199615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsés, kapillárpórusos anyagok, különösen szemestermények előszárított közeggel történő pulzációs szárítására

13

HU 199615 B

14

Táblázat (folyt.)

sségom,

T ?

T 4 r o -5 0 í r o 1 á s

1 á s + 5 i i

i h .10 d 6

<5 m é r 15 20 t o r t a

s é k ?-5

m, n

let Celsius apókba n

19

53

43

33

25 18

14

8

20

40

32

23

17 12

8

4

22

30

20

13

9 6

4

2

24

18

15

10

7 4

2

1

Ilyen adatok, illetve vizsgálatok adják meg azt az időt, amely alatt a II. lépcsőben a száradásnak be kell fejeződnie. Például 15°C-on tárolt 20% nedvességtartalmú adapteres kukoricánál ez az idő 5 nap ( = 120 óra). A továbbiakban szükség van annak ismertetésére, hogy mennyi az az aratási teljesítmény, amelyhez a berendezésünket alkalmazni kívánjuk. Ha ez például 10 t/óra, az I. szárítási lépcsőt ennek a befogadására kell alakítani, míg a II. lépcső 120 órás periódusának befogadására mintegy 1600 m3 tárolótér a szükséges, melynek alapterület-igénye 3 m-es rétegmagasságú betárolást feltételezve 533 m2, összesen például 6000 t terményre számítva, kb. 2700 m2 a hasznos tároló-alapterület-igény, melyet 5 db egyenként 533 m2-es (például box-szerüen kiképzett) részből célszerű összeállítani.

A 3. ábrán bemutatott szárítóberendezés kialakítása olyan, hogy a szárítóközeg-előállító berendezés a 15 fúvott levegőcsatorna közvetítésével valamennyi A, B, C, D, E tárolótér-részhez külön-külön csatlakoztatható. Ezzel megegyezőleg a 12 szállítópálya úgy csatlakozik a 11 elevátorhoz, hogy azzal valamennyi A, B, C, D, E tárolótér-rész tölthető, adott esetben üríthető legyen. A 31 válaszfalak és a 32 mozgatható zárólemezek segítségével az egyes A, B, C, D, E tárolótér-részek egymás után képezhetik a szárítási eljárás II. lépcsőjét. A szárítási idény kezdetekor a 11 elevátorQn érkező előszárított terményt az „A” tárolótér-részbe tápláljuk. Az ehhez kapcsolódó 32 zárólemez nyitott állapotban van mindaddig, míg az „A" tárolótér-rész megtelik és kiszárad. Az „A" tárolótér-rész kiszárítása alatt a „B" tárolótér-rész töltődik, majd az „A" tárolótér-rész 32 zárólemeze lezárandó és a „B” tartótér-rész 32 zárólemeze nyitandó, stb. A berendezések kialakítása során figyelembe veendő, hogy a termény az I. lépcső elhagyása után összességében a II. lépcsőben történő szárítás befejeződéséig van kitéve a már jellemzett bomlási folyamatnak. Emiatt vagy az I. lépcső végnedvességét, vagy a II. lépcsőben alkalmazandó szárítási időt kell megfelelően megválasztani.

A példaképpen ismertetett terményszárító energiafelhasználása a két lépcső összesített

fogyasztásából adódik. Az adott esetben 6000 t kukorica például 30% nedvességűről 14% nedvességűre történő szárítása során az első lépcsőben 30%-ról például 20%-ig, a máso- 2o dik lépcsőben 20%-ról 14%-ig történik a szárítás. Ennek összideje 600 óra. Eszerint az első lépcsőben 750 t, a második lépcsőben 6000—750=5250 t terményből 367,5 t a vízelvonás. Jó hatásfokú szárítást feltételezve 25 az első lépcsőben, például 3344 kJ/kg víz fajlagos hőfelhasználással, az első lépcső összhőigénye 2.5X109 kJ. A második lépcsőben 1/4 időben környezeti — például 15°C hőmérsékletű — levegővel történő szellőztetést, 1/4 időben 45°C-ra melegített környezeti levegővel va^ ló közbenső melegítést 1/4 időben teljesen szüneteltetett közegbetáplálást, és utána 1/4 időben 45°C-ra melegített 2 g/kg abszolút nedvességig leszárított levegővel 35 történő szárítást feltételezve, a II. lépcső energiaszükséglete a következő képet mutatja:

1 m2 tárolófelületre eső levegőszükséglet 160 kg/ó, 533 m2-re ez 85280 kg jó. Ha a környezeti levegő például 8 g/kg abszolút ned- 40 vességtartalommal rendelkezik és 15°C hőmérsékletű,

— 150 óra alatt 85280 kg/ó 45°C környezeti

levegő szolgáltatásának hőszükséglete 0,385X109 kJ;

— 150 óra alatt 85280 kg/ó 45°C hőmérsékletü, 2 g/kg nedvességtartalmú levegő szolgáltatásának hőszükséglete kb. ugyancsak

0.385X109 kJ;

a légszárítás hőszükséglete 76752 kg víznek 50 150 óra alatti elvonására

— 8000 kJ/kg víz fajlagos hőszükséglettel 0,614X10® kJ

— 2800 kJ/kg víz fajlagos hőszükséglettel 0,168X10® kJ.

Az összes hőszükséglet a II. lépcsőre b 1,384X10® kJ, illetve 0,938X10® kJ, a légszárítás hőszükségletének két értékével.

A II. lépcsőben történő szárítás fajlagos hőfogyasztása 3684 kJ/kg víz, illetve a kedvezőbb légszárítási hőfelhasználással 2552kJ/ 60 /kg víz.

A teljes terményszárítás fajlagos hőmérséklete a kedvezőtlenebb légszárítási hőfelhasználással 3475,6 kJ/kg víz, míg a kedvezőbb légszárítási hőfogyasztással 3076,5 kJ/ 65 /kg víz.

9