199516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbonsav-származékok előállítására szénléncok biomimetikus szekvenciális felépítésével polimer hordozón

HU 199516 B gyű letet a fent megadott módon ismét reak­cióba visszük. A fenti képietekben alkalmazott további jelölések: © jelentése sztirol és divinil-benzol kopoli­­merje, Y jelentése oxigén- vagy kénatom X jelentése kémiai kötés vagy (XIII) általá­nos képletű — ahol R8 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szén­­atomos alkilcsoport — vagy (XII) képletű csoportok vagy azok­nak az 1,4-fenilén-csoporton adott esetben a 2-, 3-, 5-, és/vagy 6-helyzetben egysze­resen vagy többszörösen (1—4 szénato­mos egyenes láncú)-alkil-, -alkoxi-, -alkil­­tio-csoporttal, vagy metoxi-(l—4 szénato­mos alkilén) - vagy metiltio-(l—4 szénato­mos alkilén)-csoporttal helyettesített szár­mazékai, Híg jelentése halogénatom, R4 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport, vagy adott esetben 1—4 szénatomos al­­kilcsoporttal helyettesített fenilcsoport, R5 jelentése 1—4 szénatomos alkilcsoport vagy adott esetben 1—4 szénatomos alkil­­csoporttal helyettesített fenilcsoport. A változó szubsztituensek jelentése a le­írás során nem változik, így a továbbiakban megadásuktól eltekintünk. A leírásban használt általános kifejezé­sek értelmezése: „kis szénatomszámú" jelző 1—7, előnyösen 1— 4 szénatomos csoportokat jelöl, az „alkil-csoport" egyenes vagy elágazó lán­cú lehet, az „aril-csoport" fenil- vagy naftilcsoportot jelent, az „alkilén-csoport" egyenes vagy elágazó láncú lehet, a „halogénatom" fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomot jelent. Az X helyén levő (XII) képletű vagy (XIII) általános képletű csoportban a fenilgyűrü a 2- , 3-, 5- és/vagy 6-helyzetben adott esetben egy vagy több azonos vagy különböző he­lyettesítőt hordozhat. E szubsztituens pl. kis szénatomszámú egyenesláncú alkilcsoport (pl. metilcsoport) vagy kis szénatomszámú „egyenesláncú alkoxicsoport (pl. metoxi-, vagy etoxicsoport lehet). A (XII) vagy (XIII) álta­lános képletű csoportok fenilcsoportja az 1- és 4-helyzetben nem hordozhat helyettesítőt. A kiindulási (II), (III), (XIX) és (XX) általános képletű anyagok előállítását az aláb­biakban adjuk meg. A kiindulási anyagként felhasznált (II) általános képletű polimerként sztirolnak 1— 2% divinil-benzollal ’térhálósított kopolimer­­jét — különösen gyöngypolimerjét — alkal­mazhatjuk. Az -X-YH általános részképletű csoport­ként p-hidroxi-benzoil-csoportot tartalmazó (XVI) általános képletű aktivált polimereket (ahol P jelentése a fent megadott) oly módon állíthatjuk elő, hogy a (II) általános képle-3 tű polimert p-alkanoiloxi-benzoil-csoport be­vitelére alkalmas acilezőszerrel reagáltatjuk, majd a kapott terméket hidrolizáljuk. Elő­nyösen a megfelelő savhalogenideket (pl. p­­-acetoxi-benzoil-kloridot) alkalmazhatjuk. A reakciót önmagukban ismert acilezési mód­szerekkel végezhetjük el. A reakciót szerves oldószeres közegben, melegítés közben hajt­hatjuk végre. Reakcióközegként előnyösen ha­logénezett szénhidrogéneket (pl. diklór-me­­tánt, kloroformot stb.) alkalmazhatunk. A kapott termék hidrolízisét előnyösen lúgos közegben melegítés közben hajthatjuk vég­re. Előnyösen alkálifém-hidroxidos hidrolízist végezhetünk el. A szabad hidroxilcsoportot megsavanyítással (pl. ásványi savas, mint pl. sósavas) kezeléssel alakíthatjuk ki. A (XVI) általános képletű aktivált poli­mereket a (II) általános képletű polimer és p-hidroxi-benzoesav vagy reakcióképes szár­mazéka (pl. p-hidroxi-benzoil-klorid) reakció­jával is előállíthatjuk. A (XVII) általános képletű, R6 helyén hid­rogénatomot tartalmazó aktivált polimereket a (XVI) általános képletű vegyületek reduk­ciójával állíthatjuk elő. Az R8 helyén kis szén­atomszámú alkilcsoportot tartalmazó (XVII) általános képletű aktivált polimereket a meg­felelő, R6 helyén hidrogénatomot tartalmazó (XVII) általános képletű aktivált polimerek alkilezésével állíthatjuk elő. A (XIX) általános képletű aktivált poli­mereket az úgynevezett „ditiokarbonátos" úton állíthatjuk elő. A (XVIII) általános kép­letű polisztiril-diazónium-kloridot O-alkil-S­­-alkáli-ditiokarbonáttal reagáltatjuk, majd a kapott O-alkil-S-polisztiril ditiokarbonátot hidrolizáljuk. A reakció első lépését vizes kö­zegben, enyhe melegítés közben végezhetjük el. Reagensként előnyösen O-etil-S-kálium­­-ditiokarbonátot vagy O-etil-S-nátrium-ditio­­karbonátot alkalmazhatunk. A kapott O-al­­kil-S-polisztiril-ditiokarbonát hidrolízisét elő­nyösen alkanolos közegben, alkálifém-hidr­­oxid jelenlétében történő melegítéssel hajt­hatjuk végre. E foganatosítási mód előnye, hogy a szintézis további menetét károsan be­folyásoló, a polimerhez kovalensen kötött szennyezéseket (pl. diszulfidot, poliszulfi­­dot vagy szulfonsavszármazékot) nem tar­talmazó terméket nyerünk. A (XX) általános képletű aktivált poli­mereket a (XVIII) általános képletű poliszti­­ril-diazónium-sók elfőzésével állíthatjuk elő. A reakciót előnyösen ásványi savas (pl. kén­savas) közegben, vas(II)só (pl. vas(II)szul­­fát) jelenlétében, 100—130°C-os hőmérsék­leten hajthatjuk végre. Az eljárás következő lépésében a kapott (III) általános képletű aktivált polimert (IV) általános képletű vegyülettel hozzuk reak­cióba. Előnyösen a (IV) általános képletű karbonsavak nátrium- vagy káliumsóit al­kalmazhatjuk. A reakciót bázis jelenlétében, inert szerves oldószerben végezhetjük el. Bá-4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents