199602. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó szelep

HU 199602 A 1 A találmány tárgya szabályozó szelep fő­ként változó nyomású vezetékhálózatok ré­szére, a nyomásváltozástól független közeg­mennyiség szolgáltatására, amely szabályozó szelep, szelepházat, a szelepházban elhelyez­kedő szabályozó idomot, és a szabályozó ido­mot a szelepházzal összekapcsoló elemeket tartalmaz, a szelepház a vezetékhálózatba való csatlakoztatásra alkalmas kapcsolati helyekkel rendelkezik, a szelepház belsejének a szabályozó idom környezetében elhelyez­kedő. felülete és a szabályozó idom felülete közötti szabad keresztmetszetei pedig a közeg áramlási irányába esően, a szelepház és a szabályozó idom által meghatározott szabá­lyozó résig csökkenő értékűek. Ismert tény, hogy a közművesítéssel a vízhálózatra kapcsolt fogyasztó helyek számá­nak növekedésével a fajlagos vízfelhasználás is emelkedik. Ennek eredményeként a vízfo­gyasztás bizonytalanná válik, mert a vízforrá­sok és a hálózat teljesítménye nem mindig áll arányban a fogyasztással. A fokozott egyidejű fogyasztás a túlterhelt hálózatoknál a nyomás esetében nyilvánul meg, és ez azt jelenti, hogy az egyes magasabb helyeken lévő fogyasztók — lakótelepi laká­sok fölső szintjei — nem jutnak vízhez. Hozzá tartozik a problémához, hogy a kényelem növekedésével maguk a fölhasználok is túl­zott vízfelhasználásukkal hozzájárulnak a vízhiány kialakulásához. A vízpazarlást elő­segíti, hogy meglévő vízvételi szerelvények teljesítménye meghaladja az építésügyi sza­bályzatokban előírt legnagyobb kifolyó víz­­mennyiséget. A cél az előzőek alapján a szabályzatnak megfelelő vízkibocsátás megvalósítása és an­nak megakadályozása, hogy ennél nagyobb mennyiségű víz vételezésére legyen lehetőség függetlenül a felhasználók szándékától és at­tól, hogy a kifolyó milyen szinten van. A kitűzött célt megvalósító találmányi gon­dolat alapja a felismerés, hogy egyenletes vízkibocsátást az egyes fogyasztók vagy fo­gyasztó csoportok elé iktatott, a hálózati nyo­más változásától független állandó vízmennyi­séget adó szabályozó szeleppel lehet megvaló­sítani. A találmányi gondolatnak megfelelő sza­bályozó szelep főként változó nyomású veze­tékhálózatok részére, a nyomásváltozástól független közegmennyiség szolgáltatására, amely szabályozó szelep szelepházat, a sze­lepházban elhelyezkedő szabályozó idomot, és a szabályozó idomot a szelepházzal össze­kapcsoló elemeket tartalmaz, a szelepház a vezetékhálózatba való csatlakozására alkal­mas kapcsolati helyekkel rendelkezik, a sze­lepház belsejének a szabályozó idom környe­zetében elhelyezkedő felülete és a szabályozó idom felülete közötti szabad keresztmetszetei pedig áramlási irányba esően, a szelepház és a szabályozó idom által meghatározott szabályozó résig csökkenő értékűek, oly mó­don van kialakítva, hogy a szelepnek a sze-2 2 lepházban lévő, az áramlás irányába csök­kenő méretű, célszerűen kúp alakú szűkítő tere van, amely a szűkítő tér átbocsátó nyí­lásában végződik. A szűkítő térben az átbo­csátó nyílásba szabályozó idom helyezkedik el, és a szabályozó idomot csap tartja. A szelep­ház kiömlési oldalába a szabályozó idom veze­tő csapját megvezető és a folyadékot áteresz­tő kiömlő résekkel ellátott terelő test van beerősítve. A vezető csapot a szabályozó idom, valamint a terelő test között elhelyezkedő rugó veszi körül. A szelepház, a szabályozó idom és a terelő test pedig fékező teret fog közre. Jellemzője lehet a szabályozó szelep kivi­teli alakjának, hogy az átbocsátó nyílás és a rugó ellenébén. nyomásváltozáskor elmozdul­ni képes szabályozó idom között, a szabá­lyozó idom szabályozó felületének alakja által meghatározott, a kívánt mennyiségű áramló közeget átengedő méretű, gyűrű alakú sza­bályozó rés van. Másik jellemző szerint a szelepház cső kapcsoló idomként, pl. karmantyúként van k alakítva. A találmányt és annak működését kivi.« példán, rajz segítségével ismertetjük köü­­lebbről. A mellékelt ábrán egy csőkapcsoló karmantyúként kialakított szabályozó szelep metszetét szemlélhetjük. A szabályozó szelepnek 1 szelepháza van, mely a két végén a 13 menetekkel kapcsolódik a csőhálózathoz. Az 1 szelepházban az „A“ áramlás irá­nyában csökkenő méretű, kúpalakú 8 szűkítő tér van, amely a 9 átbocsátó nyílásban vég­ződik. A 8 szűkítő térben található -a 9 átbocsátó nyílásba benyúló 3 szabályozó idom, amelyet a 4 csap tart. Az 1 szelepház kiömlési oldalába a 3 szabályozó idom 4 csapját megvezető és a folyadékot áteresztő 12 kiömlő résekkel ellátott 2 terelő test van beerősítve az 1 sze­lepházban kialakított horonyban elhelyezett 6 rögzítő gyűrű segítségével. A 3 szabályozó idom és a 2 terelőtest között a 4 csapot körülvevő tekercs alakú 5 rúgó van. A 4 csap kicsúszását a megvezető 2 terelő testből a 7 alátét akadályozza meg. Az 1 szelepház, a 3 szabályozó idom és a 2 te­relő test a 11 fékező teret fogja közre. A 9 átbocsátó nyílás a példa szerinti kivi­teli alak esetén egy kör alakú felület, amely az 1 szelepház belsejében kialakított csonka­kúp alakú 8 szűkítő tér legkisebb keresztmet­szetével egyezik meg. Ennek a körfelületnek egy részét elfoglalja a 4 csapon elhelyezett és a 9 átbocsátó nyílásba benyúló 3 szabályozó idom. A 8 szűkítő tér legkisebb keresztmet­szetének külső kerülete, és a 3 szabályozó idom 3a szabályozó felületének a 9 átbocsá­tó nyílás síkjába eső metszetéből adódó ke­rülete egy köralakú felületet határoz meg. Ez a körgyűrű alakú felület a 10 szabályozó rés, amely mindenkori része a 9 átbocsátó nyílásnak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents