199546. lajstromszámú szabadalom • Kompozíció gumiabroncsok lyukszerű sérüléseinek tömítésére

HU 199546 A A találmány tárgya javított tulajdonsá­gokkal rendelkező kompozíció gumiabroncsok lyukszerű sérüléseinek tömítésére. A gumiabroncsok meglévő mikroméretű sérüléseinek és menet közben bekövetkező iyukszerű sérüléseinek tömítésére — ezáltal a közlekedés biztonságát rendkívül veszé­lyeztető gumidefektek elhárítására — már igen sokféle kompozíciót kidolgoztak. Az ismert kompozíciók két fő csoportba sorolhatók. Az ismert kompozíciók egyik csoportját a ragasztóanyagot tartalmazó készítmények alkotják. Ilyen kompozícióra vonatkozik az 1 527 930, 1 599 656 és 2 082 919 sz. nagy­­-britanniai és a 4 300 614 és 4 096 898 sz. ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. A kompozíciók jellemzője, gumilatexet vagy mesterséges butil-latexeket tartalmaznak adott esetben finomszemcsés szilárd anya­gokkal együtt. A latex a gumiabroncson lé­vő vagy menet közben képződő lyukakba be­hatol, a lyukak fölött pedig filmet képez, és így mintegy összeragasztja a sérült részt az ép abroncsrészekkel. A ragasztó-alapú kompozíciók előnyös csoportját képezik a tér­­hálósítószert is tartalmazó készítmények, amelyekben a leeresztett abroncsokban menet közben fejlődő súrlódáshő hatására a latex­­ből térhálós polimer alakul ki, ez a polimer belső burkolatként rátapad a gumiabroncs­ra, és ott védőburkolatot képez a sérülések ellen. A ragasztó-alapú készítmények közös hát­ránya azonban, hogy nem nyújtanak elég tartós védelmet, mert a térhálós polimer rö­­videbb-hosszabb idő elteltével elöregszik és ugyanúgy sérül, mint maga a gumi, a folyé­kony latex pedig — még szemcsés szilárd anyaggal keverve is — csak kis méretű lyu­kakat képes az ép gumifelülettel összeragasz­tani. Az előzőeknél több szempontból előnyö­sebbeknek bizonyultak azok a kompozíciók, amelyek rostos anyagot tartalmaznak rend­szerint különböző polimerekkel, így butil-la­­texszel, poli(etilén-glikol)-lal és/vagy poli­­izoprénnel, továbbá adott esetben segédanya­gokkal együtt. Ilyen kompozíciókat ismer­tet a 4 289 805, 4 337 322 és 4 588 758 sz. ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás. A kompozíciókban lévő szálas anyag (rend­szerint azbesztrost) menet közben a sérült helyekre jutva lényegesen stabilabb tömítést ad, mint a ragasztó-alapú kompozíciók. Hát­rányt jelent azonban, hogy ha a gumiabroncs forgása megszűnik (például a gépkocsi meg­áll), a kompozíció — a ragasztó-alapú kompo­zíciókkal ellentétben — nem képez védőfil­met a gumiabroncs belső felületén, hanem lassan lecsurog, és két fázisra válik szét, ahol az alsó fázist a szálas anyag, a felső fázist a polimer és az adott esetben jelenlévő se­gédanyagok alkotják. így, ha a sérülés olyan helyen van, ahová állás közben nem kerül rostanyag, és menet közben a rostanyag még nem tömte el megfelelően a sérülést, a véde­1 2 lem megszűnik. A 4 588 758 sz. amerikai egye­sült államokbeli szabadalmi leírás szerint ezt a hiányosságot úgy kísérelték meg ki­küszöbölni, hogy adalékanyagként olajat, detergenst, nátrium-hidrogén-karbonátot és sűrítőszert használtak, és a komponenseket szigorúan meghatározott sorrendben és tech­nológia szerint elegyítették egymással. Meg­felelően hosszú ideig homogén, tehát állás közben is kellő védelmet szolgáltató kompozí­ciót azonban ezzel a módszerrel sem sikerült kialakítani. Az említett hiányosság kiküszöbölésére végzett kísérleteink során meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a 4 588 758 sz. ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás­ban felsorolt komponensekből, azaz termé­szetes ásványi rostanyagból, vízzel elegye­dő polialkoholból, szénhidrogén olajból, de­­tergensből, nátrium-hidrogén-karbonátból és vízből igen nagy stabilitású szuszpenzió ala­kítható ki, ha a kompozícióból elhagyjuk a 4 588 758 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban alkalmazott sűrítőszert (ami rendszerint nátrium-poliakrilát), és he­lyette a kompozícióhoz akril-amid és akril­­sav-alkálifémsó (7:1) — (15:1) tömegarányú, 3 000 000 és 6 000 000 közötti móltömegű ko­­polimerjét adjuk. A fenti akril-amid—akrilsav-alkálifémsó kopolimert és előállítását az l 337 084 és 1 462 331 sz. nagy-britanniai szabadalmi le­írás ismerteti. A szakirodalom ezt a kopoli­mert flokkulálószerként ajánlja. Meglepő az a felismerésünk, hogy a találmány szerinti összetételű kompozícióban az akril-amid— akrilsav-alkálifémsó kopolimer nem flokku­­láló, hanem ezzel éppen ellentétes szuszpen­­zióstabilizáló hatást fejt ki. További előny­ként tapasztaltuk, hogy a kopolimer nedve­sítő tulajdonságokkal is rendelkezik, ami az­zal az eredménnyel jár, hogy az abroncs bel­sejéhez menet közben tapadt rostok állás közben nem, vagy csak lassan peregnek le. A találmány tehát gumiabroncsok lyuk­­szerű sérüléseinek tömítésére alkalmas, 3—10 tömeg% természetes ásványi rostanya­got, 20—30 tömeg% vízzel elegyedő polial­­koholt, 1—-2 tömeg% szénhidrogén olajat, 3—6 tömeg% pufferlúgot, 0,4—1,2 tömeg% detergenst, 0,1—0,2 tömeg% kopolimert és fennmaradó részében vizet tartalmazó kom­pozícióra vonatkozik. A találmány szerinti kompozíció kopolimerként akril-amidból és akrilsav-alkálifémsóból kialakított (7:1) — (15:1) tömegarányú, 3 000 000 és 6 000 000 közötti móltömegű kopolimert tartalmaz. A találmány szerinti kompozícióban sze­replő természetes ásványi rostanyag példá­ul azbesztrost vagy kőgyapot lehet. A találmány szerinti kompozíció vízzel elegyedő polialkoholként például etilén-gli­­kolt, propilén-glikolt és/vagy glicerint tartal­mazhat. Ezek a komponensek a vizes készít­ményekben fagyásgátló szerepet töltenek be. A vízzel elegyedő poliolokat ugyanerre a cél­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents