199628. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés anyagok koherens anti-stokesi raman szóráson alapuló spektroszkópiai vizsgálatára

HU 199628 B 4 csönhatás dinamikájáról kívántunk ponto­sabb információt nyerni. A találmány szerint ezt úgy érjük el, hogy két, egymástól jelentő­sen eltérő időtartamú lézerimpulzust alkal­mazunk a minta koherens besugárzására. A találmány tehát egyrészt eljárás anya­gok koherens anti-stokesi Raman szóráson alapuló spektroszkópiai vizsgálatára, amely­nek során a vizsgálandó mintát legalább két különböző hullámhosszú lézerimpulzussal su­gározzuk be, és mérjük a minta által kibocsá­tott koherens anti-stokesi Raman szórás su­gárzás spektrális és időbeli eloszlását. A találmány szerint a mintát egy első hullám­­hosszú első lézerimpulzussal és ennek idő­tartamán belül legalább kétszer kisebb idő­tartamú, az első hullámhossznál kisebb hul­lámhosszú legalább egy második lézerimpul­zussal sugározzuk be, amikoris a legalább egy második lézerimpulzust az első lézerim­pulzushoz képest időben eltolhatóan állítjuk elő. Előnyösen a második lézermipulzus az első lézerimpulzusnál (5—105)-ször kisebb időtartamú. Az első lézerimpulzus időtartamát 0,1 — 1000 ns-ra, pl. 10 ns-ra lehet választani. A találmány szerinti eljárással a KARSZ sugárzás időbeli tulajdonságait vizsgálva a fény-anyag kölcsönhatás dinamikájáról nyer­hetünk információt. Ha egy rövid lézerimpul­zust alkalmazunk és a hosszabb lézerimpul­zus spektrális eloszlása éppen az elektronrezo­nanciák, vagy két-, ill. háromfotonos abszorp­cióknak megfelelő hullámhossztartományban helyezkedik el (ez a gerjesztett állapot létre­hozásának feltétele), akkor a rövidebb lézer­impulzus késleltetésével a gerjesztett állapot élettartamát határozhatjuk meg. Ha két rö­videbb lézerimpulzust alkalmazunk, akkor a két rövid lézerimpulzus egymáshoz képesti késleltetésével a válaszjel a vibrációs és rotá­ciós energiaszintnek élettartamáról és az elekt­romágneses térrel való nemlineáris kölcsön­hatásról egyidejűleg hordoz információt. Az eljárás egyik előnyös foganatosítása abban van, hogy a második lézerimpulzus időtartama alatt maximum ±10%-kal változó intenzitású első lézerimpulzust állítunk elő. Adott esetben célszerű lehet, ha a minta be­sugárzását az első és az egy vagy kettő má­sodik lézerimpulzussal 10—100 Hz gyakori­sággal periodikusan megismételjük. A találmány másrészt berendezés anya­gok koherens anti-stokesi Raman szóráson alapul spektroszkópiai vizsgálatára, amely­nek első és második, egymással szinkronizált lézerimpulzus forrása, az ezek által előállított koherens lézerimpulzusokat vizsgálandó min­tára irányító optikai rendszere és a minta ál­tal kibocsátott anti-stokesi Raman szórás su­gárzás spektrális és időbeli eloszlását meg­határozó egysége van. A találmány szerint az első lézerimpulzus forrás által kibocsá­tott lézerimpulzus(ok)nál legalább kétszer rö­videbb lézerimpulzus(oka)t kibocsátó máso­dik lézerimpulzus forrása van. 3 Az egyik előnyös kiviteli alaknál az első és második lézerimpulzus forrás egy-egy festék­lézer, amelyek optikailag egy közös gerjesztő gázlézerhez vannak csatlakoztatva. Megvaló­sítható azonban a találmány szerinti berende­zés úgy is, hogy a második lézerimpulzus forrás lézerimpulzusát módusszinkronizált Nd:YAG lézer vagy Nd:YAG lézer erősítő rendszer frekvenciakétszerezővel előállított lézernyalábjának egyik része képezi, az első lézerimpulzus forrás pedig a lézernyaláb má­sik része által gerjesztett hangolható festék­lézer. Adott vizsgálatokhoz előnyös, ha az első lézerimpulzus forrás szélessávú, a második lézerimpulzus forrás pedig keskenysávú a mintára jellemző elektrongerjesztési, rezgési vagy forgási energiakülönbségekhez képest, másokhoz pedig az, ha mind az első lézer­impulzus forrás, mind pedig a második lézer­impulzus forrás keskenysávú a mintára jellem­ző elektrongerjesztési, rezgési vagy forgási energiakülönbségekhez képest. A találmányt a továbbiakban a rajzon szemléltetett előnyös kiviteli alakok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a KARSZ jelenségnél az energiaszin­teket, a 2. ábra a rezonáns KARSZ jelenség impulzus megmaradási feltételének vektorábrá­ját, a ■ 3. ábra a KARSZ sugárzás létrejöttét szem­léltető vázlatos rajzot, a 4. ábra a KARSZ sugárzás intenzitás és kör­frekvencia viszonyait szemléltető dia­gramot, az 5. ábra a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakjának tömbvázlatát, a 6. ábra az 5. ábra szerinti berendezésben al­kalmazott Michelson interferométer vázlatos optikai rajzát, és a 7. ábra a találmány szerinti berendezés egy másik kiviteli alakjának tömbvázlatát mutatja. Az 5. ábrán a gerjesztő fényforrás 1 gáz­lézer, pl. alacsony nyomású nitrogén lézer vagy excimer lézer, amelynek lézernyalábja egy amplitúdó vagy hullámfront 14 nyaláb­osztó segítségével ketté van osztva. Az egyik lézernyaláb egy keskenysávú, rövid impulzusú 2 lézerimpulzus forrást, pl. festéklézert ger­jeszt. A másik lézernyaláb a 6 minta moleku­láris rendszere vibrációs energiaszintjeinek távolságához képest szélessávú, az előbbinél 1—5 nagyságrenddel hosszabb lézerimpulzu­sokat adó 3 lézerimpulzus forrást, pl. festék­­lézert pumpál. A rövid impulzus cop körfrekvenciájú lé­zernyaláb 16 siktükrön irányt váltva egy 4 Michelson interferométeren (6. ábra) halad keresztül, amely egyetlen lézerimpulzusból egymáshoz képest eltolható kettős lézerim­pulzust állít elő. A változtatható késleltetésű 15 optikai késleltető a hosszabb impulzusú körfrekvenciájú lézernyaláb időbeli helyze-3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents