199579. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főleg puha talajon létesített töltés, út, vagy hasonló vonalas létesítmény alapozásának kialakítására
1 A találmány tárgya eljárás, amely főleg puha talajra létesített töltés, út, vagy hasonló vonalas létesítmények alapozásának kialakítására vonatkozik. Az alapozás geotextília felhasználásával, kőbordák vagy kavicscölöpök építésével állítható elő. A szerves vagy puha talajon való töltésépítés mindig költséges alapozási munkát jelent, melyek ismert megoldásai az alábbiakban foglalhatók össze. Teljes talajcsere esetén, mikor is a szerves, puha réteget a töltés teljes hosszában, a töltésláb szélességét meghaladóan az alatta lévő teherviselő talajig eltávolítják és helyét sze'mcsés anyaggal, kővel vagy homokos kaviccsal töltik vissza. A kavics-cölöpökkel való alapozásnál a szerves talajon átfúrással, vibroflotációs eljárással vagy veréssel kavicscölöpöket létesítenek. A cölöpök egymástól való távolsága 5—8 D, (D= a cölöp átmérő), amely rendkívül sűrű kiosztást jelent. E két alapozási mód jelentős költségtöblettel jár, mivel a munkagépek részére külön terepelőkészítés is szükséges. , Ismert modern eljárás a műszaki textília (geotextília) alkalmazása. A terep előkészítése után leterítik a műszaki textíliát (pl. Terfilt) és ezt előterhelik. Gazdaságos kialakítás, de hátránya, hogy a töltést és a felépítményt (utat, vasutat) csak a süllyedés lezajlása után (ez több hónap esetleg év) lehet megépíteni. A 10 m-nél vastagabb puha talaj esetén a talajcsere anyagát robbantással juttatják a szerves réteg helyére. A gyakorlatban alkalmazott megoldások azt mutatják, hogy a puha, mint pl. a tőzeg és hasonló talajoknál már kis teher esetén is nagy süllyedések lépnek fel. A töltés- vagy útépítési munkák folyamán ezeknél a talajoknál rendkívül nagy költségű technológiákat kell megvalósítani. A találmány célja a fent említett nehézségek leküzdése, megoldása és egyben olyan építési eljárás kialakítása, amellyel a 4— 10 m-es vastagságú puha talajra kerülő földművek alapozását megnövelt terhelés mellett is, gazdaságosan, gyorsan és egyszerű eszközökkel lehessen végrehajtani. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a földművek alatti puha talaj teljes területére felfekvő húzóerőt is felvevő geotextíliát úgy helyezzük el, hogy azt alátámasztó szerkezetbe, pl. kőbordákba befogjuk, akkor a várható süllyedéseket minimálisra csökkentjük. Ugyanis a kőbordába vagy akár kavicscölöpbe befogott geotextília a felületére ható terhelésből származó merőleges erőket, rugalmasan ágyazott húzott hálóként, az alátámasztó szerkezeten át a teherbíró altalajra közvetíti. A felismerés részét képezi az is, hogy az alkalmazott geotextília (netlon, netfil, stb.) a befogás folytán csökkenti a földmű alatti benyomódásokat és dinamikus hatások (vasúti-közúti terhelés) foly-2 2 tán keletkező lengő mozgásokat. Továbbá ezen hatások révén fellépő hullámok (rezgési) továbbterjesztését esetleges szuperponálását is meggátolja. E gátló csökkentő hatások mindenkor az alkalmazott geotextília (háló, lemez) és a borda vagy cölöp kiosztása szerint érvényesülnek. A kitűzött célnak megfelelően a találmány eljárás főleg puha talajon létesített töltés, út, vagy hasonló vonalas létesítmény alapozásának kialakítására, geotextília felhasználásával és alátámasztó szerkezet építésével, melynek során a töltés vagy hasonló létesítmény teherbíró talajrétegébe benyúló alátámasztó szerkezetet pl. kereszt- és/vagy hosszirányú kőbordákat vagy kavicscölöpöket építünk be, majd a puha talajra geotextíliát fektetünk, amelyet a töltés, a kőbordák vagy kavicscölöpök anyagával lehorgonyzunk, szükség szerint a geotextília és az alátámasztó szerkezet felületére legalább 20— 30 cm vastagságú homokos kavicságyazatot terítünk. A találmány szerinti eljárás az eddig ismert technológiákkal összehasonlítva több előnnyel rendelkezik. Ezek részben műszaki, részben gazdasági természetűek. A műszaki előnyök között fontos az, hogy egyszerű eszközökkel, olyan teherelosztó szerkezetet tudunk létrehozni, amellyel az eddigi nagymérvű süllyedést minimálisra csökkentjük. Kedvező az is, hogy a kőbordába befogott geotextíliával vagy lemezzel egy olyan felületet alakíthatunk ki, amely fokozott teherbírásra képes. A gazdasági előnyök között a legfontosabb az, hogy jelentős idő- és költségmegtakarítást eredményez. Előny az is, hogy más járulékos, vagy ideiglenes szerkezeti beépítést nem igényel. A találmányt kiviteli példákon, ábrák alapján mutatjuk be. Ezek közül az 1. ábra a töltés-alapozás felülnézetét (a töltés ábrázolása nélkül), míg a 2., 3. ábra a töltés alapozásának kereszt- és hosszmetszetét mutatja be, a 4., 5., 6. ábrák a töltés-alapozás cölöppel való kialakítását keresztmetszetben, felülnézetben és hosszmetszetben szemléltetik. Az 1. ábrán látható az alátámasztó szerkezet, amely hossz- és keresztirányú 1 kőbordákból épül ki — amelyeknek elhelyezését és kialakítását célszerűen az alapozás területének és talajfizikai adottságainak ismeretében kell meghatározni. Továbbá bemutatjuk még a 6 töltés alatti puha talaj területére elhelyezett 2 geotextíliát vagy lemezt. A 2. ábra a 6 töltés alapozásának keresztmetszetben való ábrázolását szemlélteti. Az 1 kőbordán felfekvő és befogott 2 geotextília látható. Az 1 kőborda a puha 4 talajon át benyúlik az 5 teherbíró talajrétegbe és a 6 töltéstest alá, ahol legalább 20—30 cm vastagságban a geotextíliára a 3 homokos kavicságyazat kerül. A 3. ábra a 6 töltéstest hosszmetszeti ábrázolásával bemutatja, hogy a 4 puha talajra helyezett 2 geotextiiiának az 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
