199518. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kopolimerizátumok előállítására gyökös iniciátorok távollétében

HU 199518 B 2 A találmány tárgya eljárás kopolimeri­­zátumok előállítására vinil- és/vagy vinili­­dén monomerekből, polimerizáció útján, 250- nél nagyobb molekulatömegű, legalább egy izolált kettős kötést tartalmazó vegyületek felhasználásával. A találmány szerinti eljá­rás során az egyébként szokásos peroxidos iniciátorok alkalmazására nincs szükség. Ismeretes, hogy az izolált kettős kötése­ket tartalmazó vegyületek így a száradó olajok, butadién-polimerek vagy száradó ola­jokkal módosított poliésztergyanták — gyö­­kös iniciátorok felhasználása mellett vinil­­vagy vinilidén-vegyületekkel kopolimerizál­­hatók. A száradó olajok vagy ilyen olajok­kal módosított poliészterek sztirolizálása vagy acilezésére szolgáló eljárások szakkönyvek­ből, így Winnacker-Küchler: „Chemische Tech­nologie" c. 5. köt., „Organische Technologie III., 417—418. old., Carl Hanser kiad., Mün­chen, 1972; vagy Kittel: „Lehrbuch der Lac­ke und Beschichtungen" c., 426- és további old.; W.A. Colomb kiad., Stuttgart-Berlin, 1971; és sok más irodalmi helyekről ismer­tek. Mindezeknél az eljárásoknál a monome­rek, mint módosító komponensek mennyisé­ge mindig kevesebb. Az találtuk, hogy vinil­­és/vagy vinilidén-monomerek kopolimerizátu­­mai izolált kettős kötéseket tartalmazó ve­gyületek jelenlétében peroxid-katalizátorok nélkül is előállíthatok. A találmány tárgya ennek megfelelően eljárás kopolimerizátumok előállítására vi­nil- és/vagy vinilidén-monomerekből, poli­merizáció útján, oldószerek jelenlétében, 100— 130°C-on. A találmány szerinti megoldást az jellem­zi, hogy a reakciót gyökös iniciátorok távol­­létében, a monomerek összességére vonatkoz­tatva 10—150 tömeg%, legalább 250 mole­­kulatömegü és legalább egy izolált kettős kö­tést tartalmazó olyan vegyület jelenlétében hajtjuk végre, amit a félszáradó olajok, ezek zsírsavai, ilyen olajokat tartalmazó alkidgyan­­ták, vagy 1000 és 5000 közötti molekulatö­megű, előnyösen 75%-nál nagyobb mérték­ben 1,4-cisz-konfigurációjú butadién-polime­rek csoportjából választottunk, mimellett az olefines vegyületet legalább olyan mennyiség­ben alkalmazzuk, hogy 100 tömegrész mono­merre 10-es jódszámnak megfelelő izolált ket­tős kötést tartalmazzon. Legalább 250 molekulatömegű és lega­lább egy kettős kötést tartalmazó vegyüle­­tekként megfelelő zsírsavak, illetve e zsír­savakat tartalmazó növényi olajokat vagy megfelelő egyéb poliésztereket használunk. Ilyenek például a szója olajsavak, naprafor­gó olajsavak, technikai olajsavak, linolsavak, linolénsavak és hasonló természetes és szin­tetikus zsírsavak jönnek számításba. A fent­­nevezett zsírsavak észtereiként olyan poli­észterek is használhatók, amelyek zsírsavak­kal vannak módosítva. Ilyen jellegű termé­kek szója-, napraforgó- vagy sáfrányolaj-1 2-alkidgyantaként vannak kereskedelmi for­galomban. Különösen alkalmasak az olyan, izolált kettős kötéseket tartalmazó polimerizátumok, mint a kb. 1000-től 5000-ig terjedő moleku­latömegű folyékony butadién-polimerek. Ilyen, különböző mikroszerkezetű (cisz-1,4-, transz­­-1,4- és vinil-konfigurációjú) polimerek a ke­reskedelemben kaphatók. Különösen előnyö­sek a találmány szerinti eljárás céljára a 75%-ban vagy ennél nagyobb mennyiség­ben cisz-1,4- szerkezetű butadiént tartalma­zó folyékony vinil- és/vagy vinilidén-mono­­merekként a szokásos alcril-, illetve met­­akrilmonomerek, mint mono- vagy dialko­­holokkal alkotott (met) alkilsavészterek (met) akrilsav-glicidilészterek vagy (met) akrilsav, valamint vinil-aromás vegyületek, mint sztirol, a-metil-sztirol vagy vinil-tolu­­ol használhatók. Használhatók továbbá a ma­­leinsav és hasonló monomerek mono- vagy diészterei is. A polimerizációt 100°C-tól 130°C-ig ter­jedő hőmérsékleten, a szokásos körülmények között hajtjuk végre, vagyis úgy, hogy a hasz­nált oldószert önmagában vagy az olefine­­sen telítetlen vegyülettel és/vagy a mono­mer egy részével a reakcióedénybe töltjük, és a monomer több részét lassan a reakció­­elegybe adagoljuk. Az oldatban végzett po­limerizáció oldószereként aromás szénhidro­gének, mint toluol vagy xilol, glikoléterek, mint etílénglikol-mono- vagy -diaIkiléterek, észterek vagy ketonok használhatók. Az ole­­finesen telítetlen vegyületek mennyisége a felhasznált monomerek összes mennyiségé­re számítva 10 és 150 tömeg% között lehet. A találmány szerinti eljárással előállí­tott kopolimerizátumok monomer összetéte­lüktől, illetve az olefines vegyület minőségé­től függően sokféleképpen használhatók vagy dolgozhatók fel. E termékek adott esetben levegőn száradó tulajdonságokat is mutat­nak vagy — karboxilcsoportok jelenléte ese­tén — bázisokkal történő sóképzéssel víz­oldhatókká tehetők. Qlicidilcsoportokat tar­talmazó kopolimerizátumok aminokkal vég­zett reakcióval kationos termékekké alakítha­tók át. Az ilyen termékek felhasználása és feldolgozása szakember számára ismert. Az alábbi példák a találmány szerinti el­járás szemléltetését célozzák, anélkül, hogy azt terjedelmében korlátoznák. Valameny­­nyi „rész"-ben vagy százalékban megadott adat tömegrészre, illetve tömegszázalékra vo­natkozik. í. példa Keverővei, visszafolyató hűtővel, hőmérő­vel és adagolóval ellátott reakcióedénybe 60 rész xilolt töltünk, és azt védőgáz (nitro­gén) alatt 110°C-ra melegítjük. Ezután 110— 120°C-on 2 óra alatt 20 rész glicidil-metak­­rilát, 20 rész 2-etil-hexil-akrilát, 10 rész me­­til-metakrilát és 10 rész (kb. 1500 moleku­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents