199532. lajstromszámú szabadalom • Térhálósítható, kábelszigetelésre alkalmas polimer kompozíció

HU 199532 B A találmány tárgya térhálósítható, kábel­szigetelésre alkalmas egymásban kölcsönösen diszpergált alkotórészekből álló polimer ka­­pozíció. A homopolimerek sajátosságai az egyes polimer típusokra jellemzőek. A kissűrűségű polietilént általában jó film­képző sajátosság jellemzi, de olvadékban tör­ténő felhasználásnál átlátszósága és tiszta­sága nem megfelelő. Ezzel ellentétben a po­­lisztirol rossz filmképző, de olvadt állapot­ban történő felhasználásnál átlátszósága és tisztasága jó. Az egyes polimer típusokat, mint például: poli(vinil-klorid), poliacetál, poliamidok, poliéterek, poliolefinek stb. és amelyek egy polimer típusnak különböző faj­tái, mint például: Nylon 6, Nylon 11, Nylon 66 stb. számos megkülönböztető fizikai, elekt­romos, kémiai és mechanikai tulajdonság jel­lemzi. Keverékek (blendek) készítésével a külön­böző típusú, vagy fajtájú polimerek tulajdon­ságait kiegészíthetjük. A polimer blendek ké­szítésénél alapvető követelmény, hogy a po­limerek összeférhetőek legyenek. Ez azt je­lenti, hogy a polimerek kémiai reakció nél­kül belekeverhetők vagy feloldhatók legye­nek egy másik polimerben, oly módon, hogy a két polimer egységes belső elkeveredés­­sel egy látszólagos homogén vegyületet ered­ményezzen. Az összeférhető polimerekből ké­szült blendek a szokásos feldolgozási módok, mint például melegítés, extrudálás, fröccs­öntés stb. és a felhasználás alatt vagy az öregedés folyamán alkotórészeikre nem vál­nak szét vagy különülnek el. Természetesen az így készített blendek adott tulajdonságai kedvezőbbek is lehetnek, mint a keverék al­kotók adott tulajdonságainak az alkotók ará­nya szerint számított középértéke. Az ötvözet vagy oldatkeverék elnevezést a nyilvánvalóan eltérő termodinamikai visel­kedésű keveréktípusok jelzésére használjuk. Ezzel ellentétben a polimer-blendek vagy a blendek elnevezést akkor használjuk, ami­kor a keverék ilyen megkülönböztető és nyil­vánvalóan eltérő termodinamikai viselkedés­sel — mint amivel az ötvözetek vagy az iga­zi keverékek mint például a General Electric Gompany által forgalomba hozott NORYL R rendelkeznek — még molekuláris szinten vagy annak közelében végzett nagyon bensőséges elkeveredésnél sem rendelkezik. A blend el­nevezés használatával nincs szándékunkban azt kifejezni, hogy polimerek összekeverésé­nél molekuláris szintű elkeverést értünk el, illetőleg azt, hogy az egyáltalán elérhető. Egy adott szintű keverő hatással vagy energiafel­használással elért keveredés foka nagymér­tékben függ a keverékben lévő polimerek egy­máshoz való affinitásától. A legtöbb polimer­keveréknél az affinitás vagy az összférhe­­tőség megakadályozza az iparban használa­tos feldolgozó és keverőgépekkel elérhető mo­lekuláris szintű keveredést. 1 2 A polimer vagy gyanta elnevezést hasz­náljuk, mind a természetes, mind a szinte­tikus polimerekre beleértve a természetes és szintetikus gumikat is és olyan polimereket, mint például poliolefinek, poliamidok és egyéb szintetikus gyanták. A polimer affinitási tényezőket különbö­ző csoportosítások szerint lehet osztályoz­ni. így például néhány polimer csakúgy, mint a polietilén kristályosodási foka nagy és így a nagy kristályossági fokú polimerek csoport­jába- tartoznak, amelyeknek éles lágyulás­­pontja és olvadáspontja van. A kissürűsé­­gű polietilén körülbelül 55—60%-ban kris­tályos, míg a nagysűrűségű polietilén több mint 90%-ban kristályos. Más polimerek üvegszerüek és mint ilye­nek széles hőmérséklettartományban lágyul­nak. A nagy kristályossági fokú polimerek­ből mint például polietilén és az üvegsze­rű polimerekből, mint például poli (vinil-klo­rid), azok összeférhetetlensége miatt nem le­het könnyen biner blendet kialakítani. Az ismert blendek itt olyan keverékeket jelentenek, amelyek a gyakorlatban általá­nosan elfogadott módszerrel, — melegítés és összekeverés hatására — könnyen kiala­kulnak es a blendet alkotók összeférhetősé­­gének köszönhetően úgy is maradnak. Ez az összeférhetőség a hasonló molekula és kémiai szerkezetnek tulajdonítható. Például a klórozott polietilén adott mértékben blen­det képez a természetes gumival, vagy szti­­rol-butadién gumival keverve, amint azt a 4 262 098 számú egyesült ■ államokbeli sza­badalmi leírás is ismerteti. Általános szabály, hogy a polimerek hasz­nos, várható élettartama összefüggésben van az előéletükkel, azaz az előállításuk és a feldolgozásuk folyamán alkalmazott hőke­zeléssel és az energia közlés egyéb módjai­val. Ennek megfelelően célszerű a gyártás­nál és a feldolgozásnál a minél alacsonyabb energiaközlés feltételeit megteremteni, így alacsonyabb hőmérsékleteket és rövidebb hő­kezelési időket alkalmazni, abból a célból, hogy a polimerek várható élettartamát meg­növeljük. A kopolimerek tulajdonságai általában eltérőek a megfelelő monomerekből előállí­tott homopolimerek tulajdonságaitól. Példá­ul, míg sem a polietilén, sem a nagyobb molekulatömegű polipropilénnek nincsenek gumiszerű tulajdonságai, addig egyes etilén­­-propilén kopolimerek kifejezetten gumisze­rű tulajdonságúak. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy az egyébként összeférhetetlen és ily mó­don összekeverhetetlen polimerek a szokásos, belső nyíró erőt kifejtő feldolgozó gépekben és módszerekkel összekeverhetek, ha a keve­rés elősegítésére a polimerbe igen kis kon­centrációban szál mórfológiájú poli(tetraflu­­or-etilén)-t viszünk. Ha két polimer a melegítés és keverés ha­tására az általánosan alkalmazott készülék­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents