199612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés épület, különösen állattartó épület klimatikus viszonyainak javítására
HU 199612 B A találmány tárgya eljárás, amely épületek belső klimatikus viszonyainak javítását, elsősorban állattartó épületekben tartott állatok környezetében termoneutrális hőmérsékleti zóna kialakítását szolgálja, és ezzel életfeltételeik legkedvezőbb klimatikus környezetét biztosítja. A klimatikus környezetet a találmány alkalmazása szempontjából a legáltalánosabban értelmezzük, és kialakításával kapcsolatos intézkedések során mind a szükséges oxigénellátást, a kellemes hőérzet előállítását, a szennyező gázok, nedvesség eltávolítását, mind egyéb tényezőinek biztosítását beleértjük. A találmány tárgyát képezi az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés is. Az állattenyésztésben egyre terjedő intenzív, nagyüzemi módszerek általában állattartó épületben alkalmazott tartástechnológia révén valósulnak meg. Ennek célja az állati szervezet számára szükséges legkedvezőbb klimatikus viszonyok minél tökéletesebb biztosításával az állatok genetikai potenciáljának (mint például a hús-, tej-, tojáshozam, állatszaporulat stb.) minél tökéletesebb kihasználása, meghatározott termelési lehetőségek elérése. Gazdaságossági szempontok az állattartó épületek nagysűrflségü betelepítését kívánják meg. A klímafeltételek között az egyik legjelentősebb az állati test körül a semleges (termőneutrális) hőmérsékleti zóna kialakítása, vagyis a kellemes hőérzet biztosítása. Az állati test és környezete közötti hőtranszport egyik legjelentősebb tényezője a környezetben levő felületek felé, vagy azok felől történő hősugárzás. A sugárzással leadott vagy nyert hőmennyiség .■» többek között — a sugárzó felületek hőmérsékletétől és a hőcserében résztvevő tárgyak távolságától függ. Magától értetődik, hogy adott külső klimatikus viszonyok mellett megkívánt mikroklíma az épületet határoló szerkezetek műszaki jellemzői egy részének előírását tételezi fel. A követelmények meghatározása hő- és anyag-áramok mérséklését teszi lehetővé. A jelenleg általánosan elterjedt gyakorlat szerint a különböző külső klimatikus és meteorologikus körülmények mellett a legkedvezőbb épületen belüli klimatikus viszonyokat szellőztetéssel állítják elő. Ha a külső, alacsony hőmérsékletű határoló szerkezetek következtében a sugárzással leadott hőáram nagy, a szellőző levegő előmelegítésével, fűtésével érik el, hogy az állat összes száraz hőleadása kívánt határok között maradjon. Magas hőmérsékletű határoló szerkezetek esetén intenzívebb légcserével javítják a hőérzetet, vagy hűtik a szellőzőlevegőt. Ezen intézkedések sem eredményeznek azonban egyenletes, az állattartó tér egészére egyformán ható eredményt. Ennek következménye, hogy az állatok a határoló szerkezetek melletti térrészt nem szívesen használják, elkerülni törekszenek, következmény1 2 képpen a tartózkodási tér fennmaradó része túlzsúfolttá válik. Ily módon — vagy ennek figyelembe vételével — a szükségesnél nagyobb épületeket kell adott állatszám elhelyezésére létesíteni, vagy az állatok zsúfolódása miatt kedvezőtlen komfortérzetű körülmények alakulnak ki, és csökken az állattartás eredményessége. Az előzőekben ismertetett intézkedésekhez kialakult szerkezeti megoldások, általánosan alkalmazott berendezések kapcsolódnak. Az állattartó épület hagyományos szerkezetű, vagy hőszigetelt könnyűszerkezetű, amelynek — általában oldalsó — határolófelületén szellőzőnyílások vannak kialakítva. A szellőzőnyílások egyrészéhez többnyire beszívó-pipák, kifúvó csövek, ventilátorok, thermoventilátorok, ventilátoros hűtő-fűtőberendezések és hasonlók csatlakoznak. A kényszerszellőztető berendezések és szellőzőnyílások célszerű elrendezésével biztosítják az állattartó tér levegővel történő megfelelő átöblítését, és a lehetőség szerint egyenletes belső klímát. Az ismert berendezések — eltekintve a hűtő-fűtőberendezésen való átáramoltatástól — közvetlenül a külső légtérből szívják be, illetve közvetlenül a külső légtérbe juttatják ki a szellőző levegőt. Az állattartó épületek belső klimatikus viszonyainak javítására további megoldások is ismertek. A 27 12 649. sz. NSZK szabadalmi leírás szerint fűtő és abszorpciós levegőkészülékkel ellátott kényszerszeliőztető-berendezésbe épített hőcserélőkkel hoznak létre kívánt hőmérsékletű és páratartalmú levegőt, amelyet elosztva juttatnak be az állattartó épületbe. A 176.744 sz. magyar szabadalmi leírás szerint részben perforált álmennyezet fölött rendeznek el fűtő-, adott esetben hűtőberendezéseket, és az álmennyezet perforációs tényezőjének változtatásával szabályozzák a légáramlást, és ezzel alakítják a levegő kívánt hőmérsékletét, az álmennyezettel pedig egyenletes beáramlási körülményeket biztosítanak. A 177. 330. sz. magyar szabadalmi leírás szerinti megoldás a mennyezet síkja alatt elrendezett légkondicionálók, és sajátos kialakítású vízbepermetezéssel kiegészített ventilátorok alkalmazásával javítja a bejuttatott levegő jellemzőit. A Horn P. szerkesztésében megjelent „Baromfitenyésztők Kézikönyve“ (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1981) 252—253. oldalán ábrával illusztráltan ismerteti az állattartó épületekkel szemben támasztott követelményeket, éá kettős héjazató ún. hidegtető alkalmazását javasolja, átszellőztetett tetőszerkezettel. A fent részletezett körülmények lényegileg meghatározzák a létesítési és az üzemeltetési költségeket, amelyek között igen jelentős a szellőző levegő által szállított hőmennyiséggel, mint veszteségforrással kapcsolatos költségtényező. Valamennyi, az előzőekben ismertetett megoldásnál ugyanis a belső klima2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
