199606. lajstromszámú szabadalom • Eljárás belső csővezetékfelület korrózióvédelmére

HU 199606 B 1 A találmány tárgya eljárás belső csőveze­tékfelület korrózióvédelmére, amely eljárás csővezetékek építésénél és üzemeltetésénél ke­rülhet alkalmazásra. Jelenleg a belső csővezetékfelületek korró­zióvédelme egy meglehetősen akut probléma. Különösen fontos az üzemeltetett csővezetékek belső felületének védelme, mivel ezt a felü­letet állandóan nedvesíti a szállított folyadék, például víz. Mielőtt a belső csővezetékfelü­letre védőréteget visznek föl, a felületet meg kell szárítani. A felületet azonban közvetlenül a védőréteg felhordása előtt kell megszárítani, különben a csővezeték fala az atmoszférából kiváló nedvesség hatására ismét nedves lesz. A technika mai állása szerint számos kü­lönböző eljárás ismert a belső csővezetékfe­lületek korrózióvédelmére. A 136 986 sz. SU szerzői tanúsítvány alap­ján ismert például egy eljárás belső csőfelület bevonására, ahol a csőbe rugalmas tömlőt vezetnek be, ebben nyomást létesítenek és a cső és tömlő közötti térközből a levegőt el­vezetik. Ezen eljárás hátránya a gyenge be­vonási minőség, amely a cső és tömlő közötti térközben maradó levegőzónák következmé­nye, valamint a technológia nehézkessége, ami a cső és tömlő közötti térközből való levegőelvezetés bonyolult műveletének tud­ható be. Ismert továbbá a 678 253 sz. SU szerzői tanúsítvány alapján egy másik eljárás belső csővezetékfelületek védelmére, amely egy hő­re lágyuló (termplasztikus) műanyagból ké­szült tömlő csővezetékbe való bevezetéséből, a tömlőnek a tömlő belsejében létesített túl­nyomás által a belső csővezetékfelülethez tör­ténő szorításából és a ievegőnek a cső és tömlő közötti térközből a csővezeték fokozatos melegítése melletti kivezetéséből áll. Ennél a megoldásnál hátrányt jelent a technológia körülményessége, a gyenge bevonási minőség és a technológiai lehetőségek korlátozottsága. Ismert ezenkívül az 1 024 653 sz. SU szer­zői tanúsítvány alapján egy olyan eljárás belső csővezetékfelületek bevonására, amely­nél flexibilis tömlőt vezetnek a csővezetékbe, ezt túlnyomás létesítésével a belső csővezeték­felülethez szorítják és a csővezetéket a mele­gítési zóna fokozatos elmozdítása mellett me­legítik. A tömlő csővezetékbe való bevezetése előtt a tömlő végét kifordítják és visszahajt­ják, és a csővezeték homlokoldalán annak kerületén rögzítik, míg a túlnyomást a ki­fordított tömlőfelületek között képződött tér­ben hozzák létre. A találmány által megoldandó feladat olyan eljárás létrehozása belső csővezetékfe­lületek korrózióvédelmére, amely egy flexibi­lis tömlő csővezetékbe való bevezetésekor ak­kor is biztosítja a belső csővezetékfelület elekt­rokémiai védelmét, ha a flexibilis tömlő már nem tömör. A kitűzött feladatot azáltal oldjuk meg, hogy a csővezetékek belső felületének korró­zióvédelmére szolgáló eljárásnál, amely egy 2 2 flexibilis tömlő csővezetékbe való bevezetésé­ből és annak a belső csővezetékfelülethez való szorításából áll, a tömlőt a csővezetékbe való bevezetés előtt a találmány értelmében fém­réteggel vonjuk be. A találmány szerinti eljárás biztos korró­zióvédelmet nyújt a csővezeték számára akkor is, ha a flexibilis tömlő már nem tömör. Ezt a fémréteggel bevont tömlő révén érjük el. Ha a tömlő elveszti tömörségét, a csővezeték fémje és a tömlőn levő fémréteg között elektro­kémiai potenciál jön létre, amely lelassítja a korróziós folyamatot a csővezetékben, miáltal megnő a csővezeték élettartama és üzembiz­tonsága. A találmány egyik lehetséges foganatosí­­tási módja értelmében a külső tömlőfelületet vonjuk be fémréteggel. A találmány egy másik lehetséges fogana­­tosítási módjánál a belső tömiőfelületet von­juk be fémréteggel. Különösen célszerű úgy eljárni, hogy a flexibilis tömlő csővezetékbe való bevezetése előtt egy perforált flexibilis tömlőt vezetünk be, majd. ebbe vezetjük be a fémréteggel bevont flexibilis tömlőt. A perforált flexibilis tömlő alkalmazása elősegíti az elektrokémiai potenciál kiegyen­lítődését a teljes csővezetékhosszon, miáltal lényegesen megnő a belső csővezetékfelület korrózióvédelmének megbízhatósága. A találmány egyik előnyös megvalósítási módja értelmében a flexibilis tömlőn levő fémréteget és a csővezetéket elektromosan egy egyenáramú áramforrás különböző pólu­saira kapcsoljuk. A találámány ezen megvalósítási módja lehetővé teszi, hogy lényegesen növeljük a csővezeték korrózióvédelmének megbízhatósá­gát és ezzel üzemeltetési élettartamának meg­hosszabbítását. Ha a tömlő a csővezetékből származó folyadéknak a tömlő és a csőveze­ték közötti résbe való behatolása miatt már nem teljesen tömör, akkor a csővezeték és a tömlőn levő fémréteg között elektromos po­tenciál jön létre. Ennek során védőréteget ké­pező fémionok jutnak a fémrétegből a cső­vezeték falára a tömlő károsodási tartomá­nyaiban. Ha a flexibilis tömlőn levő fémréteg az áramforrás pozitív pólusával, míg a cső­vezeték a negatív pólussal van összekötve vagy fordítva, akkor a belső csővezetékfelü­leten egy galvánikus védőréteg, mégpedig egy katódos vagy anódos védőréteg jön létre, a flexibilis tömlőn levő fémréteg elektrokémiai tulajdonságainak megfelelően. A találmány további előnyeit az alábbiak­ban kiviteli példák kapcsán ismertetjük rész­letesebben. A találmány szerinti, belső csővezetékfelü­letek korrózióvédelmére szolgáló eljárás abból áll, hogy egy flexibilis tömlőt fémréteggel vonunk be, ezt bevezetjük a csővezetékbe és hozzászorítjuk a belső csővezetékfelülethez. A tömlő fémréteggel való bevonása tör­ténhet egy oldalon, vagyis kívülről vagy be-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents