199554. lajstromszámú szabadalom • Olaj, zsír, koksz szennyeződések eltávolítására alkalmas mosófolyadék
1 HU 199554 B 2 A találmány tárgya, olaj, zsír, koksz szennyeződések eltávolítására alkalmas mosófolyadék, különösen belső égésű motorok és alkatrészeinek tisztítására. Sok gondot okoz a belsőégésű motorok és azok alkatrészeinek megtisztítása a rátapadt olajos szennytől, valamint az üzemanyag, olaj égéstermékeként ráégett koksztól. Főleg a ráégett kokszréteg az ami megnehezíti, esetenként lehetetlenné teszi az alkatrészek javítását, felújítását. Ez a probléma nemcsak a nagyszámú gépkocsit es mezőgazdasági gépet érinti, hanem gondot okoz a diesel üzemű haszongépek (pl. vasúti vontatás) és a repülőgép ipari területén is. A 186 461 számú magyar szabadalmi leírásban petrolátum és aktív anyagok elegyét, a C.A. 101 56883c referátumban petrolátum, toluol, i-butil-alkohol és felületaktív anyagok elegyét javasolják zsír, koksz szennyezés eltávolítására. Motorok és alkatrészeik olaj- és zsírmentesítésére eddig használt különféle lemosó- és áztató szerek a ráégett kokszréteg leoldására nem alkalmas, csak a koksz olyan mértékű fellazítását teszik lehetővé, hogy a még lazán tapadó szennyeződés mechanikus úton (pl. drótkefével) könnyen eltávolítható legyen. További hátránya ezeknek a szereknek, hogy vagy nagymértékben ártalmasak az emberi szervezetre, vagy tűzveszélyesek — nem ritkán mindkét hátrányos tulajdonsággal rendelkeznek. Célunk az volt, hogy egészségre kevésbé veszélyes, a környezetre kevésbé káros kezelőszert dolgozzunk ki. A probléma megoldásához át kellett tekinteni a belsőégésű motorokban lejátszadó folyamatokat. Az égető térbe beporlasztott levegő-hajtóanyag keveréket 2000—2500°C hőmérsékletű szikrával robbantják fel. A robbanást követő égés folyamán a motorhajtóanyagból C02, CO és HjO mellett S02,.S03 és N-oxidok is keletkeznek, amely utóbbiak ha elérik a harmatpont hőmérsékletét — a kipufogó rendszerben igen tetemes korróziót képesek előidézni. Az ólomtetraetil kopogás-javító anyag elégése miatt keletkező ólomtartalmú égéstermékek különösen a magas üzemi hőmérsékletű alkatrészeken nemcsak káros korróziós hatást fejtenek ki, hanem nehezen eltávolítható, heterogén összetételű lerakódást képeznek. A korróziót különleges Ötvözetek alkalmazásával csökkentik, de a jól tapadó réteg nemcsak az üzemeltetés során előnytelen, de gondot okoz a javításnál, alkatrész felújításnál is. A fenti említett gázok megjelenésével egyidőben — a magas hőmérséklet és a levegő oxigénjének hatására — rendkívül erős oxidativ atmoszféra alakul ki, melynek következtében a hajtóanyag telítetlen komponensei (pl. olefinek) polimerizálódnak, kondenzálódnak és láncreakcióba lépnek egy- 2 mással és ennek következtében gyantaszerű, ill. gumiszerű anyagok is képződnek. Mindamellett még korom és koksz is keletkezik. A gyantaképződést a következő fémek még nyomokban is katalizálják: Cu, Co, V, Mn, Fe, Ni, Cr és Pb. Az előbbiekben leírt rendkívül heterogén rendszer egyes alkotói — elsősorban a nehezebb vagy kolloid állapotban lévő frakciók — a fémes alkatrészekre lerakódnak, elsősorban fizikai, de kisebb mértékben kémiai úton is összeépülnek, összeolvadnak, s így igen tömör zárt konglomerátumot képezve épülnek rá a motoralkatrészekre. A korom rendkívül finomszemcsés, fekete amorf por, amely lényegében szénből áll. Az egyes részecskék megközelítőleg gömbalakúak. A korom vízben teljesen oldhatatlan, kemikáliák nem támadják meg, de kolloid állapotba hozható. A szénlerakódások megbontása lúgos közegben végezhető el. Ennek a folyamatnak a lényege, a konglomerátumokban feltehetően lejátszódó kondenzációs reakcióknak a visszafordítása, azaz a kondenzált szénláncok felhasítása egyszerűbb vegyületekké. Az égés eredményeképpen létrejött korom, koksz továbbá polimerizált gyanta és gumiszerű anyagokat együttesen tartalmazó képződmény a fizikai, illetve kémiai hatásokkal szemben nagyon ellenálló. A hidrofób szenynyeződés az eddig alkalmazott eljárásokkal vizes közegben nem volt megtámadható. Szerves alapú, oldószeres közeg pedig csak akkor lehet hatásos, ha sikerült a komponenseket minőségileg és mennyiségileg úgy megválasztani, hogy a koksztalanító oldat oldja a gyanta-gumi jellegű lerakódásokat, s egyúttal elindítja a szénváz megbontását. A találmány szerinti vizes készítménynyel a fenti előnyös hatásokat kívánjuk elérni, ugyanakkor az ismert mosófolyadékok a környezetre és az emberi szervezetre gyakorolt káros hatását elkerüljük. A megoldásunk szerinti mosófolyadék lúgos kémhatású és redukáló hatást fejt ki. A lúgos, reduktív hatású mosófolyadékkal első lépésben a savas és oxidált állapotú égésterméket, az elkokszosodott üzemanyag üledéket redukáljuk és kémiailag megbontott réteget fellazítjuk. A második lépésben a mosófolyadék szerves komponensei fejtik ki oldó hatásukat a polimerizálódott gumiszerű összetevőkre. A mosófolyadékban semleges kémhatású anionaktív karakterű detergensek pedig a nedvesedés folyamatát oly mértékben felgyorsítják, hogy a találmány szer rinti mosófolyadékot tartalmazó fürdők lényegesen hatásosabbak, mint a • csak klórozott szénhidrogén bázison működők. A kezelési időket a felére lehet csökkenteni. A fenti folyamatok hatásossága miatt lehetett a mosóoldat klórozott szénhidrogén tartalmát egyharmadára csökkenteni. Az alkalmazott klórozott szénhidrogének, diklór-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
