199465. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új glikolamid-észterek és ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

HU 199465 B 2 A találmány új antibakteriális hatású (I) általános képletű glikolamid-észterek, vala­mint az (I) általános képletű észtereket tar­talmazó gyógyászati készítmények előállítási eljárására vonatkozik. Ismeretes, hogy a kinolin-3-karbonsavakat és analógjait széles körben alkalmazzák bak­teriális eredetű megbetegedések gyógyításá­ban (Prog. Drug. Res. 1977, 21, 9, Antimicro­­biol Agents and Chemotherapy 1980, 17, 103). A vegyü letek in vitro kísérletekben megis­mert hatékonyságát, azok kedvezőtlen farma­­kokinetikai tulajdonságai következtében nem mindig lehet maradéktalanul kiaknázni (J. Antimicr. Chemother. 1984, 13, Suppl. B, 66, Eur. J. Clin. Microbiol. 1984, 3, 355, Fortschr. Antimikrob. Antineoplast. Chemother. 1984, 3, 695). Meglepő módon azt találtuk, hogy a ta­lálmány szerinti (I) általános képletű glikol­­amid-észterek terápiásán előnyösebb farma­­kokinetikai tulajdonsággal rendelkeznek. Az (I) általános képletben, ha X jelentése =CH-csoport n=l,2 R=adott esetben C,_4 alkilcsoporttal he­lyettesített piperazinocsoport R=hatogénatom R2 és R^C,-^ alkilcsoport R4=C,-4 alkilcsoport, vagy C3-4 ciklo,-al­kilcsoport, vagy ha X=nitrogén a tóm akkor R) R2(R3) R4=C,_4alkilcsoport R,=hidrogénatom, n=l vagy 2. Az 1—4 szénatomszámú alkilcsoport ki­fejezés alatt egyenes vagy elágazó láncú al­­kilcsoportot értünk. Így például metilcsopor­­tot, etilcsoportot, izo-propilcsoportot, tercier­­-butilcsoportot stb. A 3—4 szénatomszámú ciklo-alkilcsoport kifejezés alatt például metilciklo-propilcso­­portot, ciklo-propilcsoportot értünk. Alkálifém kifejezés alatt előnyösen nát­riumatomot, lítiumatomot vagy káliumatomot értünk. Alkáliföldfém kifejezés alatt előnyösen kal­ciumatomot, magnéziumatomot értünk. A leírásban használt halogénatom kife­jezés alatt klóratomot, brómatomot, jódato­­mot értünk. A találmányunk tárgyát képező eljárás szerint az (I) általános képletű új vegyülete­­ket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (II) általános képletű vegyületet (ahol R, .R1, R4 és X jelentése a fent megadott Y jelentése alkálifém-, alkáli­­földfém-, vagy ezüst-ion vagy szerves ammóniumcsoport) valamely (III) általános képletű halogeniddel (mely képletben R2, R3 és n jelentése a fent megadott és L jelentése klóratom, brómatom vagy jódatom) reagáltatunk. A reakciót előnyösen oldószerben végez­zük. Oldószerként kívánt esetben a (III) álta­1 lános képletű halogenid feleslegét is alkal­mazhatjuk. Oldószerként előnyösen alkal­mazhatunk továbbá dipoláris aprotikus oldó­szereket, mint például ketonokat, előnyösen acetont, metil-etil-ketont, nitrileket, előnyösen acetonitrilt, savamidokat, előnyösen formami­­dot, N,N-dimetil-formamidot, N,N-dimetil­­acetamidot, szulfoxidot, előnyösen dimetilszulf­­oxidot. A reakciót kívánt esetben aprotikus oldószer, mint például halogénezett szénhid­rogén, előnyösen diklórmetán, kloroform, szén­­.tetraklorid, klórbenzol, diklórbenzol, to­vábbá protikus oldószer, például alkoholok vagy víz, továbbá a felsorolt oldószerek ele­­gyei jelenlétében hajthatjuk végre. A reakciót széles hőmérsékleti tartományon belül lehet végrehajtani. Magasabb hőmér­séklet alkalmazásakor rövidebb reakcióidőt választhatunk. Az adott oldószer forráspont­ja feletti hőmérséklet esetén zárt rendszer­ben hajtjuk végre a reakciót. A reakciót elő­nyösen 20—200°C közötti tartományban vé­gezzük. A reagáló (II) és (III) általános képle­tű vegyületek mólarányát előnyösen 1:1—5 tar­tományban választhatjuk meg. A kapott (I) általános képletű vegyületet önmagában is­mert módo(ko)n izolálhatjuk a reakció elegy - ből. így például eljárhatunk oly módon, hogy az oldószert csökkentett nyomáson ledesztil­láljuk és a maradékot alkalmas oldószerből kristályosítjuk. Eljárhatunk oly módon is, hogy a reakcióelegyet vízzel hígítjuk, majd a képződött (I) általános képletű vegyületet a vizes oldatból vízzel nem elegyedő szer­ves oldószerrel kirázzuk. A kiindulási anyagként felhasznált (II) és (III) általános képletű vegyületek rész­ben ismertek vagy ismert vegyületekből ön­magában ismert módszerekkel előállíthatok. Az (I) általános képletű vegyületeket a gyógyászatban a hatóanyagot és iners szi­lárd vagy folyékony szerves vagy szervetlen hordozóanyagokat tartalmazó készítmények alakjában alkalmazhatjuk. A készítmények előállítása a gyógyszergyártás önmagukban ismert módszereivel történik. Az (I) általános képletű vegyületek mind humán, mind állat­orvosi, előnyösen bakteriális eredetű megbe­tegedések gyógyítására felhasználhatók. A készítményeket orális, vagy parente­­rális adagolásra alkalmas formában készít­hetjük ki pl. tabletta, drazsé, kapszula, szopog­­tató cukorka, porkeverék, vizes szuszpen­zió vagy oldat, vagy injekciálható oldat vagy szirup alakjában. A készítmények megfelelő szilárd hígító- vagy hordozóanyagokat, vagy steril vizes oldószert vagy nem toxikus szer­ves oldószert tartalmazhatnak. Az orális ada­golásra szolgáló készítményekhez ilyen célra használatos édesítő- vagy ízesítőanyagokat adhatunk. Az orális adagolásra alkalmas tabletták hordozóanyagként pl. laktózt, nátriumcitrá­­tot, kalcium-karbonátot, továbbá szétesést 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents