199631. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kőzet fajlagos villamos ellenállásának meghatározására
HU 199631 B 5 6 al) a kis merőleges (L=Da) a4) L=5*a számára Rjn = 4-Ji-a-y-1-Rgn = 20-Ji*a-pA-a2) L=2-a számára 5 b) a gradiensszonda (L 2 (4,5-a) R*n = 8-jt-a-pJRg = SO-n-a^a.-0*a3) a nagy merőleges (L=4-a) R*n = 16-n- a -p3-A fenti összefüggésekben Ul—U4-gyel 10 az Ml—M4 mérőelektródákon mért potenciálértékeket jelöltük. c) az L=3a szondahosszúság fókuszáló elrendezése: Rf . i^{u3l+U4,+n,(U52+U33)+n2(U13+U12)} — (U42 U41) 1 (Un—U,,) — (Ul4—U13) 1 (U„ U3|) (U52-U61)(Un-U12)-(U33-U24)l c-U-1 c w n _ (^42 ^4l) (^33 U24) (U52 ^6l) (^22 U31) 2 (U52-U6I)(U„-U12)-(U33-U24) (UI4-U13) A fenti potenciálértékekből kiszámított kvázifókuszált vagy látszólagos fajlagos Rf villamos ellenállásértéket a 2. ábrán feltüntetett BP hivatkozási ponthoz a mélységnek megfelelően hozzárendeljük. A találmány szerinti eljárással tehát a fúrt lyuk hatásait az ellenállásmérés során kapott mérési értékekre jelentős mértékben le lehet csökkenteni és olyan szondaelrendezés alkalmazása válik lehetővé, amelynél az áramnak villamos szabályozókörrel történő fókuszálására nincs szükség. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás kőzet fajlagos villamos ellenállásának meghatározására, melynek során egy áram- és mérőelektródákkal ellátott szondát a kőzetbe fúrt furaton leengedünk, majd a szondával összekötött, külszíni berendezés segítségével potenciálértékeket mérünk, amelyeket a mélységnek megfelelően egy vonatkoztatási ponthoz hozzárendelünk, miközben az első és a második mérőelektródák az áramelektródától egyszeres, illetve kétszeres, a harmadik és negyedik mérőelektródák azonban négyszeres, illetve ötszörös távolságban ta- 30 1 álhatók, azzal jellemezve, hogy a mérőszondának a furatban való elhelyezkedésének megfelelően az áramelektródától (A) egy-egy mérőelektródára (MI—M4) vonatkoztatva mindig négy villamos potenciálértéket (U1—U4) 35 mérünk és tárolunk, majd a mérőszondát egymás után hat különböző helyzetbe állítva felvesszük a villamos potenciálértékeket (UI — U4), miközben azok távolsága az áramelektróda (A) és az első mérőelektróda (Ml) kö- 40 zötti távolságnak (a) felel meg, külszíni berendezésben (számítógépben) egy kvázifókuszált villamos ellenállásértékbe (Rf) számítjuk át és eközben a vonatkoztatási ponthoz (BP) hozzárendeljük. 45 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első mérőelektróda (Ml) és az áramelektróda (A) közötti egyszeres távolságot (a) a geológiai körülmények figyelembevételével egy szorzótényezővel (a) 50 módosítjuk, és ugyanezzel a szorzótényezővel módosítjuk a többi mérőelektródának (M2— M4) az áramelektródától (A) való távolságát 1 lap rajz, 2 ábra 5