199438. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként ciklohexenon-származékokat tartalmazó gyomirtószerek és eljárás a hatóanyagok előállítására
HU 199438 B oldatot vízbe öntve és elkeverve vizes diszperziót nyerünk. V. példa 20 tömegrész 33. számú hatóanyagot 3 tömegrész diizobutil-naftalin-a-szulfonsav nátriumsóval, 17 tömegrész szulfitszennylúgból származó lfgninszulfonsav nátriumsóval és 60 tömegrész porított kovasavgéllel jól összekeverünk, és kalapácsos malomban összeőrlünk. A keveréket finoman eloszlatva permetlét kapunk. VI. példa 5 tömegrész 34. számú hatóanyagot 95 tömegrész finom szemcsés kaolinnal alaposan összekeverünk. így 5 tömegszázalékos hatóanyagtartalmú porozószert kapunk. VII. példa 30 tömegrész 36. számú hatóanyagot alaposan elkeverünk 92 tömegrész olyan porított kovasavgéllel, amelynek a felületére előzőleg 8 tömegrész paraffinolajat porlasztottunk. Ez az eljárás jó tapadóképességű hatóanyag előkészítésére szolgál. Vili. példa 40 tömegrész 33. számú hatóanyagot 30 tömegrész fenolszulfonsav/karbamid/formaldehid kondenzátum nátriumsóval, 2 tömegrész Kieselgellel és 48 tömegrész vízzel alaposan összekeverve stabil vizes diszperziót kapunk. IX. példa 20 tömegrész 29. számú hatóanyagot 2 tömegrész dodecil-benzolszulfonsav kálciumsóval, 8 tömegrész zsiralkohol-poliglikoléterrel, 2 tömegrész fenolszulfonsav/karbamid/ /formaldehid kondenzátum nátriumsóval és 68 tömegrész paraffinos jellegű ásványolajjal alaposan összekeverve stabil olajos diszperziót kapunk. Az (I) általános képletű ciklohexenonszármazékok hatását a növényi növekedésre az üvegházi kísérletek mutatják: A növények tenyészedényeként 300 ml-es műanyag virágcserepek szolgáltak. A szubsztrátum 3,0 tömegszázalék humuszt tartalmazó agyagos homok volt. A vizsgált növények magjait fajtánként elválasztva sekélyen elvetettük. A kikelés előtti alkalmazásnál a készítményeket közvetlenül ezután a talajra juttattuk. A II —V, VIII. vagy IX. példa szerinti készítményeket vízben, mint diszperziós közegben szuszpendáltuk vagy emulgeáltuk, és finoman porlasztó permetezőkészülékkel juttattuk ki. A felhasznált mennyiségek 3,0 kg hatóanyag/ha voltak. A készítmények kijuttatása után a kísérleti tenyészedényeket enyhén megöntöztük, hogy a csírázás és a növekedés meginduljon. Ezután a kísérleti tenyészedényeket átlátszó műanyag burával fedtük le, amíg a növények fel nem nőttek. Ez a lefedés biztosította a kísérleti növények egyenletes csírázását, amennyiben ezt a hatóanyagok nem befolyásolták. Kikelés utáni alkalmazásnál a vizsgált növényeket fajtájuktól függően csak 3—15 cm-41 22 magasra hagytjuk felnőni, és csak ezután kezeltük őket. Kikelés utáni alkalmazásnál vagy a közvetlenül elvetett és ugyanabban a tenyészedényben felnevelt növényeket választottuk ki, vagy ezeket előbb csíranövényekként egymástól elkülönítve termesztettük, és a kezelés előtt néhány nappal a kísérleti tenyészedényekbe átültettük. A kikelés utáni alkalmazásnál a felhasznált mennyiségek 0,5 és 0,25 kg hatóanyag/ha voltak. A kikelés utáni alkalmazásnál a kísérleti tenyészedényeket nem fedtük le. A kísérleti tenyészedényeket üvegházba állítottuk, ahol a meleget kedvelő fajoknak 20—35°C hőmérsékletet, a mérsékelt klímájúaknak pedig 10—25°C hőmérsékletet biztosítottunk. A hőmérséklet időtartama 2—4 hét volt. Ezalatt az idő alatt a növényeket gondoztuk, és az egyedi kezelésekre adott reakcióikat kiértékeltük. A kiértékelés 0—100 fok beosztású skála alapján történt. Ennél a 100 azt jelenti, hogy a növény nem kelt ki, illetve, hogy legalább a talaj feletti részei teljesen elpusztultak, a 0 pedig azt jelenti, hogy a növények egyáltalán nem károsodtak, illetve, hogy normálisan fejlődtek. Az üvegházi kísérletekhez a következő növényeket használtuk (rövidített nevüket a táblázatokban szerepeltetjük): Alopecurus myosuroides (ALOMY) (parlagi ecsetpázsit), Avena sativa (AVESA) (zab), Echinochloa crus galli (ECHCG) közönséges kakaslábfű), Lolium multiflorum (LOLMU) (olaszperje), Medicago sativa (MEDSA) (lucerna), Setaria italica (SET IT) (olasz muhar), Setaria viridis (SETVI) (zöld muhar), Sinapis alba (SINAL) (fehér mustár), Triticum aestivum (TRZAS) (búza), Zea mays (ZEAMX) (kukorica), Avena fatua (AVEFA) (hélazab), Digitaria sanguinalis (DIGSA) (pirók ujjasmuhar), Setaria faberii (SETFA) A 35., 153., 154., 155. és 156. számú hatóanyagoknak kikelés előtti alkalmazásban és 3,0 kg hatóanyag/ha mennyiségben erős gyomirtó hatása volt a Gramineae családba tartozó növényekkel szemben, ugyanakkor a széleslevelü fehér mustárra (Sinapis alba) semmilyen hatást nem fejtett ki. A fűszerű vegetáció leküzdésére alkalmas volt a 154. és 155. számú hatóanyag, kikelés utáni alkalmazásban és 0,25 kg hatóanyag/ /ha mennyiségben. A széles levelű haszonnövények ugyanakkor nem károsodtak, mint ezt a lucerna is mutatta. Az új vegyületeknek szelektív gyomirtó hatása van. A 33. és 36. számú hatóanyagokat kikelés utáni alkalmazásban felhasználhatjuk a Gramineae családba tartozó haszonnövény, a búza ültetvényében a nem kívánt fűszerű gyomok leküzdésére. Eközben a haszonnövények egyáltalán nem vagy csak jelentéktelen mértékben károsodnak. Az 5., 6., 7., 8., 26., 27., 28., 30., 31., 65. és 68. számú hatóanyagokat kikelés utáni alkalmazásban a lucerna jól tűri, és ezek a 42 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
