199612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés épület, különösen állattartó épület klimatikus viszonyainak javítására
HU 199612 B résben áramolva a 4 külső héjazat közvetítésével felvett hőmennyiség következtében magasabb hőmérsékletű levegő káros hőmennyiséget a példa szerinti esetben hőszigetelő anyagból álló 6 belső héjazaton keresztül a belső térnek nem tud átadni. A 4. ábra szerinti kiviteli példa a 3. ábra szerintihez nagymértékben hasonlít, ezért az azonos szerkezeti elemeket a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. Ebben az esetben a tetőgerinc vonalában a tető 7 belső héjazata az épület hosszában végighúzódó 21 nyílást tartalmaz, amely alatt 22 zsalulemez van elhelyezve. Ez a berendezés a következőképpen működik: a 8 ventilátor ebben az esetben az épület belső teréből elszívja és a szabadba juttatja a levegőt, vagyis a belső térben depressziót idéz elő. (A 3. ábra szerinti megoldásnál az épület belső terében túlnyomás uralkodik). A 8 ventilátorral előidézett szívás hatására a külső légtérből levegő áramlik a 13 nyílásokon át a 23 nyilaknak megfelelően a 11 és 12 légrésekbe (24 és 25 nyilak), és e légréseken átáramolva a 9 és 21 nyílásokon keresztül jut a 26 és 27 nyilakkal érzékeltetett útvonalon az épület belső terébe, ahonnan a 8 ventilátoron keresztül a szabadba távozik (28 nyilak). Ebben az esetben a beáramló levegőt a 11, 12 légrésekben az épület belső teréből származó transzmissziós hő előmelegíti, vagyis a légrésekben a külső tér hőmérsékleténél nagyobb hőmérsékletű levegő áramlik végig, másszóval a belső térbe előmelegített levegő kerül. Erre a klimatizálási technológiára például mérsékelt, vagy enyhén hideg időjárási körülmények között lehet szükség, és/vagy abban az esetben, ha a belső térben fejlődött hőmennyiséghez viszonyítva viszonylag csekély a szellőzési igény. A 4. ábrával érzékeltetett klimajavítási módszert az épületben alkalmazott tartástechnológia is indokolhatja, pl. battériás — alsó trágyakihordásos csirketartás esetében célszerű ezt az átlevegőztetési megoldást alkalmazni. Természetesen számos további megoldás is alkotható a találmány segítségével, a találmány alkalmazható más célú, például lakóépületek klimatizálására is. A találmányhoz fűződő fontosabb előnyős hatások következők: — megőrzi az épületszerkezet kiviteli egyszerűségét; — kedvező légátöblítési viszonyokat teremt; — alacsony létesítési költség mellett az üzemeltetés energia-igényét, és így az üzemeltetési költségeket csökkenti; — a külső épületszerkezet belső oldalán a felületi hőmérsékletet a belső léghőmérséklet közelébe hozza, ezzel az állatok sugárzásos hőcseréjét csökkenti és az állatoknak kedvező hőérzetet biztosít; — a termoneutrális viszonyok kialakításával az állatok genetikai potenciáljának magasfokú kihasználását, így igen kedvező termelési eredményeket nyújt. 7 SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Eljárás zárt belső terű kettős héjazatos külső térelhatárolású épület, különösen állattartó épület klimatikus viszonyainak javítására, azzal jellemezve, hogy a belső tér külső térelhatároló szerkezete(i) mentén a külső térelhatároló szerkezet belső héjazata (6, 7) és külső héjazata (4, 5) közötti légrésben (11, 12) a külső tér hőmérsékletétől eltérő hőmérsékletű levegőt áramoltatunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a levegőt a tető (3) és/vagy a fal (2) mentén is áramoltatjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a külső térelhatároló szerkezet mentén áramoltatott levegőt a belső térből áramoltatjuk el, és a külső térbe áramoltatjuk ki. (3. ábra). 4. A 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a belső térből eláramoltatott levegő helyére beáramoltatott levegőt felmelegítve vagy lehűtve bocsátjuk a belső térbe. 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a külső térelhatároló szerkezet mentén áramoltatott levegőt a külső légtérből áramoltatjuk az épület belső terébe, majd onnan ismét a külső légtérbe. (4. ábra). 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a külső légtérből a levegőt a tető (3) közelében, a falak (2) felső tartományában kialakított nyílásokon át áramoltatjuk a légrésekbe (11, 12), és részben a falak (2) talap-tartományában kiképzett nyílásokon (9), részben a tető (3) gerincének a tartományában kiképzett nyíláson (21) át áramoltatjuk az épület belső terébe. (4. ábra). 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a levegőt túlnyomás és/vagy szívás előidézésével áramoltatjuk. 8. A 3—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az áramoltatott levegő hőcseréjét a légrést határoló héjazatok legalább egy része felé hőszigeteléssel gátoljuk és/vagy más része felé hővezető közeggel elősegítjük. 9. Berendezés zárt belső terű, a külső térelhatároló szerkezetet is részben vagy egészben alkotó, egymástól távközzel (t) húzódó külső héjazatokkal (4, 5 és belső héjazatokkal 6, 7), valamint levegő áramoltatására szolgáló készülék(ek)kel, például ventilátorral (8) bíró épületek, különösen állattartó épületek klimatikus viszonyainak javítására, azzal jellemezve, hogy a héjazatok közötti légrés (11, 12) az épület belső terével és az épületet körülvevő térrel nyílásokon (9, 13) át kapcsolatban áll. 10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az épület külső térelhatároló szerkezetét részben alkotó külső héjazatai (4, 5) és belső héjazatai (6, 7) célszerűen főtartókon (9a) rögzített panelek, amelyeknek legalább egy része részben vagy 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
