199634. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés kijelölt pont síkbeli koordinátájával arányos fázisú villamos jel előállításához

HU 199634 A merőlegesen elrendezett mérőtekercs rend­szert tartalmaz, és minden egyes mérőtekercs rendszer mérőtekercseihez egy-egy önálló, fá­­zistoló-összegző hálózat kapcsolódik, amely­nek kimenetéről nyerhető a vonatkozó koor­dinátával arányos fázisú jel. Egy vagy több fázisforgató egység elő­nyösen két, egymással azonos erősítésű erő­sítőt tartalmaz, amelyek egyike invertáló jellegű és mindkét erősítő bemenete közösít­ve a vonatkozó mérőtekercsre, hidegpontja a csillagpontra kapcsolódik. Az egyik erősí­tő kimenete ellenálláson, adott esetben poten­­cióméteren, a másik erősítő kimenete konden­zátoron át a fázisforgató egység kimenetére kapcsolódik. A potencióméter állításával a kimenő jel fázisa a bemenő jelhez képest gya­korlatilag 0—180° tartományban állítható, és az állítási tartomány a kondenzátor és a potencióméter megcserélésével ellenkező értel­művé tehető. Ezen fázisforgató egység kime­netre vonatkoztatott amplitúdó átvitele a mű­ködési tartományban független a frekven­ciától, s a megvalósítható nagy bemenő el­lenállásnál fogva nem terheli a mérőteker­cseket. Az esetleges zavarjelek közvetlenül a bemenetre vagy az egyes erősítők megfe­lelően megválasztott pontjára kapcsolt kon­denzátorral kiszűrhetők, anélkül, hogy az ez­által okozott esetleges járulékos fázisforga­tást a potencióméter állítása befolyásolná. A síkbeli koordinátával arányos fázis további feldolgozásra alkalmas formára hozható egy tetszőlegesen kialakított fázismérő egységgel, amely az összegző egység kimenetére csat­lakozik és az onnan érkező jel fázisát a fázis­mérő egység viszonyítási bemenetére csatla­kozó oszcillátor jelének fázisához képest méri. Amennyiben a kijelölt pont két koordináta tengelytől vett távolságainak, vagyis koor­dinátáinak meghatározására van szükség — például egy derékszögű koordináta rendszer­ben — akkor a találmány szerinti kapcsolási elrendezés két, egymásra merőlegesen elren­dezett mérőtekercs rendszert tartalmaz, és az egyes mérőtekercs rendszerek mérőtekercsei­hez egy-egy fázistoló-összegző hálózat kap­csolódik. A kapcsolási elrendezés a koráb­biak szerint további kiegészítésekkel látható el. Különösen előnyös számítógépes alkalma­zásokhoz a kijelölt pont síkbeli koordinátá­jával arányos fázisú villamos jel fázisának digitális módon való kiadása. Ennek érdeké­ben a fázismérő' egység fázisszög-impulzus­­szám átalakítóval látható el, amelynek beme­netére az összegző egység kimenete, vonat­koztatási bemenetére az oszcillátor, továbbá impulzus-bemenetére egy nagyfrekvenciás impulzusgenerátor kapcsolódik, amelynek üzemi frekvenciája az oszcillátor üzemi frek­venciájának a megkívánt felbontás arányá­ban vett többszörösével egyenlő. A fázisszög­­-impulzusszám átalakító kimenetére számláló kapcsolódik, amelynek vezérlőbemenete az oszcillátorra kapcsolódik. 3 A találmány szerinti kapcsolási elrende­zést, annak további jellemzőit és előnyös tu­lajdonságait a mellékelt rajzon bemutatott példakénti kiviteli alak kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzon: az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási el­rendezés mérőtekercs rendszerének és kurzortekercsének vázlata, a 2. ábra a találmány szerinti kapcsolási el­rendezés fázismérő egységgel és és tároló egységgel ellátott kiviteli változata, a 3. ábra a találmány szerinti kapcsolási el­rendezés fázisforgató egységének aktív, mindent átvivő hálózattal megvalósított kiviteli alakja, a 4. ábra a 3. ábra szerinti fázisforgató egy­ség működését szemléltető vektor­ábra, az 5. ábra a 2. ábra szerinti kapcsolási elren­dezés fázisszög-impulzusszám át­alakítójának feliépítése, a 6. ábra két, egymásra merőlegesen elren­dezett mérőtekercs rendszer gya­korlati megvalósításának vázlata. Az 1. ábra a találmány szerinti kapcsolási elrendezés T mérőtekercs rendszerét és a fe­lette szabadon elmozdítható K kurzorteker­csét mutatja vázlatos felülnézetben. A K kur­zortekercs a T mérőtekercs rendszer 1, 2, 3 mérőtekercseivel a 2. ábrán vázlatosan jelölt mágneses csatolásban van. A T mérőtekercs rendszer és a K kurzortekercs együttműkö­dése azonos az US 4 570 033 sz. szabadalmi iratban ismertetett együttműködéssel és az ott leírtak a jelen leírt esetre is alkalmazhatók. (Beleértve azt is, hogy a T mérőtekercs rend­szer nem kötelezően háromfázisú.) Az 1. áb­rán szimbolikusan pont-vonallal bejelöltük egy derékszögű koordináta rendszer x és y koordináta tengelyeit. Amint belátható, a T mérőtekercs rendszer, az x koordináta ten­gelyre merőleges és az y koordináta tengellyel párhuzamos vezetékszakaszokat tartalmaz egymástól egyenlő távköznyire elrendezve. Az 1, 2, 3 mérőtekercsek periodikus alakzat­ban vannak elrendezve, amely d távközön­ként ismétlődő részalakzatokat tartalmaz. Belátható, hogy az 1, 2, 3 mérőtekercsek­ben a K kurzortekercs által létrehozott vál­takozó mágneses tér olyan váltakozó feszült­séget indukál, amely függ a K kurzortekercs­nek az y koordináta tengelytől mért távközétől, vagyis az y koordinátától. Az egyes 1, 2, 3 mérő­tekercsekben más-más feszültség keletkezik, amelyek az 1, 2, 3 mérőtekercsek közösített CS csillagpontjához képest az A, B, C tekercs­végekről elvezethetők. Az A, B, C tekercsvé­gekről elvezetett feszültségek vagy azonos, vagy ellenfázisban vannak a K kurzortekercs mágneses terével, és egymáshoz viszonyított amplitúdójúk és fázisuk (0 vagy 180°) egy­értelműen jellemző az x koordinátára. Az A, B, C tekercsvégről a CS csillagponthoz ké­pest elvezetett feszültségek megfelelő fázis­4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents