199627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kettősfalú, zárt légterű, hőszigetelő üvegedények, előnyösen hőpalackok szilárdsági vizsgálatára

HU 199627 A 2 A találmány tárgya eljárás kettősfalú, zárt légterű, hőszigetelő üvegedények, előnyösen hőpalackok szilárdsági vizsgálatára. Mint ismeretes a hőpalackok olyan kettős­falú, vákuumozott üvegedények, amelyeknek a falai a zárt részeken — tehát a külső fal belülről, a belső fal pedig kívülről — reflexiós fémfelülettel vannak ellátva. A hőszigetelő tulajdonságot ily módon a reflexiós fémfelületek és a vákuum együttes hatása biztosítja. Az is köztudott, hogy ezek a hőpalackok gyártástechnológiai okok miatt viszonylag nagyon vékonyak — egy mm körü­li — falvastagsággal készülnek. Ennek az az oka, hogy az alapanyagul szolgáló üveg haj­lítószilárdsága kicsi és mivel rossz hővezető tulajdonsággal rendelkezik, ezért hő hatására könnyen alakulnak ki benne káros feszültsé­gek, amelyek a falvastagság növekedésének arányában.nőnek. A falak közötti vákuum az üvegfelületek nagyságának, illetve azok alak­jának függvényében jelentős igénybevételt je­lent a hőpalack számára. Előfordul, hogy a feszültség már a hőpa­lackok gyártása során túllépi az üveg szilárd­ságát és így a hőpalackok a vákuum hatá­sára összeroppannak és gyártási selejt kelet­kezik. Tapasztalat szerint a vákuumozást ki­bíró hőpalackok között is még mindig van néhány ezrelék, amely a használat során, például az üveg anyagának kifáradása, vagy a forró folyadék betöltése következtében meg­növekedett feszültség hatására roppan össze. Ebben az esetben a felhasználót kár éri, és az anyagi veszteségen túlmenően a forró folyadék kiömlése balesetveszéllyel is járhat. Ez a gyár­tónak, forgalmazónak elsősorban kártérítési kötelezettséget és — ami még talán ennél is döntőbb — komoly erkölcsi hátrányt, a hőpa­lackkal és annak gyártójával szembeni biza­lom elvesztését jelenti. A hőpalack feltalálásától számított 83 év utolsó éveiben alapvető változás állt be ezek­nek a hőpalackoknak hagyományos — a nyo­mástartó edények alakjához hasonló — alak­jában. Esztétikai és piaci megfontolásból a szilárdsági szempontból kedvezőtlenebb alakú a nagyobb űrtartalmú, kézi gyártású hőpalac­kok (kancsók) iránti igény világszerte meg­nőtt és a jövőben várhatóan még növekedni fog. A felhasználásra került hőpalackok szá­mának növekedésével — sajnos — megnőtt a panaszok száma is. Mindeddig csupán azokról a hőpalackokról derült ki az, hogy a rendel­tetésszerű használatra alkalmatlanok, ame­lyek már a gyártás, vagy a szállítás során — mint ahogyan azt az előzőekben említettük — illetve a palástba szerelés műveletekor fellé­pő dinamikus erőhatások következtében össze­roppannak. Az így képződő, viszonylag kis mennyiségű selejt megakadályozására előze­tes vizsgálatot nem végeztek, mert erre vonat­kozó módszert nem ismertek. Üvegedények szilárdsági vizsgálatára egyébként többféle eljárás ismeretes. 1 2 A 3.704.623 lajstromszámú US szabadalmi leírásban ismertetett megoldás üvegpalackok szilárdságának folyadéknyomásos vizsgálatá­ra vonatkozik. A vizsgálatot olyan berendezéssel végzik, amely nagy teljesítményű üvegfeldolgozó (csomagoló) vagy töltősorokhoz csatlakoztat­ható és a palackok folyadéknyomásos szilárd­ságvizsgálatát nagy termelékenységgel képes elvégezni. Lényegében azt vizsgálják a folyadéknyo­más segítségével, hogy a túlnyomással for­­galombahozott italok által keltett terhelést az üvegpalackok anyaga biztonsággal kibírja-e. Ebben az esetben a vizsgálat során fellépő terhelés (mechanikus erő) csak az üvegpalack belső felületére hat, így a hőpalackoknál szük­séges belső fal vizsgálatát ezzel a megoldás­sal nem lehet elvégezni. A 3.777.556 lajstromszámú US szabadalmi leírásban ismertetett megoldás szimplafalú öblösüvegek mechanikus szilárdságvizsgála­tára vonatkozik, amelynél az üvegek két heve­der között haladnak el, s az egyik heveder által kifejtett nyomóerő pneumatikusan vál­toztatható. Ennél a megoldásnál a vizsgálat során fellépő terhelés kizárólag csak az öblös­üvegek külső felületén hat, így hőpalackok ezzel az eljárással sem vizsgálhatók teljes felületükön, mert a kettős fal belső falának vizsgálatát nem lehet elvégezni. A 3.765.231 lajstromszámú US szabadalmi leírásban ismertetett megoldás szimplafalú üvegedények szilárdsági vizsgálatára vonat­kozik úgy, hogy az üvegedények között túl­nyomást hoznak létre. A megoldás előnye, hogy az üvegedények szállítószalagon halad­va egy forgó henger és egy, a levegő nyomá­sának változtatásával szabályozható erőki­fejtésére képes talp segítségével az üvegedé­nyek testalkotója mentén egysíkú erőhatásnak vannak kitéve, azaz az üvegedényekre körül­­fordulásuk alatt az üvegfelület alkotói mentén pontról-pontra egy síkban mechanikus erő hat. Ennek a megoldásnak is az a hátránya, hogy a hőpalackoknál szükséges belső fal vizsgá­lata, valamint az integrált terheléses vizsgá­lat nem végezhető el. A 4.395.917 lajstromszámú US szabadalmi leírásban ismertetett megoldás üvegtáblák roncsolásos vizsgálatára vonatkozik. A vizs­gálat során az üvegtáblákat egy alap és oldalfalakkal — az oldalfalak tetején az üveg­táblát tartó, tökéletes tömített kapcsolat létre­hozására alkalmas tömítőlemezzel — ren­delkező kamra tetejére helyezik, majd a kam­rából a levegőt kiszivattyúzzák, azaz váku­umot hoznak létre az üvegtáblák között. Bizo­nyos vákuum érték elérésekor az üvegtábla összetörik, mert az üvegtábla felületén a vá­kuum hatására a légköri nyomásnak megfe­lelő terhelés jelentkezik. Az üvegtáblát a gyakorlatban, normál eset­ben semmilyen igénybevétel nem terheli, míg hőpalackoknak — mint speciális üvegedények­nek — a falai a kettős fal között a hőszigetelő 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents