199615. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szemcsés, kapillárpórusos anyagok, különösen szemestermények előszárított közeggel történő pulzációs szárítására
HU 199615 B létén el lehet érni, míg ugyanezt 10 g/kg abszolút nedvességtartalomnál kb. 42°C terményhőfokkal lehet csak biztosítani. Ugyanakkor — ha a cél 15%-os terménynedvesség elérése — csupán kb. 1/3 időben való szárítóközeg-áramoltatás és így 1/3 időben foganatosított energiabetáplálás már biztosítja azt. Felismerésünk értelmében ez az idő-, illetve energiafelhasználás tovább csökkenhet a leírt több részművelet segítségével. így jegyezzük meg, hogy a Te egyensúlyi terményhőmérséklethez egy ennél magasabb szárítóközeg-hőmérséklet tartozik. A szárítóközeg hőmérséklete és a termény egyensúlyi hőmérséklete között a termény és a nedves levegő fizikai tulajdonságaiból levezetett ismert öszszefüggés az irodalomban megtalálható. A termény száradási tulajdonságainak és a szárítóközeg tömegáramának, valamint hőmérsékletének és abszolút nedvességének, felismert komplex és fentiekben leírt összefüggései tehát a szárítás kötött nedvesség!' szakaszában módot adnak a szárítás energiabetáplálásának szakaszolására és a szellőztetőközeg áramoltatásának időleges szüneteltetésére, valamint a szárítóközeg nedvességének szakaszos elvonására, vagy meghagyására. Mindezt együttesen pulzáló szárítási eljárásnak nevezzük. Mint láttuk, a felismert összefüggések módot adnak az eddig ismert kötött nedvesség-eltávolításhoz képest lényegesen csökkentett energiafelhasználásra és ugyancsak megnyílik annak lehetősége, hogy az eddig használatos terményszárítási-tárolási technológiákat jóval olcsóbb, jobban kihasznált berendezésekkel valósítsák meg, vagy a meglévő berendezéseket ilyenre alakítsák át. A találmány szerinti berendezés pél - daképpeni kiviteli alakját bemutató 2.ábrán látjuk, hogy a berendezésnek 3 szárítótere felül 1 belépési hellyel, alul pedig 2 kilépési hellyel rendelkezik. A 4 szárítótér-részhez alul 5 szárítótér-rész .csatlakozik, A 3 szárítótér mentén 7 befúvó levegőcsatorna húzódik, alsó 6 levegőcsatornarésszel. Ugyancsak a 3 szárítótér mentén helyezkedik el a 8 kifúvó levegőcsatorna, 9 kilépési hellyel és 10 levegőcsatorna-résszel. A 2 kilépési helytől a 11 elevátor vezet a 13 tárolóépítmény 12 szállítópályájához. A 13 tárolóépítmény 14 padozata alatt 15 fúvott levegőcsatorna helyezkedik el, pmelyhez 16 ventilátor csatlakozik. A 16 ventilátor 17 szívócsatornája két nyílású, melyek közül a 18 nyílás a környezeti levegő belépésére szolgál és 19 pillangószeleppel van ellátva. A 17 szívócsatorna az olajfűtésű 20 léghevítő 21 légterével van összekötve, melyben 23 olajégővel ellátott 22 tűztér található, 24 kéménnyel összeköttetésben. A 20 léghevítő előtt 26 pillangószeleppel ellátott 25 nyílás van, továbbá a 27 légszárító, amely felett 28 regeneráló helyezkedik el. A környezeti levegő beve9 zetésére szolgáló 30 nyílás 29 pillangószeieppel van ellátva. A 3. ábrán látható kiviteli alaknál lényegileg a 2. ábra szerinti alkatrészek szerepelnek, így ezeket nem ismertetjük, hanem a 2. ábrán alkalmazott hivatkozási jelekkel láttuk el. A 3. ábrán látható, hogy a 13 tárolóépítmény A, B, C, D és E tárolótér-részre van osztva a 31 válaszfalak és a 32 mozgatható záróelemek segítségével. A berendezés működése a következő: A 2. ábrán látható, hogy a berendezésbe az 1 belépési helyen lép be a nedves, frissen aratott termény—például kukorica — a 3 szárítótérbe és abból a 2 kilépési helyen lép ki, mintegy 20%-ig ieszárítva. A 3 szárítótér eredeti méretét a 4 szárítótérrész jelképezi, mely a szükségtelenné váló hűtés miatt az 5 szárítótér-résszel megnagyobbodik. Emiatt a korábbi 7 befúvó levegőcsatorna 6 levegőcsatorna-résszel megnövekszik. A 8 kifúvó levegőcsatornából a 9 kilépési helyen lép ki a nedves, munkát végzett szárítóközeg. A 8 kifúvó levegőcsatorna a 10 résszel bővül. (A levegőcsatorna-növekményeket eredményvonal ábrázolja). A például serleges 11 elevátor a száraz, a 2 kilépési helyen kilépő hütetlen terményt a 12 szállítópályára emeli, amely a 13 tárolóépítmény belsejében a terményt egyenletes, például 3 m magas rétegen szétteríti. A termény a levegőáteresztő, például merevített sodronyháló-szerkezetű 14 padozaton helyezkedik el, amely a 15 fúvott levegőcsatornán érkező szárítóközeget a teljes alapterületen egyenletesen elosztja. A szárítóközeget a 16 ventilátor nyomja a 15 fúvott levegőcsatornába. A 17 szívócsatorna két nyílású. A 18 nyíláson a környezeti levegő lép a rendszerbe, annak megfelelően, hogy a 19 pillangószelep nyitott, vagy zárt. A rajzolt állapotban a 19 pillangószelep zárt, ezért az áramlás az olajfűtésű 20 léghevítő 21 légteréből történik. A 29 pillangószelep nyitott állapotában a 30 nyíláson át belépő környezeti levegő a 27 légszárítóban az előírt mértékben elveszti nedvességtartalmát és így kerül a 20 léghevítőbe. Itt a 23 olajégő hatására felmelegedő 22 tűztér melegítő hatására az előírt hőmérsékleten kerül a 17 szívócsatornába. A 24 kémény a keletkező égéstermékeket vezeti el. A 28 regeneráló a 27 légszárító hatóanyagának folyamatos, vagy szakaszos vízmentesítésre szolgál. A regenerálás során felszabaduló hő hasznosítását nem ábrázoltuk. Ha a 29 pillangószelep zárt, a 25 nyíláson át a nyitott 26 pillangószelep engedi be a rendszerbe a környezeti levegőt a levegőmelegítő térbe. Ekkor a 17 szívócsatornába a környezeti levegő kerül, a 20 léghevítőben történő felmelegedés után. Mint a példaképpen kiviteli alakból látható, a 15 fúvott levegőcsatornába az eljárás során a legkülönbözőbb állapotú szárítóközeg juthat. Ezek: — közvetlen környezeti levegő; — meleg környezeti levegő; 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
