199441. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3-tiazolil- illetve 1,3,4-tiadiazolil-származékok és az azokat tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
HU 199441 B aktiválási állapotuk további mérőszámaként tekinthető. Ezen aktivitás meghatározása biolumátok segítségével a kemoluminiszcencia megmérése alapján történik. E célból egyrészt 30 mm átmérőjű petricsészékben 3x10® db 5 makrofágot 1 ml TC-199 közeggel, másrészt féigömbaljú polietilén csövecskékben (a kemoluminiszcencia meghatározása céljából) 10® makrofágot 100 pl közeggel 5% C02 mellett 37°C-on inkubáltunk. 7 Egy órás inkubálás után a kultúrákat mostuk az úszó sejtek eltávolítása céljából. A kemoluminiszcenciát (csöves kultúrákban) közvetlenül határoztuk meg, míg a petricsészéket 37°C-on további 24 órán át inkubáltuk, és ezután mértük meg az enzim- és pinocitózis-aktivitást. Az alábbi eredményeket kaptuk. / 8 2. táblázat Az egér peritoneál-makrofágainak oxidativ anyagcseréjére kifejtett hatás (kemoluminiszcencia :RL-egységek/15 perc) Egyszeri dózis i.p. p.o. PBS 3,09 + 0,12 x 105 1,86 + 0,09 x 105 25 mg/kg 34,17 + 0,16 x 105 31,28 + 0,18 x 105 vizs-f50 mg/kg 86,42 + 0,68 x 105 47,24 + 0,36 x 105 gálf/lOO mg/kg 143,37 + 0,82 x 105 80,41 + 0,72 x 105 ar.yagv-200 mg/kg 162,04 + 1,19 x 105 115,52 + 1,44 x 105 RL-egység - relatív fény-egység Az NMRI-egereken a 7. példa szerinti vegyülettel végzett kezelés mind parenterális, mind orális beadás esetén serkenti a makrofágok aktivitását^ azaz stimulálja az immunitást. Az oxidativ anyagcsere fokozása oxigéngyökök keletkezésében és így az ezzel járó mérhető fényben nyilvánul meg. A 25 mg/ /kg-ot meghaladó dózisok esetében a makrofág-aktivitás dózistól függő emelkedése figyelhető meg parenterális és orális alkalmazáskor egyaránt. A 3. táblázat azt mutatja, hogy a kontroll egerek makrofágai lizoszomális enzimeket (ß-glukuronidäzt, ß-galaktozidäzt, N-acetil-ß-D-glükozamidinázt) csak csekély mennyi- 35 ségben választanak ki a kultúra felülúszó részébe. Az orálisan vagy parenterálisan 72 órán át a hatóanyaggal kézéit egerek egymagú fagocitái a fent említett savas hidroláz enzimeket (ß-GIu, ß-Gal, N-Ac-Glu) észreve- 40 hetően nagyobb mennyiségben választják ki egy olyan dózis-hatás-görbe szerint, amely mindegyike mért enzim esetében felülmúlja a kontrollt. Megállapítható, hogy a vizsgált anyag serkenti a makrofágok aktivitását és az enzimek szabaddá tételét elősegíti. 3. táblázat Az egér peritoneál-makrofágai által kiválasztott lizoszomális hidroláz enzimek mennyiségére gyakorolt hatás Kezelés N-Ac-Glu -Glu -Gál lx i.p. illetve p.o. e n z i m k i választás % - b a n PBS 7,5/ 6,8 13,5/16,4 14,9/12,6 Vizs-25 mg/kg 17,2/15,4 20,0/17,5 24.1/20,4 gált 50 mg/kg 26,0/22,8 30,9/25,1 33,5/26,9 anyag 100 mg/kg 40,8/37,3 42,8/38,2 52,9/43,6- 200 mg/kg 51,5/45,2 58,2/49,8 65,4/54,8 5
