199500. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pirimidin-származékok előállítására

HU 199500 B letekben 0,48 g szén-tetrabromidot adunk hozzá. A reakcióelegyet 20 órán át nitrogén-at­moszférában szobahőmérsékleten keverjük, majd 3 ml metanolt adunk'hozzá, az elegyet félórán át keverjük és bepároljuk. A mara­dékot félórán át 8 ml 0,5 mólos nátrium-hidr­­oxid-oldattal keverjük. A kapott szuszpen­ziót szűrjük és az oldhatatlan trifenil-foszfin­­-oxidot vízzel mossuk. A szűrletet sósavval pH 5 értékre savanyítjuk és háromszor 20 ml metil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumokat magnézium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A szilárd maradékot a szű­rőn 10 ml 1:1 arányú dietil-éter/petroléter eleggyel mossuk, majd vákuumban szárítjuk. Fehér, 185—188°C-on olvadó szilárd anyag alakjában 0,4 g l-(5-azido-2,5-dideoxi-2-fluor­­-ß-D-arabinofuranozil)-5-etil-uracilt kapunk. 0,4 g l-(5-azido-2,5-dideoxi-2-fluor-ß-D­­-arabinofuranozil)-5-etil-uracilt 20 ml etanol­­ban 0,1 g palládiufn-szén katalizátor jelen­létében atmoszférikus nyomáson és szoba­­hőmérsékleten 24 órán át hidrogénezzük. A katalizátort leszűrjük és a szűrletet bepárol­juk. A maradékot dietil-éterrel eldörzsöljük, a szilárd anyagot szűrjük, etil-acetáttal mos­suk és vákuumban szárítjuk. Fehér szilárd anyag alakjában 0,3 g l-(5-amino-2,5-dideoxi­­-2-fluor-ß-D-arabinofuranozil)-5-etiI-uracilt kapunk. 34. példa A 32. példában ismertetett eljárással ana­lóg módon 2(RS)-(2,4-diklór-fenoxi)-propion­­sav és 1- (5-amino-2,5-dideoxi-2-fluor-ß-D-ara­­binofuranozil)-timin reakciójával 147—155°C- on olvadó 1- [5- ]2(RS)-(2,4-diklór-fenoxi)­­-propionamido] -2,5-dideoxi-2-fluor-ß-D-arabi­­nofuranozil]-timint állítunk elő. A kiindulási anyagként felhasznált 1 -(5- -amino-2,5-dideoxi-2-fluor-8-D-arabinofura­­nozil)-timint a 33. példában, az l-(5-amino­­-2,5-dideoxi-2-fluor-ß-D-arabinofuranozil)-5- -etil-uracii előállítására megadott eljárással analóg módon, l-(2-deoxi-2-fluor-ß-arabino­­furanozil)-timinből állítjuk elő. 35. példa 3,0 g (2(RS)-(2,4-diklór-fenil-tio)-propi­­onsavnak 50 ml toluol, 5 ml oxaiil-klorid és 0,1 ml dimetil-formamid elegyével képezett szuszpenzióját szobahőmérsékleten 2,5 órán át keverjük. A reakcióelegyet szárazra párol­juk, majd a maradék 20 ml dietil-éterrel képe­zett oldatát 3,05 g5’-amino-2\5’-'dideoxi-5-etil­­-uridin és 32 ml 0,375 mólos nátrium-hidroxid oldatához adjuk. A reakcióelegyet 5 percen át erősen rázatjuk, majd szűrjük. Pf. szilárd anya­got vízzel mossuk és 600 ml etanolból átkris­tályosítjuk. Világossárga, 218—220°C-on ol­vadó szilárd anyag alakjában 3,0 g 5’- (2(RS)­- (2,4-diklór-fenil-tio) -propionamido] -2’,5’-di­­deoxi-5-etil-uridint kapunk. A kiindulási anyagként felhasznált 2 (RS) -- (2,4-diklór-fenil-tio)-propionsavat