199523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vizes alkidgyanta emulzió előállítására levegőn száradó lakkok és festékek számára

HU 199523 B 2 A találmány tárgya eljárás vizes alkid­­gyanta emulzió előállítására levegőn száradó lakkok és festékek számára. Ismeretes egy sor olyan szabadalmi le­írás, amelyekben vízzel hígítható, levegőn keményedé lakkok kötőanyagaként akrilláttal módosított alkidgyantákat írnak le (többek között a 4 133 786 számú, észak-amerikai egyesült államokbeli, 1,117.126 sz., nagy-bri­­tanniai szabadalmi leírások). Ismeretes víz­zel hígítható uretánolajok vagy uretánnal módosított alkidgyanták használata is leve­gőn száradó lakkok előállítására (lásd többek között a 0,017.199, 0,018.665 sz. európai, az 1,745.343 sz. német szövetségi köztársaság­­beli nyilvánosságrahozatali iratot, 2,323.546. NSZK-beli szabadalmi leírást, a 4,017.514 és 4,116.902 sz. észak-amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírásokat). Mindkét fajta kötőanyag-csoportnak van­nak azonban specifikus hátrányai. Az akri­­láttal módosított alkidgyanták — a telítet­len zsírsavak kopolimerizáció okozta csök­kentett reakcióképessége következtében — csak mérsékelten térhálósodnak, ezért a lakk­bevonatoknak rossz az ellenállóképessége. Ezen túlmenően a savcsoportok semlegesí­tésére nagymennyiségű illékony, mérgező amin felhasználására van szükség. Az ure­tánolajok és uretánnal módosított alkidgyan­ták rossz pigment-nedvesítésük és rossz szik­­katív-összeférhetőségük miatt nagy nehézsé­geket okoznak a lakk előállításnál. Ezen kí­vül rájuk is vonatkozik, hogy az emulziók stabilizálására nagy mennyiségű aminra van szükség. Ismeretes az uretánolajok, ill. uretán­nal módosított alkidgyanták emulgeált alak­ban, polivinil-, ill. poliakrillatexekkel alko­tott kombinációja is (3,919.145 sz. észak-ame­rikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás). E kötőanyag-emulziók iners, nem térháló­­sítható latex-komponense miatt azonban csak mérsékelt film-minőség érhető el, úgyhogy ezek a termékek csak ún. „házi festékek"­­-ként használhatók. Azt találtuk, hogy kitűnő lakk-tulajdon­ságokkal rendelkező, levegőn száradó emul­ziókat nyerünk, ha 25—70 mg KOH/g sav­számú, száradó zsírsav alapú, és kb. 10 t% polietilén-glikol-tartalmú, akriláttal módosí­tott alkidgyanták és levegőn száradó, ure­tánnal módosított alkidgyanták kombináció­ját vízben emulgeáljuk. Az ilyen emulziók csak igen kis mennyiségű illékony amint tar­talmaznak, és igen stabilak. Kitünően nedve­sítik a pigmenteket, ezért könnyen dolgoz­hatók fel nagyfényű fedőlakkokká vagy nagy pigment-tartalmú alapozó lakkokká. Gyorsan száradnak és jó az ellenállóképességük. A találmányunk szerint előállított emluzió felhasználásával készített lakkoknak és fes­tékeknek többek között az az előnye, hogy lé­nyegesen gyorsabban száradnak, mint a 365215 sz. osztrák szabadalmi leírás szerint 1 alkidgyanta-kompozíciókkal előállítottak, mint ez az említett osztrák szabadalmi le­írás VI. táblázata, száradás feliratú oszlo­paiban szereplő oldatoknak (pl. kézszáraz 6—8 óra) a találmányunk szerint kompo­zícióból előállított lakkok vizsgálati eredmé­nyeit tartalmazó, VI. táblázattal való össze­hasonlításból egyértelműen kitűnik. Ez a nem várt hatás abból adódik, hogy vízzel nem hí­gítható, uretánnal módosított alkidgyantát viszünk be az emulzióba. Ismeretes, hogy az akriláttal módosított és az uretánnal módosított alkidgyantáknak általában igen rossz az összeférhetősége egyéb kötőanyagokkal. Ezért nem volt elő­re látható, hogy a találmányunk szerinti kom­binációval a komponensek pozitív tulajdon­ságainak összegezése érhető el. A találmány tárgyát ennek megfelelően vizes alkidgyanta emulziók előállítási eljá­rása képezi, levegőn száradó lakkok és fes­tékek számára. A találmányunk szerinti megoldást az jel­lemzi, hogy A) 25—45 tömeg% akriláttal módosított, levegőn száradó alkidgyantát — ahol a gyan­ta egyéb akril- és/vagy vinilmonomerek mel­lett 4—10 tömeg% akril- és/vagy metakril­­savat és 7—13 tömeg%,előnyösen 9—lltö­­meg% 500—5000 átlag-molekulatömegű poli­etilén -glikolt tartalmaz, savszáma 25 és 70 mg KOH/g közötti és (kloroformban 20'C-on mért) határviszkozitásszáma 9—12 ml/g, mimellett 25—50 tömeg% telítetlen olajzsír­savat és 10—26 tömeg% olyan akril- vagy vinilmonomereket is tartalmaz, amelyek a kettős kötésen kívül további reakcióképes funkcionális csoportot nem tartalmaznak — B) 55—75 tömeg% uretánnal módosí­tott, levegőn száradó olyan alkidgyantával, amely kötött alakban 3—25 mg KOH/g, elő­nyösen 5—15 mg KOH/g aminszámnak meg­felelő mennyiségű tercier aminocsoportot tartalmaz, amelynek (kloroformban, 20°C-on mért) határviszkozitásszáma 8 és 16 ml/g közötti és telítetlen olajzsírsav-tartalma 45— 65 tömeg% közötti, a szilárd kötőanyag-tar­talomra számított, legfeljebb 20 tömeg% szerves oldószer jelenlétében, 50—100°C-on összekeverünk, és a keverékben karboxil­­csoportokat semlegesítünk legfeljebb 15 mg KOH/g savszámnak megfelelő mennyiségű aminnal — előnyösen dimetil-etanol-aminnal és trietil-aminnal — és/vagy ammóniával, majd a 100 tömeg%-hoz szükséges mennyi­ségű vízben emulgeáljuk. A találmány szerinti, vizes alkidgyanta­­emulzió előállításánál A) komponensként használt akriláttal módosított alkidgyantá­kat az alábbiakban megadott paraméterek­kel jellemezzük. E paraméterek közül a po­­lietilénglikol-tartalom és az akrilsav-, illetve metakrilsav-mennyiség, valamint a megadott savszám- és határviszkozítás-tartományok kri­tikusak. A többi paraméter vonatkozásában 5 10 15 20 25 30 3E 40 45 50 55 60 65 •>

Next

/
Thumbnails
Contents