199616. lajstromszámú szabadalom • Takarmányszárító, különösen körbálázott szálastakarmányokhoz

HU 199616 B 2 A találmány takarmányszárító, különösen körbálázott szálastakarmányokhoz, amely­nek levegőt szállító ventilátora, fő és mellék­csatornái, levegőt elzáró szerkezetei és légbe­­fúvó elemei vannak. Ismeretesek olyan takarmányszárítók, amelyek a takarmány nedvességtartalmát és/vagy hőmérsékletét csökkentik azért, hogy annak minőségét konzerválják. Egyik ismert eljárás szerint (Vámosi féle) a szálastakarmányból készített homogén hal­mazt (kazlat) a tárolóhely padlóvonalából kiemelkedő szellőztető csatornára helyezik és a légszállító gép teljesítményét a halmaz összes tömegétől függően határozzák meg, illetve működtetik. Az eljárás körbálázott szálas anyagoknál nem terjedt el, mivel ezekből a szokásos méretű homogén halmaz (kazal) nem alakítható ki. Egy másik ismert megoldásnál (KSZE, Szekszárd) a szálastakarmányt a levágással egyidőben szecskázzák, majd légáramos szál­lítóberendezéssel olyan zárt épületbe szállít­ják, amelynek teljes padlófelülete acélcsövek­ből kialakított ráccsal van borítva, amely alatt pinceszerű légbefúvó kamra van. Az ismert megoldások hátránya, hogy azok csak homogén halmazok szellőztetéses szárí­tására alkalmasak, tekintve, hogy kialakítá­suk időszakában a körbálázásnak nem voltak meg a szántóföldi gépei. Az ismert megoldá­sok további hátrányai, hogy a homogén hal­maz képzése munkaerő és/vagy energiaigé­nyes művelet, a szellőztetés csak a halmaz egészére lehetséges és annak részletére nem, a padlóvonal fölött kialakított szellőztető csa­torna esetén (Vámosi féle) a kazalbontást csak kézi erővel lehet befejezni, mert a mar­kolók a szellőztető csatornát tönkretennék. Energetikai szempontból az ismert megoldá­sok hátránya, hogy a szellőztetés csak a hal­maz egészére lehetséges, ezért a szellőztető ventilátor teljesítményét a halmaz teljes tö­megéhez kell megválasztani, emiatt a beépített elektromos teljesítmény meglehetősen nagy, másrészt a szellőztetés szüneteltetése is csak a halmaz egészére lehetséges, ezért a szellőz­­tetés/pihentetés periodikus üzemmódot a ven­tilátor folyamatos üzemeltetése mellett nem lehet megvalósítani. A találmány célja olyan takarmányszárí­tó kialakítása, amely körbálázott takarmá­nyokhoz is alkalmazható, légbefúvó szerke­zete megakadályozza a takarmány szellőz­tető csatornába való behullását és a gépi anyagmozgatás mellett lehetővé tesz energia­­takarékos üzemmódot is. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a légbefúvó, lég­elosztó hálózat célszerű kialakításával lehető­vé válik a takarmányhalmaz szellőztetése szempontjából történő részekre osztása, majd e részeknek olyan szellőztetése, amely a szel­­lőztetési szüneteket (pihentetés) és a szellőz­tetés periodikus változása mellett a szárító egészére vonatkoztatva egy szokásosnál ki­sebb légteljesítményű ventilátor folyamatos 1 üzemeltetésével energiatakarékos üzemvitelt eredményez. A kitűzött cél elérésére, a találmány sze­rinti takarmányszárítónak a levegőt szállító főcsatornáján, minden mellékcsatorna leága­zásánál csoportosan, vagy egyenként működ­tethető, és alaphelyzetben a levegőt elzáró szerkezetei, a mellékcsatornán pedig a bála geometriai mérete szerinti osztásban elhelye­zett légbefúvók vannak, amelyek nem emel­kednek ki a padló síkjából, és megakadályoz­zák a takarmány szellőztető csatornába tör­ténő behullását. A találmány szerinti takarmányszárító lé­nyege, hogy a mellékcsatornák egymástól való távolsága és azokon lévő légbefúvók egymás­tól való távolsága a szálastakarmányból ké­szített körbálák átmérőjétől függően van meg­választva, a légszállító csatornák és a lég­befúvók szerkezeti elemei a padló síkjába be vannak süllyesztve, az elzáró szerkezetek alaphelyzetben zártak, és ezekhez az elzáró szerkezetekhez központi helyről kiinduló vo­nóelemek kapcsolódnak. Egy kiviteli példán keresztül, rajzok alap­ján ismertetjük a találmány szerinti takar­mányszárítót, ahol az egyes ábrák az alábbia­kat ábrázolják: 1. ábra Tákarmányszárító függőleges metsze­te 2. ábra Takarmányszáritó fölülnézete 3. ábra Légbefúvó fölülnézete 4. ábra Légbefúvó A-A metszete 5. ábra Záróelem függőleges metszete 6. ábra Záróelem A-A metszete Az 1. és 2. ábrán bemutatott egybeépítés­nél az 1 légszállító gép a szárító 2 főcsatorná­jának hosszanti végfalához kapcsolódik. A 2 főcsatornáról merőlegesen a bálák átmérő­jétől függő távolságban 4 mellékcsatornák ágaznak le, amelyek csatlakozási pontjain 3 elzáró szerkezetek vannak. A 4 mellékcsa­tornákon a körbálák átmérőjének megfelelő osztásban 5 légbefúvó szerkezetek vannak, amelyeknek felső síkja a padló síkjából nem emelkedik ki. A 3. és 4. ábrán bemutatott 5 légbefúvó 21 idomacél keretében U szelvényű 22 rudak­­ból készített rácsozat van. A 22 rudak két párhuzamos síkban úgy vannak elrendezve, hogy a különböző síkban lévő szelvények egymáshoz képest 180 fokkal el vannak for­gatva, függőleges vetületeik pedig átlapoitan fedik egymást. Az 5. és 6. ábrán bemutatott 3 elzáró­szerkezet 34 házához rögzített 32 csapágyak­ban megvezetett 36 tengelyhez a 33 zárólap fixen kapcsolódik. A 33 zárólapot a 31 rugó a 37 ülékre szorítja. A 33 zárólapra fixen kap­csolt 38 vonóelem a 35 csigán át van vetve. Az 1. és 2. ábra szerinti takarmányszárítót működés előtt a laza magvú 6 körbálázott szálastakarmányt kör alakú végükkel az 5 lég­­befúvókra helyezik. A laza magvú bálaosz­lopokat legfölül tömör magvú bálákkal zárják 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents