199610. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés különböző halmazállapotú tüzelőanyagokkal fűtött tüzelőberendezésekhez kapcsolódó tűzterek begyújtás előtti kiszellőztetésére

A találmány tárgya kapcsolási elrendezés különböző halmazállapotú tüzelőanyagokkal fűtött tüzelőberendezésekhez kapcsolódó tűz­­terek begyújtás előtti kiszellőztetésére, ame­lyek közül legalább egy szilárd vagy olaj­­tüzelésű és legalább egy gáztüzelésű tüzelő­­berendezés, és amelyeknél a tűzterekhez csap­pantyúval ellátott füstcsatornák csatlakoznak és ezek kéménybe vannak bekötve. Ismeretesek azok a műszaki, biztonsági előírások, amelyek megszabják a tűzterekből elvezetendő füstgázok berendezéseinek kiala­­kitását. Ezek szerint gáztüzelésű berendezés­ből távozó füstgázok nem vezethetők be olyan füstcsatornába és kéményjáratba, amelyben cseppfolyós vagy szilárd tüzelőanyag eltüzelé­séből származó füstgázok is áramolnak. Ez az előírás abból a megfontolásból származik, hogy a szilárd tüzelőanyaggal fűtött beren­dezésből — pl. kazánból — távozó füstgáz a füstcsatornában és a kéményben is még izzó szénrészecskéket tartalmazhat és a gáztüze­lésű kazán fűtésének beindításakor a tűztér kiszellőztetése idején éghető gázok juthatnak a közös füstcsatornába, illetve kéménybe, ahol ezen izzó szénrészecskék azt berobbanthatják. Robbanásveszélyes állapot tehát megfelelő tüzelőanyag-égés-levegő keverék keletkezése­kor a gáz és olajtüzelésű berendezés indítá­sakor a tűztér kiszellőztetésének időszakában van, lásd dr. Lévai András, dr. Zettner Tamás: „Hőerőművek“ IV. kötet, 2.52 fejezet (Műszaki Könyvkiadó, 1971.). A gáz és olajtüzelésű tűztér kiszellőztetése után ugyanis a gáz és olajégők atomatikusan meggyújtják a tűztérbe bevezetett olajat, illetve gázt. így már a tűz­­térben lezajlik az égés és a füstcsatornába éghető anyag a füstgázokkal nem juthat. Eb­ből az is következik, hogy ha olaj vagy gáz­tüzelésű tüztérben az égést folyamatosan fenn­tartjuk, és sztöchiometriailag megfelelő meny­­nyiségű oxigént juttatunk be, akkor a tűztér­­ből távozó füstgázok éghető gázokat nem tar­talmazhatnak és így azok nyugodtan össze­keverhetek más tűzterekből származó füst­gázokkal is, még olyanokkal is, amelyek izzó részecskéket tartalmaznak. A robbanásveszély elkerülése érdekében ezideig olaj és gáztüzelésű tűzterek füstgá­zainak elvezetésére egymástól és a széntü­zelésű tűzterek füstgázaitól elkülönített füst­­csatornákat és kéményeket építettek. Több kisebb keresztmetszetű füstcsatorna és ké­mény építési költsége viszont mindig na­gyobb, mint egy közös füstcsatornáé és ké­ményé. Kéményméretezési eljárásokat ismer­tet Meszlényi Celesztin: „Áramlásbiztosítóval ellátott távfogyasztó készülék égéstermékét elvezető egyedi kéményméretezési eljárások“ című cikke (Épületgépészet, 1977., VI. füzet). A találmány feladata olyan megoldás biz­tosítása, amely lehetővé teszi különböző hal­mazállapotú tüzelőanyagok elégetéséből szár­mazó füstgázok közös füstcsatornába és közös kéménybe való biztonságos elvezetését a be- 2 1 gyújtási időtartam alatt is anélkül, hogy rob­banásveszélyes üzemállapot állna elő. Ezt a feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a szilárd vagy olajtüzelésű tüzelőberendezés­hez kapcsolódó tüztérből kiinduló füstcsator­nába elhelyezett csappantyúról vezérelt, a gáz­tüzelésű tüzelőberendezéshez kapcsolódó tűz­­térből kiinduló füstcsatornába elhelyezett csap­pantyúja és ugyancsak a csappantyúról vezé­relt, a füstcsatornáról — a füstgáz áramlás­irányát nézve a csappantyú előtt — leágazó szellőztetőcsatornája és ebben elhelyezett csappantyúja van és ez a két csappantyú egymással ellentétes értelemben működőén van egymással összekapcsolva, a füstcsator­náknak a csappantyúk utáni füstcsatorna sza­kaszai közös füstcsatorna révén közös kémény­be vannak vezetve. Célszerűen a füstcsatornába beépített füst­gáz csappantyúban semleges gázzal vagy sű­rített gázzal, pl. levegővel táplált elemek, előnyösen fúvókák vannak elhelyezve. Előnyösen az elemeket a sűrített gáz vagy semleges gáz forrásával összekötő vezetékbe a szilárd tüzelőanyag tüzelőberendezésről ve­zérelt szabályozószelep van beépítve. A találmány szerinti megoldással az olaj- és gáztüzelésű tüzelőberendezések begyújtása előtt az ezekhez kapcsolódó tűztér kiszellőz­tetése nem a széntüzelésű tüztérből származó füstgázok elvezetésére szolgáló füstcsatornán és kéményen keresztül, hanem egy ettől tömí­­tett csappantyúval elzárható, külön szellőz­tető csatornán keresztül megy végbe. A szel­­lőztetési időszak elteltével és az olaj vagy gáztüzelésű égők begyújtásával egy időben pedig ez a megoldás összeköttetést biztosít a különböző halmazállapotú tüzelőanyagokkal fűtött tüzelőberendezésekhez kapcsolódó tűz­terekből származó füstgázok közös füstcsa­tornája és kéménye között. A találmány szerinti megoldásnál tehát különböző halmazállapotú tüzelőanyagok füst gáza közős kéményen vezethető el, ami azt jelenti, hogy nem kell minden tüztérnek önálló kéményt létesíteni, vagy pedig a különböző halmazállapotú tüzelőanyagok füstgázait kü­­lön-külön füstcsatornában és kéményben el­vezetni. Tehát jelentős munka és anyag ta­karítható meg. Azáltal, hogy a találmány szerinti megol­dással az olaj és gáztüzelésű tűzterek be­gyújtás előtt kiszellőztethetők, a robbanás­­veszély elkerülhető. A semleges gáz, vagy sűrített gáz alkalma­zása a füstgázcsappantyú és a füstcsatorna közötti rés tömítésére megakadályozza, hogy a tűztér kiszellőztetésének időszakában éghető gáz jusson be a közös füstcsatornába és kéménybe. A találmány részletesebben az 1. rajz alap­ján ismertetjük, amely a találmány szerinti el­rendezés példakénti kiviteli alakját tünteti fel vázlatosan. A szilárd tüzelőanyaggal vagy olajjal üze­meltetett 2 tüzelőberendezés és a gázzal üze-4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents