199551. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többfunkciós korróziógátló amin- és amidszármazékok előállítására

HU 199551 B 2 A találmány tárgya eljárás szulfonsav­­-keverékek aminokkal és amino-alkoholokkal képezett, korróziógátló és rozsdaátalakító tu­lajdonságokkal rendelkező komplex sóinak és savamidjainak előállítására. Az idevonatkozó szakirodalom igen rész­letesen foglalkozik védőkompozíciók, pél­dául oxidált makro- és mikrokristályos pa­raffinok fémszappanainak, továbbá szulfon­­savak, többek között petróleum-szulfonsavak ammóniumsóinak, alkil-aril-szulfonsavak bá­­zikus alkáli- és alkáliföldfémsóinak előállí­tásával. H. Kochn szerint [Galvanotechnik 60, 689—692 (1969)] a korróziógátló be­vonat kialakítására poláris anyagként a nyers­olaj finomítása során keletkező és részben oxidált makro- és mikrokristályos paraffinok lúggal elszappanosított keverékeit alkalmaz­zák. Az ily módon előállított alapanyaghoz a védőhatás növelése céljából korróziós in­hibitorokat adnak. A 2 966 458 és 3 048 607 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások a-szulfo-alkilsavak ammóniával vagy aminokkal képezett reakciótermékeit ismerte­tik. Sehter Jn. N. és Tyetyerina L.N. [Nef­­tepererabotka i Neftehimija 9, 17—20 (1971)] olyan eljárást ismertet, amelynek során alkil­­-aril-szulfonsavakat karbamiddal, illetve szuk­­cinimiddel reagáltatnak, és a keletkezett szul­­fonsavamidok polaritását és korróziógátló hatását vizsgálják. Az így előállított adalékok, illetve ezek­nek a keverékei az alapanyaghoz keverve nem biztosítanak tökéletes védőhatást, ezért ennek fokozása érdekében további korróziós inhibitorokat adnak a kompozícióhoz. Célunk az volt, hogy olyan korróziógátló adalékot állítsunk elő, amelynek hatása lé­nyeges mértékben felülmúlja a szakirodalom­ban szereplő adalékok, illetve adalékkeveré­kek védőhatását, és ezen túlmenően még rozs­daátalakító tulajdonságokkal is rendelkezik. Munkánk során megállapítottuk, hogy ha petróleum-szulfonsavak alkálifémsóinak vagy vazelinek kénsavas, oleumos vagy kén-trioxi­­dos finomításánál melléktermékként keletke­ző szulfonsavak alkálifémsóinak forró vizes oldatához előre megömlesztett oxidált cere­­zint és oxidált mikrokristályos paraffint, majd meghatározott mennyiségű amint vagy amino-alkoholt adunk, és a keletkezett ke­verékből sztöchiometrikus mennyiség feletti csersavval vagy foszforsavval kamplex sót vagy savamidot képezünk, úgy az eddig is­mert és használatos védőhatású anyagokénál jobb és tartósabb korróziógátló hatást érünk el. Az így kapott termék a korróziógátló hatáson túlmenően rozsdaátalakító tulajdon­ságokkal is rendelkezik. A találmány tárgya tehát eljárás korrózió­gátló és rozsdaátalakító komplex aminsók vagy savamid-származékok előállítására. A találmány értelmében a következőképpen já­runk el: 100—200 tömegrész 300—700 átla­gos molekulatömegű, 40—60 mg KOH/g sav-1 2 számú petróleum-szulfonsavak alkálifémsói­nak és/vagy vazelinek kénsavas, oleumos vagy kén-trioxidos finomítása során mellék­­termékként keletkező, 300—700 átlagos mole­kulatömegű, 40—60 mg KOH/g savszámú szulfonsavak alkálifémsóinak legfeljebb 100°C-on készített vizes oldatához keverés közben 50—100 tömegrész 400—700 moleku­latömegű, 20—60 mg KOH/g savszámú, 60—80 mg KOH/g elszappanosítási számú és 65—80°C cseppenéspontú oxidált cerezint és 100—200 tömegrész 400—700 molekula­­tömegű, 15—40 mg KOH/g savszámú, 55— 85 mg KOH/g elszappanosítási számú, 60— 70°C cseppenéspontú oxidált mikrokristályos paraffint, majd a savszámra számított sztö­chiometrikus mennyiségű aminvegyületet, és­pedig 5—16 szénatomos alifás amint, dicik­­lohexil-amint, mono-, di- vagy trietanol-amint vagy a nitrogénatomon adott esetben 1 — 4 szénatomos alkilcsoporttal/alkilcsoportok­­kal szubsztituált amino-anilint adagolunk, a keveréket a szulfonsav-alkilfémsóra számított 4—15 tömegrész csersavval és/vagy foszfor­savval 80—100°C-on reagáltatva komplex só­vá vagy 140—160°C-on reagáltatva savamid­­dá alakítjuk, a reakció során képződött két fázist elkülönítjük, a maradék vizet ledesztil­láljuk, és adott esetben a terméket alifás vagy alifás-aromás szénhidrogén oldószerrel vagy ezek elegyével hígítjuk. A reakcióban a komplex só vagy a sav­amid kialakítására szolgáló csersav (ez a megjelölés a tannint és galluszsavat is magá­ban foglalja) jellemzője, hogy 1 tömegrész vízben vagy 2 tömegrész alkoholban jól ol­dódik, és vas-klorid oldattal kékesfekete csa­padékot képez. A szükséges foszforsavat 65—85 tömeg%-os vizes oldatban használjuk. A találmány szerint előállított termékek többfunkciós adalékok, amelyek az alapanyag­ba, illetve a védőkompozíciókba keverve kor­róziógátló hatásuk mellett rozsdaátalakító tulajdonsággal is rendelkeznek. Rozsdaátala­kító hatásuk abban nyilvánul meg, hogy a fémfelületen lévő rozsdát vas-foszfáttá, illet­ve vas-tanuáttá alakítják át, ezáltal a fém­felületet passziválják. A kialakult védőréteg­ben gátolják továbbá a korróziót előidéző baktériumok agresszivitását. A találmány szerinti eljárást előnyösen a következőképpen végezzük: A szulfonsav­­-alkálifémsót keverés közben 1,5—6-szoros (előnyösen háromszoros) mennyiségű forró vízben feloldjuk. Egy másik edényben meg­­ömlesztjük a szükséges mennyiségű oxidált cerezint és oxidált mikrokristályos paraffint, az ömledéket a szulfonsav-alkálifémsó forró vizes oldatához adjuk,és az így kapott forró szuszpenzióhoz hozzáadjuk a komponensek savszámával ekvivalens mennyiségű amin­vegyületet. Ezután beadagoljuk a szükséges mennyiségű csersavat és/vagy foszforsavat, és a reakcióelegyet 80—100°C-on tartva komp-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents