199564. lajstromszámú szabadalom • Adagolóberendezés nagyolvasztókhoz
3 HU 199564 B 4 A bemutatott kiviteli alaknál a 15 átömlőnyílások gyűrűszegmens alakúak és különböző vastagságúak. Természetesen adott esetben más módon is kialakíthatók, lényegük azonban mindenképpen az, hogy lehetővé tegyék a kisebb méretű anyagok áthullását. Mint már korábban említettük, a 11 ernyő a 10 kúpos garat 15 átömlő-nyílásain keresztül áthullott koksz- és ércdarabkáknak a nagyolvasztó 16 adagolópódiumára a közbülső zónában történő terelését biztosítják (lásd az 1. ábrát). A találmány szerinti adagolóberendezés a következőképpen működik. A betétet felváltva adagoljuk a jobboldali és baloldali 1 billenőüstön a 2 bevezetőcsúszdára. Ennek megfelelően a jobb- és baloldali 3 zárócsappantyúk kinyílnak, amikor az 1 billenőüstök kibillennek a 18 sín 17 elágazó végénél. Ily módon a betétanyag az 1 billenőüstből a 2 bevezetőcsúszdán át közvetlenül a 4 felső tárolóba jut. A beadagolt anyaggal a 4 felső tároló a 6 felső zárókúp betét elosztó programjának megfelelően, meghatározott szögben elfordul. Ezután a 3 záró-csappantyúk zárnak és a 4 felső tároló szabad terét gázzal töltjük fel, oly módon, hogy a gáznyomás azonos legyen a 16 adagolópódiumon uralkodó gáznyomással. A 4 felső tároló gázbiztos zárását forgás közben az 5 tömszelencék biztosítják. Miután a 4 felső tároló a megfelelő helyzetet elfoglalta, kinyílik a 6 felső zárókúp, amelyet a 7 mozgatórúd alsó helyzetbe tol és a betétadag beomlik a 8 alsó tárolóba. Egy teljes adag általában négy billenőüstnyi anyagból tevődik össze, például a következő módon: AAKKj, KAAKJ, AKAKJ stb, ahol A=az agglomerátum, K=koksz és \—a 9 alsó záróelem nyitása. A 8 alsó tárolóban lévő anyag térfogata célszerűen azonos egy betétadaggal, ebben az esetben az adagot a 9 alsó záróelem felemelésével az 1. ábrán baloldalt, látható módon a 9 alsó záróelem palástja mentén a nagyolvasztó 16 adagolópódiumára juttatjuk a kerület mentén. Ebben az esetben a koksz és az érc a 16 adagolópódiumon sugárirányban oszlik el, ami elsősorban akkor célszerű, ha a középen áramló gázsugár az optimális értéket túlhaladja. Ha azonban a gázáram a középső zónában az optimális alatt van, célszerű közvetlenül a nagyolvasztó közepébe beadagolni egy bizonyos mennyiségű kokszot a következő adagból. Ebben az esetben az adag térfogatát meg kell növelni, hogy a 8 alsó tároló és a 9 alsó záróelem közötti tér magasságát az anyag meghaladja és az adagolás során a kokszot kell utoljára beadagolni. így a koksz egy része a 10 kúpos garat falán átgördül és a nagyolvasztó középső részébe kerül. A koksz az 1 billenőüstből történő kiöntés, majd a záróelemeken történő áthullás közben legalább részben felaprózódik. Ezen túlmenően ájtalában nem sikerül a kisméretű koksz szemcséket a mérlegelés előtti szitán teljesen eltávolítani. A kisméretű koksz szemcsék mellett a záróelemen átpergő adagból még kisebb ércdarabkák (agglomerátumok, pelletek, mészkő stb, valamint szennyezők) is visszamaradhatnak. Mindezek a finom részecskék a 10 kúpos garat falán történő lefelé mozgás során a 15 nyílásokon átesnek és a 11 ernyő palástján a közbülső zónába kerülnek. A nagyolvasztó középső részébe ily módon csak a nagy kokszdarabok kerülnek. A 9 alsó záróelemnek az ezt követő nyitása során az anyag a 16 adagolópódium kerületére kerül és a szokásos módon radiális irányban oszlik el. A nagyolvasztó közepén azonban ugyanebből az adagból nem kerül anyag, mert ott már az előzetesen középütt lehullott nagyméretű kokszdarabok vannak. Ily módon a találmány szerinti megoldással biztosítható, hogy a nagyolvasztó középső részén állandóan stabil gázáram legyen, amely megfelelő hőmennyiséget szállít az itt lejátszódó fiziko-kémiai folyamatok számára. Ezen túlmenően a középütt elhelyezkedő nagy kokszdarabok kedvező áramlási csatornákat biztosítanak a keletkező fémolvadék számára. Ezzel a salak megfelelő bázikussága és jóminőségű nyersvas előállitása biztosítható, ugyanakkor elérhető a fúvó kasok hosszú élettartama is. A kisebb kokszdarabok a közbülső zónába kerülnek, ahol túlnyomórészt az adagban lévő ércdarabok találhatók. A finomfrakció legnagyobb része a nagyolvasztóba az érccel kerül be. Ennek következtében szemcsés kisméretű kokszból és ércből áll és viszonylag nagy porozitással rendelkezik, ami ugyancsak kedvező a gázáteresztő képességet illetően. A szükséges koksz mennyiséget állandó térfogatban is bevihetjük a nagyolvasztó középső részébe. Ehhez az adagolásciklusokat különböző térfogatú adagokból kell összeállítani, például a következő módon: AAKKj, AAKj, AAKKKj-. Az ötödik 1 billenőüstben szállított koksz mennyiséget, amelyik a harmadik adagba kerül, teljes mértékben a 16 adagolópódium közepébe öntjük, minthogy ennek az adagnak a térfogata a 8 alsó tároló és a 9 alsó záróelem közötti térfogatot mindig meghaladja. Ily módon a találmány szerint kialakított adagolóberendezés konstrukciója nem csupán azt teszi lehetővé, hogy a gázáramlást az 16 adagolópódium átmérője mentén tetszőlegesen változtassuk, hanem azt is, hogy a kokszot a középső rész és a közbülső zóna között szemcsenagyság szerint osszuk el, aminek következtében a betét gázáteresztő képessége és az olvadék átfolyási lehetősége egyaránt javul. Ily módon a kokszfelhasználás jelentősen csökkenthető és a nyersvas termeléshatékonysága javítható. A találmány szerinti berendezés a legelőnyösebben olyan adagolóberendezéssel ellátott nagyolvasztóknál alkalmazható, amelyek kúpos záróelemekkel vannak ellátva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
