199577. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőkezeléssel és nyomással rögzíthető textil díszítő kellék előállítására

2 1 A találmány tárgya eljárás hőkezeléssel és nyomással rögzíthető, ón. felvasalható tex­til díszítő kellék előállítására. A találmány szerinti eljárással előállított díszítő kellékek főként textil ruházati termékek utólagos fel­díszítésére alkalmazhatók. A találmány sze-. rinti eljárás során hordozó textíliára hurok­öltéssel mintázatot formáló hímzést készí­tünk. A hímzést színoldalon hímzőfonállal (felső szál), fonák oldalon pedig hőre olvadó modifikált szintetikus szállal (alsó szál) ké­szítjük. Többféle mód ismert a különböző kész textiltermékek hímzéssel történő utólagos dí­szítésére. Ilyen mód például a textiltermék közvetlen hímzése, díszítő mintázatot hím­zés formájában hordozó textíliának a textil­­termékre való rávarrása, a legkülönfélébb módokon való felragasztása, valamint a dí­szítő kellék hőkezeléssel és nyomással tör­ténő rögzítése. Gazdaságossági szempontok­ból napjainkban az utóbbi eljárás került elő­térbe. így ismert az 1.002.725 ljsz. francia sza­badalmi leírás, amely különböző hordozó anya­gok, például textil, képlékeny anyagú filmek­kel vagy rétegekkel való bevonási eljárását ismerteti. Az eljárás során megfelelően elő­kezelt, például szövet esetében igen híg alu­mínium-szulfát oldattal impregnált szövetre PVC tartalmú emulziót visznek föl, majd 165°C hőmérsékletű, számottevő 20 kg/cm2 nyomás mellett kifejtett hőkezeléssel a PVC-t a textíliába mintegy beleolvasztják. Ismert továbbá a 3.343.583 ljsz. NSZK közzétételi irat, amely olyan textília díszítő anyagot is­mertet, amelynél a díszítést adó hordozó, pél­dául alumíniumfólia kimélyítéseibe hőre lá­gyuló poliamidot kennek. A díszítést oly mó­don alakítják ki, hogy a díszítő hordozót az egyik oldalán lévő poliamid hőkezelésével mintegy ráragasztják a díszítendő textíliára. A 3.038.188 ljsz. NSZK közzétételi irat az előbbihez hasonló, hőre olvadó ragasztóanyag­gal rögzíthető rétegként leginkább fémréteg­ként megjelenő díszítő anyagot ismertet. A felsoroltakból kitűnik, hogy vagy egy folytonos felülettel rendelkező, tulajdonkép­pen fémfólia rögzítését oldják meg a ragasz­tóanyag 170°C körüli hőmérsékleten történő aktiválásával, vagya díszíteni kívánt szövetet hőkezeléssel képlékennyé alakított PVC-vel mintegy „átitatják". E megoldások közös hát­ránya, hogy viszonylag magas hőmérsékle­tű hőkezelést igényelnek, amelyet a fémfó­lia helyett más anyagú kellék, például hím­zés, károsodásmentesen kevésbé várhatóan visel el, valamint az, hogy hímzés esetében, annak rögzítésekor a ragasztó anyag a hím­zés szálai között előszivárogva a hímzés fe­lületét, kedvezőtlenebb esetben a szövet fe­lületét is elszínezheti, ami esztétikai szem­pontból nem megfelelő. A felsorolt nehézségek feladattá tették olyan hőkezeléssel és nyomással rögzíthető 2 textil díszítő kellék előállítási eljárás kidől-, gozását, amely alacsonyabb hőmérsékleten is rögzíthető kelléket eredményez és felhaszná­lásakor a hőközlés nem károsítja sem a min­tázatot, sem a díszítendő textjlterméket. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy céljainknak olyan textil díszítő kellék felel meg, amelynek hordozó textíliája modi­fikált szintetikus szál lágyulását előidéző hő­mérsékletű hőközlés során anyagában teljes mértékben károsodik, elporlad. A teljes ká­rosodást megfelelően megválasztott anyagú hordozó textíliának előzetes, mérsékelten ká­rosító vegyszeres kezelésével lehet elérni. Kí­sérleteink során azt tapasztaltuk, hogy hor­dozó textíliaként a cellulóz alapú kelmék, és a kelmét károsító vegyszeres kezelésként pe­dig a kelme gyenge savval történő mérsékelt roncsolása felel meg leginkább céljainknak. így a feladat találmány szerinti megol­dását nyújtó eljárás során hordozó textíli­ára huroköltéssel mintázatot formáló hím­zést készítünk, ahol a hímzést színoldalon hímzőfonállal (felső szál), fonák oldalon pe­dig hőre olvadó modifikált szintetikus szál­lal (alsó szál) készítjük. Az eljárás lénye­ge, hogy a hordozó textíliaként 80—150 g/m2, előnyösen 90—120 g/m2 területi sűrűségű nyers viszkóz kelmét használunk, és a kelmét 150—250 g/1 alumínium szervetlen sóját, cél­szerűen alumínium-szulfátot, és ennek mennyi­ségére vonatkoztatva 5—20 tömeg% gyenge szerves savat, célszerűen borkősavat, vala­mint 1—5 g/1 nedvesítő szert tartalmazó ol­dattal kezeljük, és a kezelt kelmét legfeljebb 100°C hőmérsékleten szárítjuk. A találmány szerinti díszítő kellék elő­állítási eljárás során a nyers viszkóz kelmét szerves és szervetlen sáv tartalmú oldattal kezeljük, lényegében telítjük. A sav a kelme cellulóz rostjait megtámadja és korlátozott mértékben roncsolja. A roncsolás mértéke olyan, hogy a kelme szakítószilárdsága csak kisebb mértékben változik, de a hőérzékeny­sége nagymértékben megnő, ami abban nyil­vánul meg, hogy a kelme már alacsonyabb hőmérsékleten és rövidebb időtartamú hőntar­­tás hatására is elszenesedik, elporlad. Az oldathoz nedvesítőszerként a szoká­sos textilipari nedvesítőszereket adjuk, így például használhatunk HUNGECAL BXA-t (alkil-naftalin-szulfonát, Egyesült Vegyimű­vek (Budapest) gyártmánya) vagy MARVE - LAN NDT-t (NDK gyártmány). Az oldattal átitatott cellulóz alapú kelme szárítását legfeljebb 100°C, célszerűen 75— 85°C hőmérsékleten végezzük. A mintázatot adó hímzést a megszáradt kelmén huroköltéssel alakítjuk ki. FeTsö szál­ként igénytől függően pamut, mercerezett pa­mut, folytonos vagy vágottszálú poliészter, viszkóz, viszkózselyem fonalat alkalmazunk. Az alsó szálként monofilament vagy multi­­filament-100—150°C közötti lágyulási hőmér-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Thumbnails
Contents