyben másik szivattyú vizet ára­moltat, a különböző áramlási sebesség ha­tására az oldott tearészecskék, majd a hen­gerből és a köpenyből is elvezetik a zagyot további préselésre, és az extrakciós folya­dékot végül egyesítik és sürítőbe juttatják. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha a sűrítést fordított ozmózissal vé­gezzük, elhagyható az egyébként szokásos eljárások közül az aroma és illóanyagok ki­vonása és koncentrálása, majd a sűrítmény­be bekeverése, valamint a különféle élelmi­szersavak és azok sói és/vagy édesítőszerek és/vagy dextrin a higanfolyó, megfelelő hő­mérsékletű szűrt vizes kivonatba keverhetők és megtakarítható ezeknek a porszerű, kris­tályos anyagoknak a sürűnfolyó, viszkózus sűrítménybe történő bekeverése, amihez a sűrítményt újra kell melegíteni és a keverék­hez pl. tartályszivattyút, vagy kétfokozatú csavarszivattyút, vagy dezintegrátort kell alkalmazni. Ezek miatt a költségek, — a minő­ségi javulás mellett is—kisebbek és a fordított ozmózis gazdaságossága javul. Az ultraszűrés és a fordított ozmózis is­mert szétválasztási technikák, amelyeknél a folyadékben levő oldott anyagok és az oldó­szer elkülönítése hidrosztatikus nyomás ha­tására történik. Ehhez a folyamathoz „félig­áteresztő hártyákat", membránokat alkalmaz­nak. Az elválasztási technika az ozmózis el­vén alapul. A kezelt folyadékot két frakcióra: (sűrítményre) és szűrletre választják szét. A drog tartalmú növényi kivonatok étke­zési savakkal és azok sóival kezelve szárítás során és után nedvességet szívnak fel (hid­­roszkóposak) még inkább meleg hatására a legkisebb nedvességtől nyúlóssá, ragadóssá válnak (termoplasztikusak). Ezért a szárí­tási eljárásoknál ezt figyelembe kell venni és csak sűrítményből lehet a kivonat károso­dása nélkül elvégezni a szárítást. A találmány szerinti készüléknek az a lé­nyege, hogy az alsó tartály felső részén nagy­nyomású levegő beáramoltatására alkalmas nyílás (ok) van(nak) és a nyílás (ok) felett a nyílás(oka)t lefedő nagynyomású kisegítő tartály van elrendezve, míg a nyíl ás ( ok) ból a nyílás (ok) ban csapágyazott, elforgatható cső (vek) nyúlik (nak) le a membrán feletti térbe, amely cső(vek) alsó végén sugárirány­ba kinyúló, a csőve(kke)l szöget bezáró és egy irányba, például az óramutató járásának az irányába elhajlított csövecskék vannak. A találmányt az ábrákon bemutatott ki­viteli példák segítségével ismertetjük, az 1. ábra a találmány egy kiviteli példája szerinti készüléket szemlélteti vázlatosan, függőleges metszetben, míg a 2. ábrán a találmány szerinti készülékben levő cső (vek) végéből kiinduló csövecskék 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents