199618. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyagok fluidizációs érintkeztetésére, főleg égetésére és/vagy hőkezelésére
HU 199618 A körbenfutó oldalsó területe az alsó perem meghosszabításába eső függőleges síkban mérve az áramlásmódosító elem legkisebb keresztmetszeti területének mintegy 20—30%át teszi ki, és az áramlásmódosító elem oldalfalának a függőlegessel bezárt szöge 10— 15° között van. Többnyire a kamra henger alakú, az áramlásmódosító elem pedig csonkakűp alakú. Végül előnyös lehet a találmány szerinti berendezésnek az a kiviteli alakja is, amelynek megfelelően — célszerűen amennyiben a kamra hosszúsági mérete a szélességi méretét meghaladja — több bevezetőjárat torkollik bele. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a berendezés előnyös kiviteli példáit tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán a berendezés egy kiviteli alakja vázlatos függőleges metszetben látható; a 2. ábrán nagyobb méretarányban tüntettük fel az 1. ábra szerinti berendezés légelosztó kamráját a benne elhelyezett áramlásmódosító elemmel; a 3a. és 3b. ábrán a légelosztó kamrában lévő áramlásmódosító elem további előnyös kiviteli alakjai kisebb méretarányú vázlatos oldalnézetben láthatók; a 4. ábrán az áramlásmódosító betétnek egy olyan kiviteli alakját ábrázoltuk, amelynél az elem alsó síkja és a kamra fenéklemeze közötti távolság változtatható; az 5a—5c. ábrákon a berendezés néhány lehetséges alaprajzi kialakítása látható vázlatos felülnézetben. Az 1. ábrán látható inert töltetes fluidizációs égető berendezésnek a levegőellátását biztosító 1 ventilátora, valamint a hőenergia-ellátást biztosító 2 égőfeje van. Az 1 ventilátorba lb zárószerkezetet tartalmazó la vezeték torkollik, és a ventilátorból kilépő le vezeték a 3 hőcserélőbe a 15 csonkon át lép be. A 2 égőfej a 16 csonkon keresztül áll kapcsolatban a 3 hőcserélő belső terével. A 3 hőcserélőt a berendezés kör-alaprajzú légelosztó 4 kamrájával a 3a bevezető járat köti össze, amely célszerűen tangenciálisan torkollik a légelpsztó 4 kamrába, amelyben az alul és felül nyitott, felfelé bővülő keresztmetszetű 5 áramlásmódosító elem van beépítve. Az 5 áramlásmódosító elem alsó pereme a 4 kamra 18 fenéklemezének a síkja felett távközzel húzódik. A légelosztó 4 kamrát a 13 fludizációs tértől a fluidizációs (légelosztó) 6 alátét választja el; a kamrát és fluidizációs teret oldalról a 17 fal határolja, amelynek a belső oldalán 7 tűzálló bélés van. A 6 alátét feletti tartományban a 17 falba járulékos 8 fűtő3 elemek (pótfűtés) vannak beágyazva. Az inert töltet és a beadagolt égetendő anyag keveréke által alkotott réteget 14 hivatkozási számmal jelöltük. Az inert töltetet homok, kvarcszemcsék, alumíniumoxid-golyók stb. alkothatják. Az égetendő anyag betáplálására a 9 ejtőcső szolgál. A 13 fluidizációs teret (aknát) felül a 19 fedél zárja le. Ez alól torkollik ki a füstgáz-levegő keverék kibocsátására szolgáló 10 csonk. A 6 alátéten, valamint a 18 fenéklemezen lefelé irányuló 11 ürítőcső van átvezetve, amelybe 11a zárószerkezet van beiktatva, és amely a 4 kamrán kívülre torkollik ki. A 4 kamrába lépő levegő hőmérsékletének a mérésére a T, hőelem, a fluidizációs 14 réteg hőmérsékletének a mérésére pedig a T2 hőelem szolgál. További T3, T4 és T5 hőelemek vannak beépítve a fluidizációs tér (égetőtér) különböző magasságaiban az ott uralkodó hőmérséklet mérésére. Végül a T6 hőelem a berendezésből kilépő gázáram hőmérsékletének a méréséhez van előirányozva. A 2. ábrán — ahol az 1. ábrával kapcsolatban már magyarázott szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük— nagyobb méretarányban látható a 4 kamra és az 5 áramlásmódosító elem egymáshoz viszonyított elrendezése és kapcsolat-kialakításának egy lehetséges konkrét módja. A 4 kamra hengeres 17 oldalfalával a csonkakúp alakú 5 áramlásmódosító elem (diffúzor) fala a szöget zár be (félkúpszög), amelynek az értéke 10—15° között lehet. Az 5 áramlásmódosító elem átmérője alulról felfelé haladva növekszik; a legkisebb átmérőjét alul, a 23 belépőnyílás síkjában D,, a legnagyobb átmérőjét pedig a 6 alátétnél D hivatkozási betűvel jelöltük. A 3a bevezetőjárat — itt csonk — belső d átmérője kisebb, mint az említett D, átmérő. A hengeres 4 kamra átmérője is gyakorlatilag D, a magassága pedig H, célszerű, ha H<D,. Az 5 áramlásmódosító elem ennél kisebb magasságú, hiszen a 18 fenéklemez belső síkja felett h távközrzel húzódik az alsó pereme, vagyis a 23 belépőnyílás. A h távköz értékét úgy kell megválasztani, hogy az 5 áramlásmódosító elemen (diffúzoron) kívüli 25 térben nagyobb nyomás uralkodjék a levegőnek a 3a bevezetőjáraton át eszközölt betáplálásakor, mint a diffúzor belső 26 terében. A 24 rés magassági értelemben tekintett felülete — vagyis a D átmérőjű és h magasságú hengerpalást területe — célszerűen mintegy 20—30%-át teszi ki a D, átmérőjű kör területének. Az 5 áramlásmódosító elem felső pereme ki van hajlítva, és be van fogva a gyűrű alakú 17a karimák közé, a 6 alátét peremével együtt. A 17a karimák rögzítésére — összefeszítésére — 20 csavarok, vagy más kötőelemek szolgálnak. E konstrukciós megoldás révén tömített kapcsolat alakul ki az 5 áramlásmódosító elem és a hengeres 17 oldalfal között, ami az optimális levegőáram-kép kialakulásának fontos tényezője. Az 1. ábra szerinti berendezés üzemeltetése a következőképpen történik: 4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