a kővet­kezőképpen állítjuk elő: 32 11,78 g 2,4-diklór-tiofenol és 12 g kálium­­-hidroxid 50 ml acetonnal képezett elegyét keverés közben visszafolyató hűtő alkalma­zása mellett forraljuk. Ezután részletekben 11,77 g 2-bróm-propionsav-etil-észtert adunk hozzá, a reakcióelegyet 22 órán át visszafo­lyató hűtő alkalmazása mellett forraljuk, majd szobahőmérsékletre hűtjük, szűrjük és a szűrletet szárazra pároljuk. A maradékot 400 ml dietil-éterben felvesszünk és az oldatot 400 ml vízzel és 400 ml 10%-os nátrium-kar­­bonát-oldattal mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk és szárazra pároljuk. A maradék­nak 30 ml etanol és 17 ml 10%-os kálium­­-hidroxid-oldat elegyével képezett oldatát 21 órán át visszafolyató hűtő alkalmazása mel­lett forraljuk. Az oldatot szárazra pároljuk és a maradékot 50 ml vízben oldjuk. Az olda­tot szárazra pzroljuk és a maradékot 50 ml vízben oldjuk. Az oldatot kétszer 50 ml di­etil-éterrel mossuk, majd tömény sósavval megsavanyítjuk és kétszer 150 ml etil-acetát­tal extraháljuk. Az egyesített szerves extrak­tumokat kétszer 200 ml vízzel mossuk, nát­rium-szulfát felett szárítjuk és szárazra pá­roljuk. A maradékot dietil-éterből kristályo­sítjuk. Sárga, 95—98°C-on olvadó szilárd anyag alakjában 4,08 g 2(RS)-(2,4-diklór-fe­­nil-tio)-propionsavat kapunk.' 36. példa 250 mg 5’- [2 (RS) - (2,4-diklór-fenil-tio) - -propionamido] -2\5’-dideoxi-5-etil-uridin és 10 ml ecetsav szuszpenzióját 0°C-ra hűtjük és 60 mg 30%-os hidrogén-peroxiddal ele­gyítjük. A reakcióelegyet félórán át 0°C-on, majd egy éjjelen keresztül szobahőmérsék­leten keverjük. Ezután további 30 mg 30%-os hidrogén-peroxidot adunk hozzá és a reakció­elegyet 4 órás keverés után szárazra párol­juk. A maradékot metanollal eldörzsöljük, a szilárd anyagot szűrjük és metanolból kris­tályosítjuk. Fehér, 208—209°C-on olvadó szi­lárd anyag alakjában 90 mg 5’- [2(RS) - (2,4- -diklór-fenilszulfonil) -propionamido) -2’,5’-di­­deoxi-5-etil-uridint kapunk. 37. példa 250 mg 5’-[2(RS)-(2,4-diklór-fenil-tio)­­-propionamido] -2’,5’-dideoxi-5-etil-uridin és 10 ml ecetsav szuszpenzióját 0°C-ra hűtjük és 800 mg 30%-os hidrogén-peroxiddal ele­gyítjük. A reakcióelegyet félórán át 0°C-on keverjük, majd egy éjjelen keresztül szoba­­hőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyet szárazra pároljuk és a maradékot metanol­ból kristályosítjuk. Fehér, 183—184°C-on ol­vadó szilárd anyag alakjában 140 mg 5’­­- [2 (RS) - (2,4-diklór-fenilszulfonil )-propion­amido] -2’,5’-dideoxi-5-etil-uridint kapunk. 38. példa A) 51 mg 2,6-diklór-fenil-ecetsavnak 10 ml toluol, 100 mg oxaiil-klorid és egy csepp dime­til-formamid elegyévei képezett szuszpenzió­ját félórán át szobahőmérsékleten keverjük. 33 5 J0 Î5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 18

Next

/
Thumbnails
Contents