199442. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként ciklohexenon-származékokat tartalmazó gyomirtó készítmények és eljárás ciklohexenon-származékok előállítására
11 HU 199442 B 12 II. példa 20 tömegrész 2. számú hatóanyagot feloldunk 80 tömegrész xilolból, 8—10 mól etilén-oxidnak és 1 mól olajsav-N-monoetanol-amidnak 10 tömegrésznyi reakciótermékéből, 5 tömegrész dodecil-benzolszulfonsav kálcium sóból és 40 mól etilén-oxidnak és 1 mól ricinusolajnak 5 tömegrésznyi reakciótermékéből álló elegyben. Az oldatot 100000 tömegrész vízbe öntve, és egyenletesen eloszlatva olyan vizes diszperziót kapunk amelynek hatóanyagtartalma 0,02 tömegszázalék. III. példa 20 tömegrész 1. számú hatóanyagot feloldunk 40 tömegrész ciklohexanonból, 30 tömegrész izobutanolból, 7 mól etilén-oxidnak és 1 mól izooktil-fenolnak 20 tömegrésznyi reakciótermékéből és 40 mól etilén-oxidnak és I mól ricinusolajnak 10 tömegrésznyi reakciótermékéből álló elegyben. Az oldatot 100000 tömegrész vízbe öntve és egyenletesen eloszlatva olyan vizes diszperziót kapunk, amelynek hatóanyagtartalma 0,02 tömegszázalék. IV. példa 20 tömegrész 4. számú hatóanyagot feloldunk 25 tömegrész ciklohexanolból, 65 tömegrész 210—280°C forráspontintervallumú ásványolaj frakcióból és 40 mól etilén-oxidnak és 1 mól ricinusolajnak 10 tömegrésznyi reakciótermékéből álló elegyben. Az oldatot 100000 tömegrész vízbe öntve és egyenletesen eloszlatva olyan diszperziót kapunk, amelynek hatóanyagtartalma 0,02 tömegszázalék. V. példa 20 tömegrész 6. számú hatóanyagot 3 tömegrész diizobutil-naftalin-a-szulfonsav nátrium sóval, szulfitszennylúgból származó 17 tömegrész ligninszulfonsav nátrium sóval és 60 tömegrész porított kovasavgéllel jól összekeverünk és kalapácsos malomban megőrlünk. Az elegyet 20000 tömegrész vízben egyenletesen eloszlatva olyan permetlét kapunk, amelynek hatóanyagtartalma 0,1 tömegszázalék. VI. példa 3 tömegrész 13. számú hatóanyagot 97 tömegrész finomsiemcsés kaolinnal összekeverünk. így olyan porozószert kapunk, amelynek hatóanyagtartalma 3 tömegszázalék. VII. példa 8 tömegrész paraffinolajat 92 tömegrész porított kovasavgél felületére poriasztunk, és az így kapott elegyet 30 tömegrész 11. számú hatóanyaggal jól összekeverjük. Ez jó tapadóképességű hatóanyag előkészítésére szolgál. VIII. példa 20 tömegrész 1. számú hatóanyagot 2 tömegrész dodecil-benzolszulfonsav kálcium sóval, 8 tömegrész zsíralkohol-poliglikoléterrel, 2 tömegrész fenol-karbamid-formaldehid kondenzátum nátrium sójával és 68 tömegrész jellegű ásványolajjal összekeverünk. Stabil, olajos diszperziót kapunk. A gyomirtószerek alkalmazása történhet kikelés előtt vagy után. Ha bizonyos haszonnövények a hatóanyagokat kevéssé tűrik, akkor olyan kijuttatási technikát alkalmazhatunk, amelynél a gyomirtószert a permetezőkészülékkel úgy juttatjuk ki, hogy az lehetőség szerint az érzékeny haszonnövények leveleit ne érje, miközben a hatóanyagok az alul növekedő gyomnövények leveleire vagy a puszta talajra jutnak (post-directed, lay-by). A felhasznált hatóanyagok mennyisége évszaktól, a gyomnövény fajtájától és a növekedési stádiumtól függően 0,025—3 kg/ha, előnyösen 0,05—0,5 kg/ha lehet. Az új gyomirtószereknek a növekedésre kifejtett hatását az üvegházi kísérletek mutatják: A növények tenyészedényekérrt 300 cm3-es műanyag virágcserepek szolgáltak, amelyekben agyagos homok volt körülbelül 3,0% humusszal, mint szubsztrátummal. A vizsgált növények magjait fajtánként elválasztva sekélyen elvetettük. Kikelés előtti alkalmazásnál a hatóanyagokat közvetlenül ezután a talajra juttattuk. A hatóanyagokat tartalmazó szereket vízben, mint diszperziós közegben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk és finoman szóró porlasztóval kipermeteztük. A felhasznált mennyiségek 3,0 kg/ha voltak. A szerek kijuttatása után a tenyészedényeket enyhén megöntöztük, hogy a csírázást és a növekedést megindítsuk. Ezután amíg a növények fel nem nőttek, a tenyészedényeket átlátszó műanyagtetővel fedtük be. A tenyészedények lefedése a vizsgált növények egyenletes csírázását biztosította, amennyiben a hatóanyagok ezt nem befolyásolták. A kikelés utáni kezelésnél a vizsgált növényeket jellegüktől függően csak 3—15 cm-es növekedési magasságig termesztettük, és ezután kezeltük. A szójapalántákat tőzegkorpával dúsított szubsztrátumon neveltük fel. A kikelés utáni alkalmazásnál vagy a közvetlenül elvetett és ugyanabban a tenyészedényben felnevelt növényeket választottuk ki, vagy ezeket egymástól elválasztva előbb csíranövényekként felneveltük, és a kezelés előtt néhány nappal a kísérleti tenyészedénybe átültettük. A kikelés utáni alkalmazásnál a felhasznált mennyiségek 0,06—0,125 kg hatóanyag/ha voltak. A kikelés utáni kezelésnél a tenyészedényeket nem fedtük le. A kísérleti tenyészedényeket üvegházba állítottuk, ahol a melegkedvelő fajoknak 20—35°C-ot, a mérsékelt klimájúaknak pedig 10—25°C-ot biztosítottunk. A kísérlet idő-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
