199523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes alkidgyanta emulzió előállítására levegőn száradó lakkok és festékek számára
HU 199523 B 8 kb. az elméleti kiindulási érték felére csökken. Ezt követően hozzáadjuk a kevés iners oldószerrel hígított amint, és a hőmérsékletet 90—110°C-ra emeljük. Ezt a hőmérsékletet tartjuk, míg az NCO-tartalom 0,1 alá 5 nem csökken és a kívánt határviszkozításszámot el nem érjük. Az emulziók előállítása során az akrilláttal és az uretánnal módosított alkidgyantákat a kívánt arányban összekeverjük. Ha W a termékek előállítási módjukból adódóan vízben nem oldódó oldószereket tartalmaznak, akkor ezeket vákuumban, kíméletesen ledesztilláljuk. Ezután a szilárd gyanta-tartalomra számított legfeljebb 20 t% segéd- 15 oldószert keverünk az elegybe. Ségédoldószerként alkoholok és éter-alkoholok alkalmasak; előnyösen etilénglikol-monobutil-étert használunk. Ezután a karboxilcsoportok semlegesítésére amint és/vagy ammóniát adunk 20 hozzá. Előnyösen trietil-amint vagy dimetil-etanol-amint vagy ezen aminok — adott esetben egyéb aminokkal képezett — elegyét használjuk. A találmány szerint előállított emulziók 25 előnye, hogy csak kis mennyiségű, legfeljebb 15 savszámegység semlegesítéséhez szükséges aminra van szükség. Ebből adódik, hogy a találmány szerinti alkidgyanta emulziók illékony amintartalma 1 tömeg% alatt 30 tartható. A vizes alkidgyanta-emulzió előállítása céljából a találmány szerinti kompozícióba 40 és 60°C közötti hőmérsékleten erőteljes keverés közben 1—3 óra alatt bekeverjük 35 a vizet. Tejszerű, vékony rétegben átlátszó, 7 jó tárolási stabilitású emulziók képződnek. Ezek különösebb nehézség nélkül gyorsan száradó alapozókká és feldőlakkokká dolgozhatók fel. Alkalmazásuk történhet pigmentált vagy nem pigmentált alakban, ecseteléssel, mártással, szórással, árasztással stb. A keményítés szobahőmérsékleten történik; ipari, sorozatban történő lakkozásoknál előnyös gyorsított keményítés. Hőre rea'ktiv nedvesítőszerek alkalmazása esetén a találmány szerinti emulziók magasabb hőmérsékleten, pl. 100—130°C-on is beégethetők. Az alábbi példák a találmányt szemléltetik. A rész- és százalékadatok tömegegységekre vonatkoznak, ha azt másként nem jelezzük. A megadott határviszkozításszámokat kloroformban (CHF) vagy dimetil-formamidban (DMF) 20°C-on határoztuk meg és ml/g-ban adjuk meg. I. Polietilénglikol-diéterek előállítása Az I. táblázatban megadott összetételű polietilénglikol-diétereket PE 1 és 2 a következő módon állítjuk elő: a polietilénglikolt a víz eltávolítása céljából 10% toluol hozzáadása után 120°C-ra melegítjük, és ezen a hőmérsékleten vákuum alatt tartjuk mindaddig, míg desztillátum már nem megy át. Ezután a hőmérsékletet 110°C-ra csökkentjük és hozzáadjuk a BF3-komplexet. Ezt követően hozzáadjuk az epoxi-zsírsav-észtert 5 óra leforgása alatt egyenletes ütemben, és a hőmérsékletet addig tartjuk 110°C-on, míg az epoxiszám 0,01 alá nem csökken. Ezután vákuumban kevés toluollal, mint kihordó anyaggal a BF3-katalizátor legnagyobb részét eltávolítjuk. I. táblázat PE 1 PE 2 Polietilenglikol 1500Ä 750 Polietilenglikol 3000^-750 Polietile'n^likol 600-150 BF3~dietileter komplex 5 5, ** EPF 1 380-*** EPF 2-380 = a számertek a használt polietilenglikol átlagmolekulatömegót jelzi. = a gyártó cég gyartmányisraerteto-adatai szerint 377 molekulatomegű és 4,5% epoxidos-oxigen-tartalmú n-alkil-epoxi-sztearát. = a gyártó cég gyártmányismertetó'-adatai szerint 380 molekulatömegéi es 4,5% epoxidós-oxigén-tartalmd i-alkil-epoxi-sztearát. 5
